Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-177

200 177. országos ülés május 20. 1870. tiszai koronái uradalmi községek megváltásáról szóló törvényjavaslat czimét és első §-át) Kuba János előadó: A bizottságnak ezen §-ra nézve nincs semmi észrevétele. Ghyczy Kálmán: Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni egy a törvényjavaslatba becsúszott csekély tévedésre, melyre a központi bizottság figyelmét nem terjesztette ki. Az mondatik a törvényjavaslatban : „hogy a f. é. márczius hó 1-ső napján kötött örökváltsági szerződés megerősíttetik." Azon nyomtatványban, mely velünk közöltetett és mely márczius 1-sőtől kelt, Bács-Bodrog megye első alispánjának azon nyilatkozata, a melyben a felek közt kötött egyezséget a dolog sürgős voltánál fogva a megyei bizottmány utólagos jóváhagyásának reményében megerősítette. Ez nem dátuma a szerző dós megkötésének és maga ezen nyilatkozat sokkal illetéktelenebb, minthogy a törvényben hivatkozás legyen reá. A szerződés f. é. február 26-án köttetett, Óhajtanám annálfogva, hogy a törvényből hagyassanak ki ezen szavak: „márczius 1-ső napján" és tétessék helyébe: „február hó 26-án" [Helyeslés). Elnök: Ez olyan sajtóhiba, a mit mindjárt ki lehet igazítani. {Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2-ik §-ust.) Kuba János előadó: Nincs semmi észrevétel. Majoros István: T. ház! Már előbb is fölemlítettem, hogy az állam nyerészkedni nem akar. A pénzügyminiszter indokolásában kiszámított összegen felül fizetnének az illetők, ha ugy fogadjuk el, a mint e szakaszban van. Ugyanis az indokolásban 1,083,098 írt van, mig a törvényjavaslatban 1,300,000 frt. van. En ugy hiszem, hogy az állam nem akar nyerészkedni a már meglevő kiszámításon tul is, hogy többet fizettessen az illetőkkel, mint a mennyi a competentia. Az én véleményem szerint, mielőtt a törvényjavaslat pontonkinti tárgyalásába átmentünk volna, helyén lett volna a pénzügyminiszter ur indokolását és a szerződést fölolvasni. Halász Boldizsár: T. ház! Egy észrevételem van. Itt nem alkudozásról van szó, a szerződés már kész. Itt nem akarunk lealkudni a már szerződésileg megkötött összegből, mint a képviselő ur akarná, nem alkuszunk most senkivel, hanem a nekünk bemutatott kétoldalú szerződés jóváhagyásáról vau szó. (Helyeslés.) Nem tudom hogy köszönné meg azon uradalom népe, ha mi most ezen szerződést helyben nem hagynók, és a törvény útjára menne a dolog; meglehet, akkor 20,000,000 frtot is fizethetnének a szerződésben kitett összeg helyett. Kérem itt 200,000 holdról van szó, még pedig az ország Kánaánjában. Azért én ezen alkudozást mint ide nem tartozót helyesnek nem tarthatom. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 3. %-t.) Kuba János előadó: T. ház! A központi bizottságnak ezen 3. §-ra nézve a következő irályi módosításai vannak, úgymint a 2. sorban azon szó helyett: „váltságtöke," : „váltságtőkéből" teendő, és az 5. sorban az : „a menynyiben" szó után : „az" szócska teendő. Ghyczy Kálmán: T. ház! A központi bizottság ezen irályi módosításaira nincs észrevételem, hanem van egy észrevételem ezen törvényjavaslat 3. §.-ának 2. sorára nézve; abban ugyanis a kisbéri uradalom „a korona számára megszerzett" uradalomnak és igy korona uradalomnak jelentetik ki. Én részemről nem tartom most már fontosnak azon megkülönböztetést, mely a koronái és egyéb államjavak közt tétetik, mert annak volt értelme akkor, midőn a király nem volt jogosítva a koronái uradalmakat eladni vagy elzálogosítani; de jogosítva volt erre az állami, cameralis jószágokra nézve. Most ellenkezőleg, az országgyűlés megegyezése, hozzájárulása nélkül a kamarai javak sem adhatók el, viszont ha az országgyűlés megegyezik abban, a koronái javak is eladhatók. Mégis miután a legközelebbi országgyűlés is föntartotta a korona eszméjét, s két jószágot mint „koronái" javakat be is czikkelyezett: nem tarthatom helyesnek, hogy valamely államjószág csak mellékesen minden beezikkelyezés nélkül „koronáidnak jelentessék ki. A kis-béri uradalomra nézve egyátalában nincs kimondva az, hogy az mint „koronái" uradalom vétetett meg, azért ha „koronái" uradalomnak akarjuk ezen állami ménes jószágot kimondani, ez előbb külön beczikkelyezendő volna. Hogy tehát mellékesen ne mondassák ki egy elv, mely törvény által még megállapítva nincs, részemről azt óhajtanám, hogy ezen törvényjavaslat 3. §-ának 2. sorából hagyassanak ki ezen szavak „a korona" s helyette tétessenek: „az állam" (Helyeslés.) Ezek szerint igy állana a §.: „A második §-ban említett egy millió 300,000 o. é. forintnyi váltságtőke az állam számára megszerzett kisbéri uradalom vételárának törlesztésére fordítandó" és a többi maradna változatlanul. Ha szükséges lesz a kis-béri uradalmat koronainak kijelenteni, az későbbi törvény által megtörténhetik (Aíalános helyeslés.) Kuba János előadó: T. ház! Ezen kérdés előfordult a központi bizottságban is; a bizottság ugy vélekedett, hogy a különbség azon javak közt, melyek eddig a szó teljes értelmében koronái javak s azok közt, melyek kamarai javak voltak, megszűnt, mert mindkettő csak „államjavak" természetével bir. (Derültség)