Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-172
172. országos ülés május 11. 1870. 101 Bács megyében kebelezett Topolya mezőváros kérvényét, melyben a szervezendő első folyamcdási törvényszék és járásbíróság tekintetében Szabadkához kéri magát csatoltatni. Vidats János: Van szerencsém bemutatni Keszler János és 43 érdektársának, és a Torontál megyébe kebelezett Marienfeld községi összes házas zselléreknek folyamodványát, melyben a marienfeldi uradalom által 44 holdnyi legelőjük jogtalan elsajátításával rajtok elkövetett méltatlanságnak kiderítése végett vizsgálat elrendelését kérelmezik ; — nemkülönben Notter János honvéd tizedes kérvényét, melyben végkielégítést kér. Elnök : Ezen kérvények áttétetnek a kérvény! bizottsághoz. Következik a múlt ülésben beadott szavazatok eredményének kihirdetése. Széll Kálmán jegyző (olvassa a szavazás eredményét.) A naplóbiráló bizottságban hiányzó két tag megválasztására beadatott 252 szavazat. Azokból Jankovich Miklós nyert 248 szavazatot ; Máttyus Arisztid 247-et. A többi szavazat egyesek között van megoszolva. A 15 tagú tanügyi bizottságra beadatott összesen 248 szavazat. Csengery Antal nyert 247, Hoffmann Pál 246, Bujanovics Sándor 244, Kautz Gyula 243, Rónay Jáczint 240, Horváth Mihály 239. Szabó József 239, Tisza Kálmán 233, Szilády Áron 230. Trefort Ágoston 228, Szatmáry Károly 227, Ordódy Pál 226, Pulszky Ferencz 225, Nyáry Pál 223. Sehwarz Gyula 2IS szavazatot. A többi szavazat szótoszlott. Elnök : A fölolvasottak tehát megválasztattak. Kérném a bizottság tagjait, méltóztassanak ülés után, vagy ha most nem lehet, délután alakulás végett összejönni. Nyáry Pál, ki köztük korelnök, összehívhatná a tagokat. Szintén kérem az egyetemi alapok megvizsgálása iránt kiküldött bizottságot is, hogy méltóztassék alakulás végett összejönni. Ezen bizottságba azonban Ghyczy Ignácz képviselő ur halála folytán egy uj tagot kell választani, ügy hiszem, hogy ha 10 perezre fölfüggesztem az ülést, azon egy tagra azonnal be lehetne adni a szavazatokat. (Holnap ! Ma !) Ha holnap tartanánk ülést, akkor ezen tárgyat szóba sem hoztam volna. De mintán előre láthatólag csak három-négy nap múlva lesz ülés, ugy hiszem, hogy a szavazatokat azonnal be lehetne adni. (Helyeslés.) Az ülést tehát 10 perezre fölfüggesztem. (10 pereznyi szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom, kezdődik a szavazás. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a névsort és megtörténik a szavazás.) Elnök: A most beadott szavazati jegyeket Jámbor Pál és Széll Kálmán jegyző * urak azonnal meg fogják számlálni. Kérem a bizottságok tagjait, hogy, miután már többen elmentek, méltóztassanak nem ma, hanem holnap 10 órákor az osztályok összeülése előtt összejönni és megalakulni. Nevezetesen kérem erre a következő 3 bizottság tagjait: Bujanovics Sándor jegyző (olvassa; l-'őr, a közalapok megvizsgálására kiküldött tis tagú bisottság, 2-or. a magg. Ur. egyetemi alap megvizsgálására kiküldött hét tagú bizottság; s végre 3-or a tizenöt tagú tanügyi bizottság tagjainak néz jegy zekét.) Elnök : Kérem ezen most fölolvasott urakat, legyenek szívesek holnap d. e. 10 órakor összejönni és megalakulni. (Föíkiáltások : Hol f) Itt az országházban. A központi bizottság részéről Szontagh Pál képviselő ur fog jelentést tenni. Szontagh Pál (csanádi) központi bizottság előadója (olvassa a képviselőház 9 osztályának előadóiból alakult központi bizottságnak jelentését a főrendiház 1870. april hó 8-án tartott 44-ik ülésének, a képviselőházzal közlött, az állami számvevőszék fölállításáról s hatásköréről szóló tör vénjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonata tárgyában.) A képviselőház központi bizottsága az állami számvevőszék fölállításáról és hatásköréről szóló törvényjavaslat 6. §-át azon szövegezésben, melyben az a képviselőház 1719. sz. alatti határozata szerint a főrendi házzal közölve volt, helyesnek tartja és föntartatni javasolja. Indokai a következők : „az országgyűlés két házának egymáshoz való törvényes viszonyát a központi bizottság az 1848-ki törvények által lényegesen módosítottnak, illetőleg megváltoztatottnak tartja. Ugyanis 1848 előtt az eredetileg egy testben összegyűlő és tanácskozó ős országgyűlés, bár időjártával két külön helyen gyülekezett össze, egységes lenni soha meg nem szűnt. Mit, bővebb fejtegetéstől tartózkodva, például azon tény is igazol, hogy az ország nádora sohasem egyedül a felsőház, de az összes országgyűlés elnökének tekintetett. Ebből folyólag az országos méltóságok és hivatalok választás utján betöltésénél e czélra rendesen közös vagy vegyes ülésben egy teremben egyesült egész országgyűlés eljárása más, mint közös és együttes nem is lehetett. .1848-ban ellenben az úgynevezett két kamarai rendszer lépett életbe Magyarországon is. A főrendi ház ugy a mint egykoron, az egységes közországgyülés testétől különvált, ezen
