Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-186
186. országos ülés június tO. 1870. 329 érdekeit, mely eddigelé közlekedési eszközökkel nem birt. Azt mondja végre t. képviselő ur, hogy az előterjesztés szerint az országgyűlés milliókkal fog többet kiadni, mint hogyha ezen vasút azon iránj^ban fog vezettetni, melyet a t. képviselő javaslatba hozott. Lehetetlen, hogy a pénzügyi szempont a kormány előtt azon fontossággal ne birt volna, hogy mielőtt határozott, meg ne fontolta volna azt, midőn az eszék-fiumei összeköttetés kérdése a kormány elé került. Legyen meggyőződve at. képviselő ur, hogy igen is, a kormány előtt is azon adatok feküdtek, és hogy a kormiíuy igen jól tudta, hogy ezen összeköttetés létesíthető másként is, mint ezen törvényjavaslatban beterjesztve van, és hozzá teszem azt, hogy nem csupán azon összeköttetés volt, melyet a képviselő ur fölemiitett, hanem volt szem előtt egy másik is: t. i. a Dráva völgyi összeköttetés, mely szintén javaslatba volt hozva. Ezen drávavölgyi összeköttetés, mely könnyebb és kevesebb költséget igénylő egyszersmind, ha tisztán magyar szempontra állunk, azon következtetésre vezetett volna, a mellett, hogy Fiume vei összekötötte volna az országot, ennek igen nagy részének t. i. a Dráva partjainak érdekeit elégítette volna ki : és a kormány még sem vállalkozott ezen összeköttetésre, sőt nem vállalkozott a szávai összeköttetésre sem, az imént felhozott okoknál fogva ; hanem választotta a két völgy közötti vonalt. De ezen elhatározásában csak azon vonalig ment, melyen tul menni a pénzügyi és technikai akadályok nem engedik; azaz nem volt képes, bármennyire sajnálta, a kormány Horvátországnak egész kívánságát teljesíteni, hogy t. i. Pozsegától egyenesen átment volna Pakráczig é s igy tovább, hanem ott, a hol lehetségesnek találta, t. i. a Száva-völgyön. A t. képviselő ur adatokat hoz fel, melyekből a milliókat kimutatja. Ezekre a következőket vagyok bátor válaszolni: a kormány által előterjesztett vonal, elhagyván a szárnyvonalakat, 38 4 /io azon vonal, melyet indítványozni méltóztatott, elhagyván a szárnyvonalakat, 41 '/^mértföldet tesz. Azon adatok szerint, melyeket a kormány terjesztett elő, a befektetési tőke ezen két vonalra nézve következőleg áll: az egyik 24.155.000 frt; a másik 22.927.000 frt; a különbség tehát 1,328,000 frt; az egész tőkére az évi biztosítás összege az egyiknél 1.256,000, a másikra nézve pedig 1,202,000 ft, a különbség tehát 54,000 ft. Egyébiránt megjegyzem, hogy a pénzügyi adatok tárgyában e pillanatban egy előleges tájékozást akar nyújtani a kormány, azon kérdés megítélésére, hogy : vajon elégségesek-e arra, KÉPV. H, NAPLÓ 181|- VIII. hogy ezen előterjesztés elfogadtassák; de magának a pénzügyi kérdésnek megvitatása elő fog fordulni akkor, midőn az engedélyokmány előttünk fog feküdni, és azt tárgyaljuk. (Wahrmann Mór: Akkor már késő!) A t. képviselő ur azt mondja, hogy akkor talán késő lesz, s ezen nyilatkozata összefüggésben áll azon előadásával, melynél fogva ő ezen vonalat tisztán olyannak tekinti, hogy az alföldi forgalomnak a magyarországi kereskedésnek feleljen meg, és később ugyanazon méltányosságból, melytől vezéreltetnék ő is, kiindulva, akarja, hogy Horvátország igényei később, és más utón elégíttessenek ki. Igen, de ba ezen kérdést nem mondom, ad graecas ealendas, akarnók halasztani, hanem ha ezekkel szemben áll egy társország 3 évi várakozással, ha ezekkel szemben áll azon nézet, hogy ezzel Magyarország érdekeinek is meg van felelve, hogy hiszen az alföldi összeköttetés megtörténhetik igy is, bár csekély áldozattal : akkor méltóztassék megengedni, hogy mi azon pénzügyi calculust elfogadni képesek nem vagyunk, és pedig azért nem. mert ha mi milliókat adunk most, majd akkor, midőn a horvátországi uj tervezet az országgyűlés elé fog kerülni, igen természetes, hogy akkor kétannyit vagy még többet kellene adnunk. Azt említette a t. képviselő ur : a bosniai kereskedelem tolytán a brod-eszéki összeköttetéssel oly fontossággal íog bírni, hogy lehetetlen lesz ott egy vonalat ki nem építeni. Teljesen igaza van, én is ugy vagyok meggyőződve, és csak azon megjegyzést teszem hozzá, hogy midőn a kereskedelem ezen vonalon ki fog fejlődni, alkalmasint azon helyzetben lesz azon vidék, és az ország, hogy azon vonalat vagy biztosítás nélkül vagy igen csekély segélylyel fogja kiépíteni, és igy azon milliókat bizonyosan meg fogjuk gazdálkodni. (Helyeslés.) Igen helyes azon nézet, melyet előttem szóló arra nézve fejezett ki, hogy a kereskedésnek kell egy bizonyos központtal birni, e nélkül nem bír azon erőkkel, melyeket szétárasztván az országban kifejteni képes. Ez értve volt Buda-Pestre. Tökéletesen osztozom azon nézetben: de méltóztassék megengedni, kiindulása ismét hibás ezen törvényjavaslatnál; mert e pillanatban nem arról van szó, hogy Magyarország központjának építsünk vasutat az Adria vagy Bosnia felé, hanem e pillanatban arról van szó, hogy az alföld összeköttessék Fiúméval, és hogy a forgalomnak egy vagy más vonalat nyissunk. (Helyeslés.) Méltóztassék meggyőződni a t. előttem szóló urnák arról, hogy senki nincs talán e házban. ki inkább érezné azt, mint én, hogy e tekintetben történtek már a vasúti politikánkban oly 42
