Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-174
130 174. országos ülés május 16. 1870. egy év óta ott mintegy eltemetve feküsznek, örök feledékenységnek átadva. (Derültsége) Ezen eljárás, — nem említve azt, hogy az önkénynek némi szinét viseli - a képviselői kezdeményezésnek jogát, mely egyike a képviselő kardinális jogainak, minthogy egyenesen a parlamentáris alkotmány lényegéből kifolyó, egyikét a népszabadság első biztositékainak mintegy egészen illusoriussá teszi. Nem említem fontosságát átalában a szóban levő javaslatoknak, mert a fölött ítélni magamat hivatva nem érzem. A ki valamely indítványt határozati vagy törvényjavaslatot tesz, az mindenesetre fontosnak tartja azt, ítélni arról: vajon akarja-e a ház azt tárgyalás alá venni? vajon azt időszerűnek tartja-e? határozni arról magának a háznak hivatása s erre vonatkozik a házszabályok 99-ik és 100-dik szakasza, A 99-ik szakasz igy szól: „Ha oly indít vány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását ezélozza, fölvételi ideje meghatárortatik s az alatt kinyomatván, a tagok között szétosztatok. *" A 100-ik szakasz igy szól: „A fölvételre kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát, s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás utján elhatározza, ha vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy nem?" Tisztelt ház! Az indítványok csakugyan ezen szabályok szerint, rendszerint ki vannak nyomva, de az indítványozónak alkalom arra, hogy kifejtse indítványát, nem adatik és nem nyílik alkalma a háznak sem arra, hogy elhatározza, akarja-e tárgyalás alá venni az érintett határozati javaslatot. Számos határozati javaslat az idő folytában elveszti a czélját. Ennélfogva bátor vagyok a t. háznak bemutatni indítványomat; én f azt hiszem, hogy bővebb értelmezése a házszabályoknak nem szükséges. A szabályok a jognak s rendnek biztosítékai, de az emberek gyarlósága miatt azok alkalmazása gj^akran a rend felforgatára használ tatnak; ennélfogva, midőn indítványomat leteszem a ház asztalára, minthogy a házszabályok 120-ik szakasza a többi közt az indítványokra nézve azt mondja: „A ház mindezek miként és mikor leendő fölvételéről és tárgyalásuk módjáról azonnal vagy máskor határozhat, s az elnök fölhívására a napirendre tér:" Azért, nehogy ezen indítványom ugyanazon révre jusson, melyre több 100 indítvány jutott az országgyűlés megnyitása óta, annak minél előbbi fölvételét kérem. Az indítvány a következő : „A jelen országgyűlés megnyitása óta számos határozati és törvényjavaslat levén letéve a ház asztalára, melyek, szabályszerű elhatározására annak: „vajon akarja-e a t. ház azokat tárgyalás alá venni, vagy sem V eddig föl nem vétettek, sőt látszólag örök feledésnek vannak szánva; a képviselői kezdeményezés jogának érvényesítésére indítványozom: Méltóztassék a t. ház a hátralékban levőkre nézve akkép ntézkedni, hogy azok hetenkint valamely napon — p. o. szombaton — beadatások során a napirendbe fölvétessenek; 2-szor: jövőre nézve az ide vonatkozó szabályok 99. és 100-ik szakaszainak, a mennyiben az szükségesnek látszanék, határozottabb értelmezése által, azok gyakorlati alkalmazását tüzetesen szabályozni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa újra Bobory Károly indítványát.) Elnök: Ki fog nj^omatni, és midőn a t. ház parancsolja, napirendre tűzetni. A tisztelt képviselő ur előadására meg kell jegyeznem, hogy az elnök a 160. szakasz értelmében a ház akarata szerint, megnyitja és eloszlatja az ülést, kitűzi a napirendet és a teremben kifüggeszti. En tehát a napirendre semmi mást nem vagyok jogosítva kitűzni, mint a mit a ház határoz. Különben minden képviselő urnák, ki indítványát beadván, látja, hogy az ki van nyomatva, jogában áll minden ülés elején annak napirendre tüzesét kérni, és nem az elnöknek föladata azokat egyenkint indítványba hozni. Gondolom e részben nincs a képviselő urak joga megcsonkítva, mert az említett mód többször alkalmaztatott és sikerrel. Bobory Károly: Bátor vagyok egy interpellatiót intézni a kereskedelmi és igazságügyi miniszter urakhoz, bebizonyítására annak, hogy az interpellatiókkal majd épen azon helyzetben vagyunk, mint a határozati és törvényjavaslatokkal. ,,A m. kir. kereskedelmi és igazságügyi miniszter urakhoz: Még a múlt 1869-ki június 23-án interpellá Itatván általam a m. k. kereskedelmi miniszter ur, Halmay Lajos, tüzkárosult jász-karajenői lakos érdekében, nemkülönben még előbb Szuppán Zsigmond képviselő, és ismét Beniczky Ödön képviselő által más számos károsultnak érdekében „az erdélyi kölcsönös jég és tüzkármentesitési társulat ügyeinek tisztába hozatala, illetőleg a károsultaknak nevezett társaság elleni követelé seik kielégítése iránt;" kapcsolatban ezen interpellatiókkal, melyekre a t. miniszter ur eddig válaszolni méltóztatott — azon ujabb interpellatiót intézem a t. kereskedelmi miniszter úrhoz: „Mi az oka annak, hogy a főn előadott ügyben az erdélyi biztosító-társaság elleni számos károsultnak követelései érdekében eddig misem eszközöltetett?"
