Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-179

179. országos Ölés május 23. 1810. 249 hatom, hogy senki azon megnyugvást nem vi­heti magával, hogy azon eszmének, melyet ke­resztül vinni akar, támogatója-e a közvélemény? vagy a fölvilágosult polgárok akaratának kifejezé­se-e ? Hogy ezzel szembenorganicus törvényalkotásá­nál, melyet rövid idő múlva vagy meg kell változ­tatni, vagy nagyon káros hatású lesz : e hely­zettel szemben ignorálni akarni a közvéleményt helyesnek nem tartom. És valamint gyengeség­nek tartom, hogy önállóságunkról lemondjunk és mindent aláírjunk, a mit e házon kivül nyilvánuló közvélemény kivan ; ugy más felől kötelességünk­nek tartom a közvélemény figyelembe vételét ; és kötelességünknek leginkább ily fontos organicus törvény alkotásánál, mely, mint igen jól monda Simonyi képviselőtársam: egész alkotmányunk alapját megváltoztatja. Hogy miért e sietség ? miért óhajtja e tár­gyat egy pár hét alatt keresztül vinni a kor­mány ? megfoghatatlan; ez kelt aggodalmat ben­nem, és megerősíti azon föltevést : hogy a több­ség nem a capacitatio, nem az elvek súlya alatt akarja megalkotni a törvényt, hanem a klubból hozott határozatokat az utolsó szóig, az utolsó jottáig meg akarja tartani. Ennél fogva nem tehetek egyebet, mint, hogy pártoljam Debreczen városa érdemes képviselőjének indítványát. (Helyes­lés a hal oldalon.) Ranichcr Jakab: T. ház ! Legyen szabad nekem is néhány szóval hozzászólni a kérdéshez. Legelőször is egy idézettel kez­dem : „Nehéz a munka, mely reánk vár, és nem halasztható, mert minden halasztás az ország tetemes kárával jár. Eltérők lehetnek a vélemények arra nézve, hogy a közigazgatásnak melyik ágát szükséges mindenek előtt javítani s átalakítani ? Mind fontosak s mulhatlanul szükségesek a közigazgatás különféle ágaiban a javítások; de nem tárgyalhatjuk, s véleményem szerint a sok szükséges közt legszükségesebb és legsürgetősebb az igazságszolgáltatásnak czélszerűbb átalakí­tása : mert közigazgatásunk egyik ága sincs oly zilált állapotban, mint épen az igazságszolgál­tatás. Büntető törvénykönyvünk nincs, nagy részben gyakorlat szerint járnak el bíráink. Polgári magán törvénykönyvünk nincs, ideigle­nesek azon szabályok, melyek törvény gyanánt szolgálnak. Sok más egyes törvény vagy épen hiányzik, vagy változtatást igényel. Bíróságaink rendezésére a régi korból ránk maradt alakjában az igazságszolgáltatás gyors és biztos eszköze nem lehet. Pedig az államélet legaggasztóbb kórjele a zilált igazságszolgáltatás. A mely állam nem tud, vagy nem akar akként intézkedni, hogy mindenkinek, ki személyére vagy KÉPV. H. NAPLÓ 18f| VIII. vagyonára nézve a törvény oltalmát veszi igénybe, a birói hatalom törvényesen, gyorsan és pontosan szolgáltassa ki az igazságot: azon állam ne számítson belfejlődésre, ne arra, hogy hitele má­sok előtt meg fog szilárdulni, és ne számítson a polgárok jólétének biztonságára." Ily határozottan nyilatkozott majd egy év­vel ezelőtt a többségnek ünnepelt vezére az igazságügyi javítások elodázhatlan sürgőssége mellett. Mi, kik akkor a kisebbséggel szavaz­tunk, elismertük szintúgy a dolog sürgős voltát, hanem azon véleményben voltunk, hogy talán jobb, gyakorlatiabb volna, az igazságügyi refor­mokhoz, kapcsolatban a köztörvénykatóságok és községek rendezésével, hozzá fogni; mert ellenkező esetben ama nagyszerű vezérelv, mely szerint a közigazgatás az igazságszolgáltatástól külön választandó, tényleg nem leendene keresztül vihető. Az időhozta tapasztalat nekünk igazat adott ; mert hiszen az eddig alkotott törvények nagyobb részt csupán papíron állanak, és csak most nye­rendik talán meg a szükséges befejezést, az első fokozatú bíróságok rendezése által. E nélkül az igazságügyér egy tapottal sem mozdulhat előre. Az e részbeni törvényjavaslatok felett tanács­koztunk az osztályokban, és váltig készen van­nak azok a házban megkezdendő tárgyalásra Ha van e részben valami sajnálandó : az csak azon körülmény, hogy a nagyon tisztelt és ér­demes igazságügyi miniszter urat rábírták arra, hogy eltérjen a bíróságok és törvényszékek száma és helyiségeire vonatkozó tüzetes párttanácsko­zások alapján kidolgozott és nagyjában igen czélszerüen kidolgozott eredeti javaslatától. Ezen azonban könnyen lehetne segíteni az által, ha visszatérnénk - és bizony a ház nagy számú tagjainak tetszésével — az eredeti munkálathoz, mely felett — legalább a mi Erdélyt illeti — ha jól vagyok értesülve, valamennyi onnan való képviselő kedvezőleg nyilatkozott. Most azonban, ugy látszik, az igazságügyi reform müve, mely okszerüleg csak alulról az első fokozatú bírósá­gok alapján építhető fel, uj félbeszakításnak akar kitétetni az által, hogy a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről szóló, csak minap ké­szült előterjeszt vényt minden más tárgy félreté­telével az osztályokhoz utasítani, s azután va­lószínűleg azonnal napirendre tűzni is akarják Ezen előtérjesztvény kétségkívül az ország beléletére nézve a legeslegfontosabb tárgj^ak egyike, és épazért beható alapos körültekintet­tel és nyugodt meggondolással párosult tárgya­lást követel. Igaz ugyan, hogy már hosszabb idő óta foglalkozik e kérdéssel az irodalom és a sajtó, és különösen Tisza Kálmán, Szentkirályi, Kovács és mások irányadó munkálatai ez iránt 32

Next

/
Thumbnails
Contents