Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-188
188. srszáfot Olé( június 13. 1870. 349 hitközség kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben tudomásul vétetni kéri, hogy azon kérvény, mely a eongressusi határozatok ellenszól, e község nevében tudta és beleegyezése nélkül nyújtatott be. Elnök : Tudomásul vétetik. Madarász József: T. ház! (Halljuk!) Szatmár megyei N. -Károly városában létező 48-as körnek 297 polgára által névleg aláirt és június 6-ikán rendkívül tartott közgyűlésükben 918 polgár által egyhangúlag elfogadott azon kérvényüket tartom képviselői kötelességemnek beadni, melyben a törvényhatóságok és községek rendezésére vonatkozó miniszteri tőrvényjavaslat tárgyalása előtt a vidéki vélelem nyilvánulása végett határidőt kitüzetni kér. {'Helyeslés bal felől.) Továbbá kérik, hogy ezen törvényjavaslatnak, mint az 1848-ki törvények szellemével ellenkezőnek félretételével a minisztérium oda utasitassék, hogy az 1848-ki szabadság és jogegyenlőség alapján rendeztessék. (Helyeslés bal felől.) Második kérvény, melyet kötelességemnek tartok szintén benyújtani, Fehérmegyébe kebelezett Csabdi község robotot szolgáló lakosainak kérvénye, melynek beadására néhányan megkerestek s melyben az általok még jelenleg is szolgált robot megszüntetését kérik. Azt hiszem hogy ezen napszám szolgálat még az úgynevezett curiális fundusoktól van ; azonban miután tagadhatatlan, hogy annak megszüntetése is mind a hazának mind e háznak érdekében van : e kérelmet annak idejében a hűbéri viszonyok megszüntetéséről tartandó tanácskozáshoz kérem benyújtani. Irányi Dániel : T. ház! Van szerencsém két kérvényt benyújtani. Az- egyik Bakony-Tamási 25 polgára által van aláírva, s ebben arra kérik a t. házat, hogy a törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot, melyet a minisztérium benyújtott, a jövő őszig elhalasztani méltóztassék; azután pedig a szabadság és egyenlőség elveinek szemmeltartásával méltóztassék a törvényhatóságokat és községeket rendezni. A másik folyamodás Verle Miklós volt 48-ki nemzetőr főhadnagy folyamodása, ki 75-éves munka tehetlen Bgyén és segélyezésért esedezik. Méltóztassék mindkét kérvényt az illető bizottsághoz utasítani. Elnök : A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Dobsa liajos : T. ház ! Van szerencsém Görbe Szabó Benjámin, Görbe Szabó Julianna, özvegj? Herpai Jánosné és Görbe Szabó Eszther férjezett Szemes Imréné makói lakosoknak, mint néhai Görbe Szabó Benjámin örököseinek s jogutódainak kérvényét benyújtani, melyben egy, az 184 8 [ 9-ki független magyar kormány parancsából fölégetett vízi malmuk 1000 írt beesárának kegyes megtéritése iránt esedeznek. Elnök : A kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Simonyi Ernő : T. ház! Tiz nappal ezelőtt bátor voltam a t. ház gyűlésében egy interpellatiót intézni az összes minisztériumhoz. Az interpellatio tárgya, — méltóztatnak emlékezni, — a most az osztályokban tárgyalás alatt levő törvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényjavaslat, tulajdonkép a kormánynak ez iránt követett politikája volt. Én, t. ház, ugy tudom, hogy a parlamentalis praxis, a parlamentalis illem azt kívánja, hogy a kormány minden interpellatióra idő szerint feleljen. Igaz, hogy átalán véve nincs megszabva annak napja : mikor köteles a kormány egy vagy más interpellatióra felelni ? Hanem midőn felkéretik, hogy a tárgyalások könnyítése végett adjon fölvilágosítást valamely törvényjavaslatra nézve, mely tárgyalás alatt vau, ugy hiszem, hogy tiz napi halasztás elég idő volt arra, Inogj a kormány tisztába jőjön az iránt: akar-e felelni vagy nem? s ha igen: mit akar felelni ? Annyi feleletet mindenesetre adhatott volna, hogy fog-e ós mikor fog felelni 1 Az én interpellatiómnak két pontja volt. Egyik azt kérdezte: hogy az összes minisztérium vállal-e felelősséget e törvényjavaslatért, vagy pedig csupán az ezt benyújtó belügyminiszterre hárítja a felelősséget? Ugy hiszem, t. ház, hogy a törvényhozás minden tagjának joga van ezt a kérdést föltenni, annál is inkább, mert a törvényjavaslatban, hogy többet ne említsek, egy olyan elv foglaltatik, mely azon egész alapot, melyen az 1848-ki alkotmány áll, feldönti. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem akarok hosszas lenni, csak röviden említem meg, — mert hiszen köztudomású dolog az, — hogy 1848 előtt a magyar alkotmány aristokraticus volt, 1848-ban pedig népképviseleti alakíttatott, s azóta ez alapon állott mostanáig. A kormány, mely magát 48-as kormánynak szereti nevezni és annak hivatni, az 1848-ki törvényben egyenes utasítást vett, hogy népképviselet utján alkottassák a megye. Már most az ő törvényjavaslatában ezen népképviseletet lerontotta és a helyett kiváltságolt kasztot teremtett. Ha tehát ily nagy változásról van szó, ugy hiszem jogában áll ugy az ország lakosságának, mint minden választónak azt kérdezni, hogy minden miniszter beleegyezett-e abba ? az összes minisztérium solidarisan elfogadja-e
