Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-179
252 179. országos ülés május 23. 1870. A másik nézet, mely az osztályokban tárgyalást őszig kivánja elhalasztani, indokát találja először a honfiúi kebel azon aggodalmában, mely alkotmányunk őre, s a megyei institutio iránt mindenkiben létezik; másodszor azon rendszerben, melyben eddig voltunk, a t. ház eddigi határozataiban , melyekre figyelve azt kell hinnem, hogy e törvényjavaslat fölvételének sürgetése nem másból ered, mint a t. minisztérium habozásából a tárgyak sorozatának megállapításánál, melyet helyeselni bizonyosan senki sem fog. Ha visszaemlékezni méltóztatik az egy hónap óta történtekre, mit látunk ? az igazságügyminiszter ur azonnal az ünnepek után i törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, a mint ő szokta mondani, erősen hangsúlyozván és kérvén azoknak rögtöni fölvételét; a miniszter ur hangsúlyozására a jobb oldal „amen"-t mondott, és nekünk csak alig sikerült pár napot kieszközölni, hogy e törvényjavaslatokat csak átolvassuk, mielőtt az osztályokban tárgyaltatnának. Csakhamar előállott azután a kereskedelmi miniszter, jajveszékelve panaszkodott az ipartörvények hiányáról, és sürgette azok fölvételét annyira, hogy az igazságügyminiszter kénytelen volt egy kicsit hátrább vonulni, és hogy egészen el ne üttessék nézetétől, alkudozásba bocsátkozni; igy a beterjesztett i törvényjavaslat közül kettő fölvétetett előbb, de kettő elhalasztatott; a jobb oldal erre is igent mondott. Ezután jött a harmadik, a közlekedésügyi miniszter több vasúti törvényjavaslatot adván be ; ez is sürgette a rögtöni fölvételt, azt hozván föl, hogy sietni kell vele, mert a coneessio ideje lejár, és az engedményesek által kilátásba helyezett kedvező körülménj-eket fölhasználni szükséges ; ezek mielőbbi fölvételét különösen hangsúlyozta Pest belváros képviselője, indokolván azzal, hogy a horvát képviselők csakis rövid időre lehetnek itt. és igy a vasúti törvényeknek fölvétele szükséges, a mit a ház el is fogadott. Már most, t. ház, mi indíthatja a kormányt mindezen előleges megállapodások mellőzésével, és minden külön fölhozott indok nélkül arra: hogy háttérbe szorítva azon törvényjavaslatokat, melyekre már elkészülve is vagyunk, melyeket tanulmányoztunk, és melyek tárgyalásának elhalasztása ujabb tanulmányozást fogna szükségessé tenni, ezen törvényjavaslat tárgyalását kierőszakolja 1 En, t. képviselőház, azt a ház méltóságával ellenkezőnek találom, hogy a, mit ma tárgyalunk, holnap megszakítsuk. Azt vártam volna. hogy a miniszterek is, kiknek törvényjavaslatai előzetes tárgyalásra lettek kitűzve, előbb fölhozott indokaik mellett most is fognak vivni, és a ház határozatainak végrehajtását fogják követelni. En részemről a mondottak után a mellett vagyok, hogy tárgyaljuk most az eddigi törvényjavaslatokat; a köztörvónyhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat illetőleg pedig Debreczen érdemes képviselőjének indítványát pártolom. (Helyeslés a lal oldalon.) Kiss János: T. képviselőház! Midőn a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat előterjesztve lett, és a miniszter ur az osztátyokhoz való utasítását kívánta, annak ellenében Debreczen érdemes képviselője által egy elleninditvány tétetett, melyre nézve bátor vagyok nézetemet előadni. Nagyon furcsának tűnik fel a kormány eljárása, hogy valahányszor a házban közjogi kérdések merülnek fel, ugy tapasztalják a honpolgárok, hogy mindannyiszor a kormány sürgősen és legerősebb okokkal harczol a mellett, hogy a törvényjavaslat itt a házban, időt sem véve, a közvéleményt meg sem hallgatva, hajtassék keresztül nyakrafőre. Ilyen volt 1867. évben a XII. tczikk alkotása, mely mai napon is sok honpolgárnak dúlja a kebelét. A kormány részéről több törvényjavaslat lett előterjesztve a képvielőház elé, névszerint: az igazságügyi miniszter, midőn az ünnepekre szerencsések voltunk széjjel oszlani, az általam tett ínterpellatiora tettfeleletében azzal biztatta magát, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvényjavaslat le fog tárgyaltatni. Tehát ezen törvényjavaslatok a legsürgősebbek közé soroltattak akkor; és most, midőn miniszterelnök ur a köztörvényhatóságok rendezését tárgyalás alá terjeszti: az igazságügyminiszter ur előbb igen sürgetőknek látszott törvényjavaslatait ugy látszik hátérbe szoríttatni engedi. T. ház! a hazai municipiumok azok, melyek megvédték a hazát. Százötven esztendeig uralkodott a török Magyarországban és soha nem avatkozott a magyar nemzetnek kormányzatába sem közigazgatásilag, sem törvénykezésileg, és a magyar nemzet a municipiumok mellett fönállt. íme a municipiumok átalában 1861-ben, midőn alkalom nyújtatott ismét a nemzetnek visszatérhetni alkotmányos jogaihoz, legjobb szolgálatot tették : mert a nélkül, hogy valaki rendezte volna a törvényhatóságokat, élve az absolut kormány által megtagadott jogaikkai, kezükbe vették a kormányzatot és a legjobb rendben vezetik azt. Tehát ily ezredéves intézmény átalakításáról lévén szó: nagyon csodálkozom, hogy a kormány nem szíves figyelmet fordítani arra, hogy időt engedjen, hogy a közvélemény fejlődjék, hogy a köztörvényhatóságok a maguk véleményét e tárgyban nyilváníthassák. A kormány azt méltóztatott fölállítani, hogy a köztörvényhatóságok rendezésével egyesek ugy, mint testületek évek