Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-174

130 174. országos ülés május 16. 1870. egy év óta ott mintegy eltemetve feküsznek, örök feledékenységnek átadva. (Derültsége) Ezen eljárás, — nem említve azt, hogy az ön­kénynek némi szinét viseli - a képviselői kezde­ményezésnek jogát, mely egyike a képviselő kar­dinális jogainak, minthogy egyenesen a parla­mentáris alkotmány lényegéből kifolyó, egyikét a népszabadság első biztositékainak mintegy egé­szen illusoriussá teszi. Nem említem fontosságát átalában a szóban levő javaslatoknak, mert a fölött ítélni magamat hivatva nem érzem. A ki valamely indítványt határozati vagy törvényja­vaslatot tesz, az mindenesetre fontosnak tartja azt, ítélni arról: vajon akarja-e a ház azt tárgyalás alá venni? vajon azt időszerűnek tartja-e? ha­tározni arról magának a háznak hivatása s erre vonatkozik a házszabályok 99-ik és 100-dik sza­kasza, A 99-ik szakasz igy szól: „Ha oly indít vány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotá­sát ezélozza, fölvételi ideje meghatárortatik s az alatt kinyomatván, a tagok között szétosztatok. *" A 100-ik szakasz igy szól: „A fölvételre kitű­zött napon az indítványozó kifejti indítványát, s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás ut­ján elhatározza, ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem?" Tisztelt ház! Az indítványok csakugyan ezen szabályok szerint, rendszerint ki vannak nyomva, de az indítványozónak alkalom arra, hogy ki­fejtse indítványát, nem adatik és nem nyílik al­kalma a háznak sem arra, hogy elhatározza, akarja-e tárgyalás alá venni az érintett határo­zati javaslatot. Számos határozati javaslat az idő folytában elveszti a czélját. Ennélfogva bátor vagyok a t. háznak be­mutatni indítványomat; én f azt hiszem, hogy bővebb értelmezése a házszabályoknak nem szük­séges. A szabályok a jognak s rendnek biztosíté­kai, de az emberek gyarlósága miatt azok al­kalmazása gj^akran a rend felforgatára használ tatnak; ennélfogva, midőn indítványomat lete­szem a ház asztalára, minthogy a házszabályok 120-ik szakasza a többi közt az indítványokra nézve azt mondja: „A ház mindezek miként és mikor leendő fölvételéről és tárgyalásuk módjá­ról azonnal vagy máskor határozhat, s az elnök fölhívására a napirendre tér:" Azért, nehogy ezen indítványom ugyanazon révre jusson, melyre több 100 indítvány jutott az országgyűlés megnyitása óta, annak minél előbbi fölvételét kérem. Az indítvány a követ­kező : „A jelen országgyűlés megnyitása óta szá­mos határozati és törvényjavaslat levén letéve a ház asztalára, melyek, szabályszerű elhatáro­zására annak: „vajon akarja-e a t. ház azokat tárgyalás alá venni, vagy sem V eddig föl nem vétettek, sőt látszólag örök feledésnek vannak szánva; a képviselői kezdeményezés jogának ér­vényesítésére indítványozom: Méltóztassék a t. ház a hátralékban le­vőkre nézve akkép ntézkedni, hogy azok heten­kint valamely napon — p. o. szombaton — be­adatások során a napirendbe fölvétessenek; 2-szor: jövőre nézve az ide vonatkozó szabályok 99. és 100-ik szakaszainak, a mennyiben az szüksé­gesnek látszanék, határozottabb értelmezése által, azok gyakorlati alkalmazását tüzetesen szabá­lyozni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa újra Bobory Károly indítványát.) Elnök: Ki fog nj^omatni, és midőn a t. ház parancsolja, napirendre tűzetni. A tisztelt képviselő ur előadására meg kell jegyeznem, hogy az elnök a 160. szakasz értel­mében a ház akarata szerint, megnyitja és el­oszlatja az ülést, kitűzi a napirendet és a te­remben kifüggeszti. En tehát a napirendre semmi mást nem vagyok jogosítva kitűzni, mint a mit a ház határoz. Különben minden képviselő ur­nák, ki indítványát beadván, látja, hogy az ki van nyomatva, jogában áll minden ülés elején annak napirendre tüzesét kérni, és nem az elnök­nek föladata azokat egyenkint indítványba hozni. Gondolom e részben nincs a képviselő urak joga megcsonkítva, mert az említett mód több­ször alkalmaztatott és sikerrel. Bobory Károly: Bátor vagyok egy interpellatiót intézni a kereskedelmi és igazság­ügyi miniszter urakhoz, bebizonyítására annak, hogy az interpellatiókkal majd épen azon hely­zetben vagyunk, mint a határozati és törvényja­vaslatokkal. ,,A m. kir. kereskedelmi és igazságügyi mi­niszter urakhoz: Még a múlt 1869-ki június 23-án interpel­lá Itatván általam a m. k. kereskedelmi minisz­ter ur, Halmay Lajos, tüzkárosult jász-karajenői lakos érdekében, nemkülönben még előbb Szup­pán Zsigmond képviselő, és ismét Beniczky Ödön képviselő által más számos károsultnak érde­kében „az erdélyi kölcsönös jég és tüzkármente­sitési társulat ügyeinek tisztába hozatala, illető­leg a károsultaknak nevezett társaság elleni követe­lé seik kielégítése iránt;" kapcsolatban ezen in­terpellatiókkal, melyekre a t. miniszter ur ed­dig válaszolni méltóztatott — azon ujabb inter­pellatiót intézem a t. kereskedelmi miniszter úrhoz: „Mi az oka annak, hogy a főn előadott ügy­ben az erdélyi biztosító-társaság elleni számos károsultnak követelései érdekében eddig misem eszközöltetett?"

Next

/
Thumbnails
Contents