Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-184

3Qg 184. országos ütés május 31. 1870 ű élkül, alapos tervek nélkül, már előre elhatá­r ozza egy vasútvonalnak létesítését, a mely talán nem is fog létesíttethetni. Érvül fölhozom még a t. háznak a múlt ülésszak alatt hozott azon határozatát, melyben a vasúti tárgyalások megkezdésénél mindjárt határozatilag kimondotta azt, hogy nem fogja elhatározni egy vasútvonalnak létesítését sem, ha nem fognak egészen elkészült tervek a ház asztalán létezni vagy legalább a bizottságok által meg nem vizsgáltatnak, hogy igy jövőre minden ujabb kérdésnek eleje vétessék. {Igaz!) Ezeknél fogva, miután meg vagyok győződve, hogy a közlekedési minisztérium a nézetem szerint is szükséges s méltányosan létesítendő zólyom-beszterczei vonalra nézve, - ha határ­idő sem tűzetik ki — jelentésót minélelőbb be fogja adni; ezen vonalnak Beszterczén tul leendő foly­tatását illetőleg pedig a tanulmányozásra bizonyos határidő, főkép az évnek ezen előhaladott ré­szében ki nem tűzethetnék: ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék az egyesült vasúti s pénz­üg}d bizottságok e tárgyra nézve előterjesztett javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés.) Mihályi Péter jegyző: Következik Paczolay János. (Fölkiáltások; Nincs itt!) Madocsányi Pál: T. ház! Előttem szóló érdemes képviselő urnák véleményét elvben én is pártolom, s nem tudom miképen csúszhatott a novellának 2. §-ába az a „gömöri vasút hálózat­hoz vezetendő mellékvonal csatlakozásról'- való említés. Hisz, kérem alásan, a sérelem miben ponto­sul össze ? mért adott be Beszterczebánya váro­sának képviselője ez iránt indítványt s mért szükséges, hogy az 1868. XLIX. törvény czikk 1. §. d) pontjának módosítása javaslatba hozassék ? Ezen törvény azt mondja, hogy a salgó-tarjáni­szucsáni vonal Beszterczebánya felé vezettessék; már pedig az előmunkálatokból, melyek már most kiadattak és részben véghez is vitettek, tudjuk, hogy Beszterczebánya egészen mellőztetett: mert mikor a fővonal Ó-Zólyomtól Körmöcznek megy, a törvény azon szava csakugyan nem váltatik be, hogy Beszterczebánya felé vezettessék. Már­pedig Beszterczebánya város a fölvidék főkeres­kedelmi pontját képezi, ott vannak a vasipar­nak tetemes telepei. Abban egyetértek Komárom városa érdemes képviselőjével, hogy a gömöri vasútról szó nem lehet, míg az erre vonatkozó tanulmányozás meg nem történt. De ez, t. ház, nézetem szerint nem követeli még azt, hogy Halasy Gyula kép­viselő ur indítványa el ne fogadtassék a besztercze­bányai szárnyvonalra nézve: mert a besztercze­bányai vonal tanulmányozása már megtörtént. A törvény ugyanis azt mondván, hogy a fővonal Beszterczebánya felé vezettessék, miután a köz­lekedési minisztérium a fölmerült akadályok foly­tán azt jelentette ki, hogy a fővonalat nem lehet Beszterczebánya íelé vezetni, hanem a Garan völgyén lefelé Körmöczbányának: e meg­győződéshez bizonyosan nem juthatott a nélkül, hogy a vonalat Zólyomtól Beszterczebányáig kellőleg tanulmányozza. Itt vélekedésem szerint Beszterczebányának s ezzel a fölvidéknek érdeke forog főn. Besztercze­bánj^a a főpont, mely Árva és Liptó megyék nagy részét gabnával és élelmi szerekkel ellátja, ez az, a melyen a vasúti telepek czikkei össz­pontosulnak, és a mely egyszóval az egész fölvidék kereskedelme és ipara szempontjából fő tekintetet érdemel. A beszterczebányai vasút­vonal ezen fölül garantirozva is volt törvény által. Kérésem tehát oda járul, hogy Halasj r indítványa csak a beszterczebányai szárnyvonalra terjesztessék ki, melyre nézve a ház alaposan elhatározhatja, hogy míg egy részről méltányolja azon indokokat, melyek a közlekedési minisz­tériumot arra bírták, hogy a törvény betűjétől eltérve, ne Beszterczebánya felé vezesse a fő vasúti vonalat — mint ez Gyöngyös városánál is megtörtént, és Eger városára nézve is indítványba hozatott — most, miután e vonal tanulmányozva van: a vonal Zólyomon át Beszterczéig az állam költségén építtessék, a zólyomi vonal megnyi­tásával egjndejüleg. A mi a gömöri vasút hálózatot illeti: én azt e törvényből egészen kihagynám. Bujanovics Sándor előadó: A köz­ponti bizottság a második szakaszra vonatko­zólag egészben elfogadta, a vasúti és pénzügyi bizottságok véleményét. Azon okokon fölül, melyek a bizottságot ennek elfogadására bírták, s melye­ket Ghyczy képviselő ur itt előadott, még egy indoka volt a bizottságnak s ez az, hogy itt a törvényjavaslat 2-ik szakaszában utasításul ta­nulmány és a munkálatok előkészítése van ki­mondva. A központi bizottság ez utasítást inkább vélte egy határozatban kifejeztetni, mintsem tör­vénybe iktattatni; azért is ajánlom a bizottságok szövegezését. Halasy Gyula: Csupán azt kívánom megjegyezni, hogy én Madocsányi Pál urnák for­mulázásába beleegyezem, mert én nem is akartam tovább bocsátkozni, mint csupán abba, hogy Zólyomtól Beszterczebányáig építtessék egyide­jűleg a fővonallal a szárnyvonal. A mi a többit illeti, az tanulmányozástól függ. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a ház a pénzügyi és vasúti bizottságok jelentésén alapult véleményét a központi bizottságnak elfogadni vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtör-

Next

/
Thumbnails
Contents