Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-179

252 179. országos ülés május 23. 1870. A másik nézet, mely az osztályokban tár­gyalást őszig kivánja elhalasztani, indokát ta­lálja először a honfiúi kebel azon aggodalmában, mely alkotmányunk őre, s a megyei institutio iránt mindenkiben létezik; másodszor azon rendszerben, melyben eddig voltunk, a t. ház eddigi határo­zataiban , melyekre figyelve azt kell hinnem, hogy e törvényjavaslat fölvételének sürgetése nem másból ered, mint a t. minisztérium habo­zásából a tárgyak sorozatának megállapításánál, melyet helyeselni bizonyosan senki sem fog. Ha visszaemlékezni méltóztatik az egy hó­nap óta történtekre, mit látunk ? az igazságügy­miniszter ur azonnal az ünnepek után i tör­vényjavaslatot terjesztett a ház elé, a mint ő szokta mondani, erősen hangsúlyozván és kérvén azoknak rögtöni fölvételét; a miniszter ur hang­súlyozására a jobb oldal „amen"-t mondott, és nekünk csak alig sikerült pár napot kieszközölni, hogy e törvényjavaslatokat csak átolvassuk, mi­előtt az osztályokban tárgyaltatnának. Csakha­mar előállott azután a kereskedelmi miniszter, jajveszékelve panaszkodott az ipartörvények hiá­nyáról, és sürgette azok fölvételét annyira, hogy az igazságügyminiszter kénytelen volt egy kicsit hátrább vonulni, és hogy egészen el ne üttessék nézetétől, alkudozásba bocsátkozni; igy a beter­jesztett i törvényjavaslat közül kettő fölvétetett előbb, de kettő elhalasztatott; a jobb oldal erre is igent mondott. Ezután jött a harmadik, a közlekedésügyi miniszter több vasúti törvényja­vaslatot adván be ; ez is sürgette a rögtöni föl­vételt, azt hozván föl, hogy sietni kell vele, mert a coneessio ideje lejár, és az engedményesek által kilátásba helyezett kedvező körülménj-eket fölhasználni szükséges ; ezek mielőbbi fölvételét különösen hangsúlyozta Pest belváros képviselője, indokolván azzal, hogy a horvát képviselők csakis rövid időre lehetnek itt. és igy a vasúti törvé­nyeknek fölvétele szükséges, a mit a ház el is fogadott. Már most, t. ház, mi indíthatja a kormányt mindezen előleges megállapodások mellőzésével, és minden külön fölhozott indok nélkül arra: hogy háttérbe szorítva azon törvényjavaslatokat, melyekre már elkészülve is vagyunk, melyeket tanulmányoztunk, és melyek tárgyalásának elha­lasztása ujabb tanulmányozást fogna szükségessé tenni, ezen törvényjavaslat tárgyalását kierősza­kolja 1 En, t. képviselőház, azt a ház méltóságá­val ellenkezőnek találom, hogy a, mit ma tár­gyalunk, holnap megszakítsuk. Azt vártam volna. hogy a miniszterek is, kiknek törvényjavaslatai előzetes tárgyalásra lettek kitűzve, előbb fölho­zott indokaik mellett most is fognak vivni, és a ház határozatainak végrehajtását fogják köve­telni. En részemről a mondottak után a mellett vagyok, hogy tárgyaljuk most az eddigi törvény­javaslatokat; a köztörvónyhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatokat illetőleg pedig Debre­czen érdemes képviselőjének indítványát párto­lom. (Helyeslés a lal oldalon.) Kiss János: T. képviselőház! Midőn a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény­javaslat előterjesztve lett, és a miniszter ur az osztátyokhoz való utasítását kívánta, annak ellenében Debreczen érdemes képviselője által egy elleninditvány tétetett, melyre nézve bátor vagyok nézetemet előadni. Nagyon furcsának tűnik fel a kormány el­járása, hogy valahányszor a házban közjogi kér­dések merülnek fel, ugy tapasztalják a honpolgá­rok, hogy mindannyiszor a kormány sürgősen és legerősebb okokkal harczol a mellett, hogy a törvényjavaslat itt a házban, időt sem véve, a köz­véleményt meg sem hallgatva, hajtassék keresz­tül nyakrafőre. Ilyen volt 1867. évben a XII. tczikk alkotása, mely mai napon is sok honpol­gárnak dúlja a kebelét. A kormány részéről több törvényjavaslat lett előterjesztve a képvielőház elé, névszerint: az igazságügyi miniszter, mi­dőn az ünnepekre szerencsések voltunk széjjel oszlani, az általam tett ínterpellatiora tettfelele­tében azzal biztatta magát, hogy az igazság­szolgáltatásra vonatkozó törvényjavaslat le fog tárgyaltatni. Tehát ezen törvényjavaslatok a legsürgőseb­bek közé soroltattak akkor; és most, midőn mi­niszterelnök ur a köztörvényhatóságok rendezését tárgyalás alá terjeszti: az igazságügyminiszter ur előbb igen sürgetőknek látszott törvényjavasla­tait ugy látszik hátérbe szoríttatni engedi. T. ház! a hazai municipiumok azok, melyek megvédték a hazát. Százötven esztendeig ural­kodott a török Magyarországban és soha nem avatkozott a magyar nemzetnek kormányzatába sem közigazgatásilag, sem törvénykezésileg, és a magyar nemzet a municipiumok mellett fönállt. íme a municipiumok átalában 1861-ben, midőn alkalom nyújtatott ismét a nemzetnek visszatér­hetni alkotmányos jogaihoz, legjobb szolgálatot tették : mert a nélkül, hogy valaki rendezte volna a törvényhatóságokat, élve az absolut kormány által megtagadott jogaikkai, kezükbe vették a kormányzatot és a legjobb rendben vezetik azt. Tehát ily ezredéves intézmény átalakításá­ról lévén szó: nagyon csodálkozom, hogy a kor­mány nem szíves figyelmet fordítani arra, hogy időt engedjen, hogy a közvélemény fejlődjék, hogy a köztörvényhatóságok a maguk véleményét e tárgyban nyilváníthassák. A kormány azt mél­tóztatott fölállítani, hogy a köztörvényhatóságok rendezésével egyesek ugy, mint testületek évek

Next

/
Thumbnails
Contents