Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

178. országos ülés május 21. 1870. 221 tűzessék, a mint ezt Debreczen városa érdemes képviselője indítványozta. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök z T. ház! Ha az igen tisztelt képviselő urak részéről nem történt volna az, hogy már e törvény tárgyalása elhalasztásának indokolásába bocsátkoztak, én föl nem szóllalnék, mert megvallom, alázatos indítványomat nem értettem máskép, mint ugj^, hogy miután a miniszteri előterjesztésektől a tárgyalást megtagadni nem lehet : méltóztassanak elhatározni, hogy a legrövidebb idő alatt az osztályokhoz utasittassók. A fölött azután: mikor kellessék tárgyalni ? azt gondolom, helye lett volna tanácskozni akkor, midőn az osztályok jelentése a ház elébe kerül. (TJgy van! jobb felől.) Miután azonban már magába a kérdésbe méltóztattak bocsátkozni, sőt egy igen t. képviselő ur most azt állította, hogy a kormány ezen törvényjavaslatnak sürgős elővételét kívánván, ez által azt bizonyította, hogy nem meri azt a közvélemény elébe bocsátani, és annak ítéletét bevárni; kénytelennek érzem magamat — nehogy a közvélemény és az ország akármennyi ideig is ezen impressio alatt maradjon — e tekintetben magam részéről is néhány szót a dolog érdeméhez szólani. {Halljuk /) Mindenekelőtt bátor vagyok kijelenteni azt, hogy azon állítást, mintha a kormány nem merné e kérdést a közvélemény ítélete alá bocsátani : kénytelen vagyok el nem fogadni és visszautasítani. Már most negyedik éve, hogy a kormány igen sok sürgetés daczára ezen kérdést a közvélemény érlelésére hízván, annak elővételét mostanra halasztotta. Továbbra azonban halasztani a kormánynak lelkiismeretes hivatása tiltja; mert alig van kérdés az országban, melynek elintézése lehető volna mindaddig : míg a megyék s községek rendezése végre nem hajtatik. (Közbeszólások bal felől: Tavaly az ellenkezőt állították a jobb oldali képviselők.'.' Méltóztatnak tudni, hogy jelenleg megyék úgyszólván nincsenek, megszűntek a régiek létezni, ujak vagy átidomitottak pedig nem létesíttettek. így áll a dolog a város és községekkel is. Minden oldalról az újjászervezés szüksége mutatkozik. De ez csak egyike azon tényeknek, a melyeknek a kormány elhatározásában súlyt engedni kénytelen volt. A másik tény az, hogy, mit szerencsés voltam megemlíteni, a legfontosabb kérdéseket sem lehet a házban elintézni, és nem lehet haszonnal előterjesztéseket tenni, mielőtt a törvényhozás ezen kérdésben nem határozott volna. Mindenekelőtt egy rendes budgetnek — már pedig véghetetlen kívánatos, hogy valahára normális budgetek terére léphessünk — elkészitése mind| addig lehetetlen, míg a megyék s városok rendezve nem lesznek; mert például azon elvnek el vagy el nem fogadása, hogy háziadó által fedeztessenek-e költségeik: rendes budget lehetetlen. (Helyeslés a jobb oldalon.) így van a. törvénykezés kérdésével is, mert ennek életbeléptetése is mindaddig, mig a megyei kérdés rendezve nincs, lehetetlen. (Helyeslés a jobb oldalról. Föíkiáltások bal felől: Tavaly az ellenkezőt állították a jobb oldalon!) Én tehát megvallom, hogy nem vártam volna épen a t. képviselő urak részéről azt, hogy ők fogják e kérdésnek hónapokra való elhalasztását kívánni. (Helyeslés jobb felől.) Megfoghatom, hogyha valaki, a ki a megyei rendszernek nem barátja, és így odáig akarja a megyéket a tulérésnek stádiumában marasztva föntartani, mig majd azok helyébe egy átalános eentralisatiót az élet szüksége fog életbeléptetni. (Tetszés jobb felől.) Hanem nem értem azok részéről, a kikről ugy vagyok értesülve, hogy a megyéket, az ősi megyeintézmény föntartását óhajtják. Hogy pedig ezen nézetem nem egészen elméleti, erre nézve is bátor vagyok mindjárt adatot előhozni. (Halljuk!) Én természetesen nem vagyok beavatva a t. ellenzéknek belorganisatiójába, hanem egy tekintetben készséggel ismerem el ügyességöket, és ez azon összetartás és azon pártfegyelem, melylyel mi minden politikai kérdésben a t. ellenzék részérő] találkozunk. így levén meggyőződve : nem tehetem föl, hogy bármelyik kitűnő tagja az ellenzéknek határozati javaslatot vag3

r indítványt terjesztene a ház elé a nélkül, hogy arra pártja által mintegy föl ne lenne jogosítva, és hogy azt pártjával vagy legalább annak egy részével ne egyetértésben tenné. Itt fekszik előttem egy határozati javaslat, melyet épen mostan kaptam, mely Várady Gábor Técső kerületi országos képviselő t. barátom' által terjesztetett elő. Méltóztassanak megengedni, hogy e határozati javaslatot fölolvassam. (Olvassa.) „Már az 1868. évi költségvetés tárgyalása alkalmával utasíttatott a kormány, hogy a tör-, vényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat mielőbb előterjesztessék, hogy ez által egyszersmind a megyék alkotmányosan gyakorolt önmegadóztatási joga is ujolag hatályba lóptettethessék. Ugyanazon alkalommal kimondatott, hogy ! az igazságszolgáltatás rendszerének az azzal járó ! költségekre való tekintettel megállapítása, a vá• rosok ebbeli állása szempontjából is égető szükséget képez s egyike azon föladványoknak, a melyek megoldásukat a városok végleges rendé-