Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-178
206 178. országos Ülés május 21. 1870. volt alapítva, hogy a Francziaországban aláirt kötvények után fizetendő bélyegilleték fele az állam által fog fizettetni, és miután Magyarországban 114.736 darab kötvény íratott alá, Francziaországban pedig 594.644 darab kötvény jegyeztetett, bélyeg fejében a kincstár által fizetendő volt minden kötvény után a 3 frankot tevő bélyegilletók fele, mi ezüstben tesz 356.786 frt 40 krt, nem számítva az egyéb költségeket, mint az ideiglenes utalványok (Interimsscheine) s a kölesönkötvények kiállítási költségeit; továbbá az utazási és kiküldetési egyéb költségeket, melyek minden kölesönnél előfordulnak, csak is azokat, melyek a szerződés szerint a kibocsátás végett szerződött felet illették, s melyek az első befizetési részletből voltak levonandók, és a törvényjavaslat beterjesztése alkalmával az országgyűlés bizottságával közöltettek. Ezen összegek tesznek összesen: 2.656,786 frt 40 krt, mit levonva a 37°/ 0-nyi első részletből, s számítva az azon napon jegyzett agiót, mi 117 Vet tett, és hozzáadva a többi részleteket s a lejárati napokon volt agiót, tehát: fölvéve a 60 milliónak márczius 10-én befizetendő 2 3%-át 113.75 agióval, a május 10-kén lejárt 23 ü /o-át: 114.75, és végre a június 25-kén lejárt 17%-nyi utolsó részletét az azon napi 113 agióval , összesen befolyt volna osztrák értékben 66.022,275 frt, mely összeg 1869. év végéig még a két évi intercalaris, vagyis az időközi kamatkülönbözet által is terheltetvén, nevezetesen lejebb szállt volna. Nehogy azonban az, ki netalán a valódi eredményt utána számítani kívánná, ezen különböző napokra eső s tört számokban kifejezett agióval is, és a befizetés különböző száztóliban kifejezett tóteleivel számítani kénytelen legyen, egyszerűsítsük a számítást. Be kellett folyni 60 milliónak ezüstben ; az agió közép állása volt 115, tehát osztrák értékben befolyt volna összesen 69 millió; a kölcsön kibocsátásánál követett eljárás szerint azt állítom legelőször, hogy volt annyi nyeremény, melyből az összes költség, kamatjouissance és bélyeg fedeztethetett ; tehát a 90 millióból semmit le nem vonva, vessük egybe ezen tételt a most bemutatott kimutatás cselekvő értékével, mi 77.115,675 forint 69 V, krt tett; a két tétel közti különbség tehát tesz 8.115,765 frt 69^ krt. Ha tekintetbe veszszük, hogy a két évi, 1868. ÓH 1869. év alatt a kamat tesz 8.289,439 írt 69 krt, s ezen összeget levonjuk a 77.115,675 frt 69 ^ kr cselekvő értékből: ugy az összes időközi kamatok fejében a vasutakba valósággal befektetett összeget csak 173,763 frt 99Vs kr terheli, mi a befektetett összeg után számítva, alig tesz két évre 8 /io-edrósz százalékot, tehát egy-egy évre *f 1( > száztólit. Ezen számok tanúsítják tehát, hogy a nyereményből, azaz a kölcsön kedvezőbb realisatiójának eredményéből, az összes költségek s a két évi intercalaris kamatok kevés hiján fedezhetők voltak. Legyen szabad egy más, világos és kézzelfogható számítási módot is alkalmazni, mely az ügy valódi állását mindenki előtt, ki a kölcsön eredményét rószrehajlatlanul kívánja bírálni, földeríti és azt első pillanatra minden kétségen kívül fölismerhetővé teszi. Már föntebb emiitettem, hogy 60 millió ezüst forint, az akkori agiót közópszámitás szerint 15 0 /°-al véve föl, tesz 69 millió osztrák értékű forintot, és nem vonva le egy krajczárt sem a kölcsönszerződésben megengedett költségekre : az általam most bemutatott kimutatás szerint a közlekedési minisztérium -a vasutak építéséről hozott törvények értelmében valósággal készpénzben kiadott és befektetett, ezen vastag könj^vben részletesen elősorolt tételek szerint 21.213,745 frt 56 krt; továbbá ki van mutatva, még pedig részletesen, hogy 1869. decz. 31-én az állampénztárban készpénzben megvolt 21.661,025 frt 96\ kr; végre ugyancsak ezen számadások kimutatják, hogy az állam birtokában 1869. decz. 31-én még megvolt kölcsön kötvények az 1869. decz 31-ki árkeletet fölvéve, készpénzben 25.191,829 frt 50 krnyi értéket képviseltek; kölcsöntörlesztésre pedig ugyancsak a beterjesztett kimutatások szerint fordíttatott, tehát ezen összeggel kevesbedett az adósság — 759,634 frt 98 kr. Ha mindazon tételeket, melyek productiv beruházásokra fordíttattak, minden intercalaris kamat nélkül, és melyek készpénzben és kötvény értékben megvannak, még pedig ez utóbbiak értékét kisebb árkelettel felvéve, mint azok jelenleg a börzén jegyeztetnek, s végre mebyek törlesztésre, tehát szintén productiv kiadásra fordíttattak, fölveszszük : tesz az egész összeg 68.826,636 frt l 4 krt. Ha ezen összeget az említett 69 millióból levonjuk, megmarad épen azon összeg, mely az első számitásom szerint a két év leforgása alatt létesített vállalatokat a pénzkészlet készentartása miatt kamat fejében terheli, t. i. összesen 173,763 frt 997a kr., melyet ha hozzáadunk a fönebbi 4. activ tételhez, kijön a 69 millió forint. Ez tehát az első számítás legvilágosabb eilenpróbája. És miután a deczemberi és mai napi árkelet közt nevezetes értékemelkedés mutatkozik, ós különösen tekintve, hogy a múlt évből fönmaradt kölcsön egy részét már eddig is magasabb árkelettel sikerült értékesíteni : kétségkívül lehet állítani, hogy a kölcsön
