Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-171

171. országos Illés május 9. 1870. 95 Elnök : Méltóztassék az indítványt Írásban beadni és akkor az ki fog nyomatni és a tagok között kiosztatni. Berecz Ferencz: Interpellatiót kívánok intézni a pénzügyi és közlekedési minisz­ter urakhoz. Két éve, hogy a hatvan-miskolczi vonalba eső hatvani, horti és atkári határokban az illető tulajdonosoktól az útvonal részére szükséges föld­területek elfoglaltattak ; több mint egy éve, hogy ezek árára nézve a tulajdonosokkal egyesség jött létre s ebben járandóságuk egy részének minél előbbi kifizetése köttetett ki : mind-e mellett ; ámbár e földterületek adója a volt birtokosokat terheli, ámbár a hatvani lakosok a pénzügy­minisztériumhoz tett beadványban fölajánlották, hogy a menyire némely földeket inségi kölcsön terheli, azok illetményökből levonassanak és ámbár a kielégítést ismételve sürgették, mindeddig csak biztatást de valódi kielégítést nem nyerhet­tek : ennél fogva következő 2 kérdést intézem a t. miniszter urakhoz : I. Mi oka, hogy a hatvan-miskolezi vasút­vonal részére magánbirtokosoktól elfoglalt föld­területek ára mindeddig ki nem fizettetett ? II. Mikorra biztosítják a t. miniszter urak az illető volt földtulajdonosokat, hogy illetményöket az időközben elvesztett jövedelmekre nézve is megkapják. (Benyújtja leírva az interpellatiót.) Elnök : Ki fog adatni az illető miniszter uraknak. Eötvös József br. cultusminiszter: Tisztelt ház ! Egy interpellatióra akarok vála­szolni. Tisztelt barátom Debreczen városának tisz­telt képviselője azon kérdést intézte hozzám, szándékozom-e oly tanárokat meghini az egyetem­hez, kik az 1868: XLIV. törvényczikk 19-ik §-a azon rendeletének, hogy az országos egyetemen az előadási nyelv a magyar legyen, eleget tenni nem képesek, és mi által érzem magamat erre fölhatalmazva 1 Ez interpellatióra rövid válaszom az, hogy miután az 1868 : XLIV. törvény az egyetem előadási nyelvére nézve világosan szól, én magamat oly rendes vagy rendkívüli tanároknak meghívására, kik a törvény ezen rendeletének ele­gettenni nem képesek, fölhatalmazva nem érzem. Lehetnek esetek, hol tekintve a tudományok mostani állását, tekintve azon tanerőket, melyek hazánknak rendelkezésére állanak, egyes tudomány ágak előadására külföldi tanárok meghívása szük­ségesnek fog mutatkozni. Ugyanezt tette Anglia, ugyanezt tette és teszi Olaszország. A mennyiben azonban ezen szükség azáltal nem volna kielégít­hető, hogy kitűnő külföldi tanárok az egyetemen rövid tanfolyamra megnyerhetők lennének, és a mennyiben ezen tanároknak meghívása szükséges volna : kétségkívül a miniszter ur kötelességének fogja érezni a törvényhozástól az arra szükséges fölhatalmazást minden egyes esetben kikérni; meg levén győződve arról, hogy azon esetben, ha a tudomány érdeke ezt csakugyan szükségessé teszi, törvényhozásunk, — mely költségvetésében évenkint nagyobb összeget határoz a végett, hogy tanárjelöltek a külföldre küldessenek ki, a tudományok elsajátítása végett, — ezt semmi esetre ellenezni nem fogná, miután a tudomány érdekei oly magasan állanak a t. ház és a magyar törvényhozás előtt, hogy azokat semmi másnak alárendelni nem fogják. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Én csak annyit vagyok bátor az igen t. miniszter ur előadására vála­szolni, hogy én azt örömmel és megnyugvással vettem tudomásul, előadásának folytán, hogy ő rendes tanárokul olyanokat, kik a törvény igényei­nek megfelelni nem képesek, alkalmazni nem szán­dékozik; tekintve a törvény rendeletét. Engedje meg azonban, hog} r egyfelől megjegyezzem, miszerint, tudtommal legalább, az olaszországi egyetemekben meghívott külföldiek ott nem idegen nyelven tanítanak és engedje meg továbbá, hogy saját nézetemet arra vonatkozólag kimond­jam, hogy, ha a kormány által tanárok bár csak egyes tanfolyamokra hivatnak is meg, miután a törvénynek szavai tiszták és világosak, akkor is az országgyűlésnek tudtával, beleegyezésével és fölhatalmazásával kell ennek történni, és akkor bizonyára a t. ház, melyről a miniszter is ugy nyilatkozott, hogy a tudományok iránt ragasz.­koclással van és azok előmozdítása iránt áldoza­tókat kész hozni, esetről esetre meg fogja fontolni: hogy eléggé indokolt-e a törvény szavától eltérés ? Elnök ; Tudomásul veszi a t. háza miniszter ur válaszát ? (Tudomásul veszi.) A válasz tudomásul vétetett. Eötvös József br. vallás és közoktatási miniszter : Még egy interpellatióra akarnék válaszolni. Halász Boldizsár Pest megye dabasi képviselő társunk azon interpellatiót intézte hozzám, hogy miután a pesti egyetemen statistikai köteles tankönyvül oly mű használtatik, melyben Magyarország nem külön, hanem, mintha az osztrák császárság tartománya lenne, a Lajtán túli örökös tartományokkal vegyesen fordulván elő, azzal a tanuló ifjúság azon politika elsajá­títására vezettetnék, mintha, hazánk az osztrák császárságba egészen bekebelezve levén, önálló statisztikát nem is igényelhetne. Ennek követ­keztében három kérdést intézett hozzám. „Van-e tudomásom arról, hogy az idézett könyv a pesti egyetemen csakugyan mint helybenhagyott tankönyv használtatik ?

Next

/
Thumbnails
Contents