Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-184
3Qg 184. országos ütés május 31. 1870 ű élkül, alapos tervek nélkül, már előre elhatár ozza egy vasútvonalnak létesítését, a mely talán nem is fog létesíttethetni. Érvül fölhozom még a t. háznak a múlt ülésszak alatt hozott azon határozatát, melyben a vasúti tárgyalások megkezdésénél mindjárt határozatilag kimondotta azt, hogy nem fogja elhatározni egy vasútvonalnak létesítését sem, ha nem fognak egészen elkészült tervek a ház asztalán létezni vagy legalább a bizottságok által meg nem vizsgáltatnak, hogy igy jövőre minden ujabb kérdésnek eleje vétessék. {Igaz!) Ezeknél fogva, miután meg vagyok győződve, hogy a közlekedési minisztérium a nézetem szerint is szükséges s méltányosan létesítendő zólyom-beszterczei vonalra nézve, - ha határidő sem tűzetik ki — jelentésót minélelőbb be fogja adni; ezen vonalnak Beszterczén tul leendő folytatását illetőleg pedig a tanulmányozásra bizonyos határidő, főkép az évnek ezen előhaladott részében ki nem tűzethetnék: ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék az egyesült vasúti s pénzüg}d bizottságok e tárgyra nézve előterjesztett javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés.) Mihályi Péter jegyző: Következik Paczolay János. (Fölkiáltások; Nincs itt!) Madocsányi Pál: T. ház! Előttem szóló érdemes képviselő urnák véleményét elvben én is pártolom, s nem tudom miképen csúszhatott a novellának 2. §-ába az a „gömöri vasút hálózathoz vezetendő mellékvonal csatlakozásról'- való említés. Hisz, kérem alásan, a sérelem miben pontosul össze ? mért adott be Beszterczebánya városának képviselője ez iránt indítványt s mért szükséges, hogy az 1868. XLIX. törvény czikk 1. §. d) pontjának módosítása javaslatba hozassék ? Ezen törvény azt mondja, hogy a salgó-tarjániszucsáni vonal Beszterczebánya felé vezettessék; már pedig az előmunkálatokból, melyek már most kiadattak és részben véghez is vitettek, tudjuk, hogy Beszterczebánya egészen mellőztetett: mert mikor a fővonal Ó-Zólyomtól Körmöcznek megy, a törvény azon szava csakugyan nem váltatik be, hogy Beszterczebánya felé vezettessék. Márpedig Beszterczebánya város a fölvidék főkereskedelmi pontját képezi, ott vannak a vasiparnak tetemes telepei. Abban egyetértek Komárom városa érdemes képviselőjével, hogy a gömöri vasútról szó nem lehet, míg az erre vonatkozó tanulmányozás meg nem történt. De ez, t. ház, nézetem szerint nem követeli még azt, hogy Halasy Gyula képviselő ur indítványa el ne fogadtassék a beszterczebányai szárnyvonalra nézve: mert a beszterczebányai vonal tanulmányozása már megtörtént. A törvény ugyanis azt mondván, hogy a fővonal Beszterczebánya felé vezettessék, miután a közlekedési minisztérium a fölmerült akadályok folytán azt jelentette ki, hogy a fővonalat nem lehet Beszterczebánya íelé vezetni, hanem a Garan völgyén lefelé Körmöczbányának: e meggyőződéshez bizonyosan nem juthatott a nélkül, hogy a vonalat Zólyomtól Beszterczebányáig kellőleg tanulmányozza. Itt vélekedésem szerint Beszterczebányának s ezzel a fölvidéknek érdeke forog főn. Beszterczebánj^a a főpont, mely Árva és Liptó megyék nagy részét gabnával és élelmi szerekkel ellátja, ez az, a melyen a vasúti telepek czikkei összpontosulnak, és a mely egyszóval az egész fölvidék kereskedelme és ipara szempontjából fő tekintetet érdemel. A beszterczebányai vasútvonal ezen fölül garantirozva is volt törvény által. Kérésem tehát oda járul, hogy Halasj r indítványa csak a beszterczebányai szárnyvonalra terjesztessék ki, melyre nézve a ház alaposan elhatározhatja, hogy míg egy részről méltányolja azon indokokat, melyek a közlekedési minisztériumot arra bírták, hogy a törvény betűjétől eltérve, ne Beszterczebánya felé vezesse a fő vasúti vonalat — mint ez Gyöngyös városánál is megtörtént, és Eger városára nézve is indítványba hozatott — most, miután e vonal tanulmányozva van: a vonal Zólyomon át Beszterczéig az állam költségén építtessék, a zólyomi vonal megnyitásával egjndejüleg. A mi a gömöri vasút hálózatot illeti: én azt e törvényből egészen kihagynám. Bujanovics Sándor előadó: A központi bizottság a második szakaszra vonatkozólag egészben elfogadta, a vasúti és pénzügyi bizottságok véleményét. Azon okokon fölül, melyek a bizottságot ennek elfogadására bírták, s melyeket Ghyczy képviselő ur itt előadott, még egy indoka volt a bizottságnak s ez az, hogy itt a törvényjavaslat 2-ik szakaszában utasításul tanulmány és a munkálatok előkészítése van kimondva. A központi bizottság ez utasítást inkább vélte egy határozatban kifejeztetni, mintsem törvénybe iktattatni; azért is ajánlom a bizottságok szövegezését. Halasy Gyula: Csupán azt kívánom megjegyezni, hogy én Madocsányi Pál urnák formulázásába beleegyezem, mert én nem is akartam tovább bocsátkozni, mint csupán abba, hogy Zólyomtól Beszterczebányáig építtessék egyidejűleg a fővonallal a szárnyvonal. A mi a többit illeti, az tanulmányozástól függ. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a ház a pénzügyi és vasúti bizottságok jelentésén alapult véleményét a központi bizottságnak elfogadni vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtör-