Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

232 178. országos aiós május 21. 1870. ugyan azt bizonyították, hogy igazunk volt, mert elmúlt egy év, és még sem tudták életbe léptetni. (Zajos nyugtalanság a jobb oldalon,) Ismételve volt már itt mondva, és fölemlítve az igen tisztelt miniszterelnök urnák azon előterjesztésére, melyet Várady Gábor t. barátomnak határozati javaslata iránt tett, hogy igen is rég sürgeti az ellenzék a törvényhatóságok rendezése iránti törvényjazaslatot, sürgeti pedig ugy, hogy a budget tárgyalása előtt meg legyen állapítva. De kérem, ha már három és egy negyed évig méltóztattak várni azzal, hogy ezen szerencsétlen törvényjavaslattal szerencséltessenek bennünket, valójában azt hiszem, hogy még ha 2—3 hónapig ennek tárgyalásával várni méltóztatnak, nem fog elveszni az ország. Egyébiránt én igen kívánatosnak tartottam volna, hogy ha már olyan roppant sürgős e törvényjavaslat, és ha, mint a miniszterelnök ur is kegyeskedett nyilvánitani, már rég kész, legalább a húsvéti szünetek előtt méltóztattak volna kihirdetni azt, hogy a képviselőknek alkalmuk lett volna magukat otthon tájékozni, mennyire dicséretesnek és jónak tartják ezen törvényjavaslatot különösen a városok, hogj^ mennyire örvendenek azok ezen uj rendszernek, a melyet most inaugurálni kivan a magas kormány. Mindezeknek elmondása után pártolom Tisza Kálmán indítványát. (Élénk helyeslés bal felől) Péchy Tamás: A házszabályok 128-ik §-a értelmében kérek szót. A napirendre több vasúti tárgy volt kitűzve. Az egész ülés elmúlt, és a napirendre nem mehettünk át; én tehát kérem a t. képviselő házat: méltóztassék a napirendre átmenni. (Élénk helyeslés. Felkiáltások : Napirend! Napirend!) Ivánka Zsigmond: T. ház! Visszaélnék a t. háznak kimerült türelmével, ha a fenforgó tárgynak különben is nem napirenden lévő érdemleges tárgyalásába bocsátkoznám, ugy mint azt több előttem szólott érdemes szónok, nevezetesen: Nyáry Pál és illetőleg Ivánka Imre tette. {Derültség.) T. képviselőház! Nem csodálkozom azonfeljajdulásokon, a melyeket a túlsó oldalról egynémelyek részéről hallunk. Ezeket a megyei szellem galvanizált végvonaglásának látom, {Zajos nevetés) a melyek egyeseknél fékezhetlen kitörésben nyilvánulnak. Nyáry Pál arra inti és bátorítja t. miniszterelnök urunkat, hogy bátorságot véve tegye azt, a mit a franczia parlament mostani vezére és illetőleg miniszterelnöke Ollivier tett. Tartsa magának a t. képviselő ur a bátorságra való nógatást, nincs arra szüksége sem a t. miniszterelnök urnák, sem e pártnak; (Derültség) hiszem tökéletesen, hogy midőn ezen elénk terjesztett törvényjavaslat a maga szokott törvényes útját megjárja ós a törvényhozás által elfogadtatik; akkor meg lesz a miniszterelnök urnák az a bátorság mely meg van Ollivierben, és a király elé fogja terjeszteni szentesítés végett. El vagyunk készülve a közvéleménynek országszerte nyilvánulására, és azt fölemelt fővel és nyilt homlokkal fogjuk bizonyára fogadni. (Mozgás bal felől.) Nem terjeszkedem most további részletekbe: kívánom a törvényjavaslatokat az osztályokhoz utasítani tárgyalás végett. (Hosszas nyugtalanság. Felkiáltások bal felől: Éljen Ivánka!) Almássy Sándor: T. ház! Én szintén azt tartom, hogy ha egy törvényjavaslat beadatik, azt okvetlenül az osztályokhoz kell küldeni, hogy tárgyaitassek, de azt is hiszem, mert a példák mutatják, hogy a ház elhatározhatja, hogy mikor tárgyaitassek; Annálfogva azon okoskodás, a mit t. előttem szólott Bezerédj képviselő ur előhozott, nem áll: mert igen is számtalan törvényjavaslatot adtak be a miniszterek a ház elé, mely a ház által tüzetett ki napirendre, a mely szerint azosztályok elkezdték azt tárgyalni.Ennélfogva e tárgyban is határnapot óhajtanék kitűzetni; ki akarom pedig tűzni, azon időt, melyet Tisza Kálmán képviselőtársam indítványozott : t. i. az őszi időszakokat. Indokom pedig a következő: Több törvényt hozott már a jelen országgyűlés és a múlt. Számtalan eset volt, a mikor a törvényjavaslatok halmozva jöttek a házhoz s nem egy, hanem több határozati javaslattal figyelmeztettük a házat, hogy ne hozzák elhalmozottan a ház elé : mert nem vagyunk képesek azokat átérteni és megbírálni. Mindezen tiltakozásaink és figyelmeztetéseink mindannyiszor nem vétettek figyelembe, s mi volt ennek következménye? az, hogy midőn a vasúti hibákat Simonyi Ernő barátom és több más feltárta, azt mondták, hogy hiszen az országgyűlés fogadta el a vasutat. Igen, elfogadta a hibákkal együtt: de miért ? azért, mert nem volt kellő ideje, azokat meg bírálni. Szintén a ház elé hozatott a perrendtartás ; hasonlólag figyelmeztettük a házat arra, hogy nem birjuk átérteni és megbírálni a kellő idő hiányában; de ez figyelmen kívül hagyatott és cumulatim el lett fogadva minden. Számtalan hiba volt benne ; de a miniszter szeméremből nem merte az igazat megmondani és csak sok nógatás és sürgetésre adott be javaslatokat e hibák orvoslására. Ez volt káros következése annak, hogy a törvényjavaslatok nyakra főre törvénynyé váltak. De hagyján,hogy a perrendtartásban hibákat követtünk el: mert azokat ellentörvényjavaslatnak