Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

183, országos Illés május 30. 1870. Q^A torkodom a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy itt a munkács-stry-lembergi és az eperjes-tarnovi vasutak magyar területre eső részének államköltségen leendő kiépítéséről van szó, és ezen törvényjavaslatnál egyetlen egy eonsortium sincsen érdekelve. A magam részéről még azon megjegyzést tehetem hozzá, hogy : valamint én érzem, ugy hiszem, hogy minden képviselője e t. háznak is érzi azt: mi illő és mi nem ? (Élénk helyeslés jobb felől.) Ghyczy Kálmán: Midőn, t. ház, egyszerűen részemről is Zsedényi képviselőtársam indítványát pártolnám: az érveket csak egyedül a tárgy érdemére tartozó körülményekből szándékozom meríteni. (Helyeslés.) Mindamellett hogy elismerem, hogy nagyon kívánatos, hogy azon rendszer, mely eddig követtetett a vasutak engedélyezésében, jövendőre változtattassék meg : jelesül figyeltnetessé vagyok bátor tenni a t. házat azon már elharapódzott szokásra, miszerint előzetes határozatok által a háznak szavazata jövőre megköttetik, (Igaz! bal felől.) és midőn azután ezen határozatoknak érvényesítése, mint a ház határozata, annak tekintélyével sürgettetik, az ellenérvek ily tekintély ellenében elhangzani kénytelenek; és én azok után, a miket csekély tapasztalásom szerint mondhatok e tárgyban, merem állítani, hogy ily előleges határozatoknak hozása az országnak már valóban sok, igen sok millióra terjedő kárt okozott. Ily előleges határozat foglaltatik azon törvényjavaslatban is, melyről , mostan szó van. Ezen törvényjavaslatot nem támadom meg azon tekintetből, hogy vajon a kérdéses vaspályák kiépitendők-e, vagy nem ? mert ez iránt a, ház már határozott ; de azon tekintetből megtámadandónak vélem, hogy előlegesen, minekelőtte a szükséges tárgyalások megindittattak és befejeztettek volna, ezen pályákon már az ország részéről saját országos költségen építések tétessenek. Ezt csak egy körülménynyel lehetne indokolni : az építésnek t. i. sürgősségével ; de bocsásson meg az előttem szóló t. államtitkár ur, hogy ezen érv ellenében a közlekedési minisztériumnak saját tenyéré hivatkozzam. Á múlt évi július 18-án megbízatott a közlekedési minisztérium azzal, hogy kellő lépéseket tegyen a kérdéses pályák kiépítésére. Azóta csaknem egy év telt már el, és a kellő lépések még megtéve, legalább befejezve nincsenek, miután az illető tervek a közlekedési minisztérium által megvizsgálva, megállapítva nincsenek; nem állhat tehát ezen pályák kiépítésének sürgőssége, legalább oly nagy mérvben, mint azt hangsulyoztatni hallottuk, és ha oly sürgős is ezen pályák építése: vajon meg fog-e akadni az által, ha most az építést az állam saját költségein nem kezdi meg? Tervek, ajánlkozók vannak; történjenek meg az ajánlkozóval a tárgyalások, és az hamar czélhoz fog vezetni, ha a pályák csakugyan olyanok, minőknek azok mind kereskedelmi, mind stratégiai tekintetben feltüntetve valának. Ily óvatosság nélkül azon okoknál fogva, melyeket Wahrmann és Zsedényi t. képviselőtársaim kifejtettek, az állam részéről költséget fektetni be oly vállalatokba, melyeknek még tervök sincs megállapítva, átalában nem tartom czélszerünek. Még csak egy észrevételem van azon megjegyzésre nézve, melyet az államtitkár nr a vasúti kölcsönre nézve fölemlíteni méltóztatott. Azt állította : hogy a vasúti kölcsön kötésénél nem az volt a szándék, hogy a befolyandó pénzek végleg fektettessenek be valamely vállalatokba ; hanem az, hogy a pénzek megnyerésével nyomás gyakoroltassék a vállalkozókra, és a kölcsönvett pénzek egy vagy más pályába, csak ideiglen fektettessenek be. Én nem mondom, hogy a törvény ezt egészben kizárja a lehetőségek sorából; megengedem, hogy az állam költségén építendő vasutak közül egyik vagy másik utóbb ismét eladatható : de hogy az lett volna a törvényhozás szándéka, melyet államtitkár ur emiitett akkor, midőn a vasúti kölcsönről törvényt alkotott, azt nem ösmerhetem el. Mi volt akkor a minisztérium szándéka? azt nem tudom; de a törvényhozás ilynemű szándékáról e teremben szó sem volt. (Helyeslés.) Tanúsítja ezt a vasúti kölcsön megállapításáról szóló törvény 3-ik szakasza, mely világosan azt mondja: „E kölcsön biztosítására szolgáinak az építendő vasutak és csatornák; még pedig aképen, hogy a befektetett tőkének megfelelő évjáradék a jelen kölcsönből épült vasutakra és csatornákra mint főjekálogra időről időre első helyen bekebleztetik." Ez inkább állandó beruházási szándékot mutat, mint azt, hogy ideiglen fordíttassanak az álíamösszegek a kölcsönből valamely pályára; elvül tehát és átalában követendő szabálynak el nem ösmerhetem azt, hogy az államkölcsönből ideiglenesen fektettessenek be az összegek az illető vállalatokba. Különben pedig magam is azon nézethez ragaszkodom, és ha kezemnél lennének az álatok, indokolni is képes volnék azt, hogy a ház ezen vasúti kölcsönből számos vállalatra már anynyit utalványozott, hogy e kölcsönalap uj utalványozást már alig tűr meg. Egyébiránt ismétlem:. Zsedényi t. képviselőtársam indítványát pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Gorove István közlekedési miniszter: Minekelőtte magára a Zsedényi képviselő ur által beadott határozati javaslatra tér-