Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-161
101. országot illés ápril 5. 1870. 359 a központi bizottság mind három helyen két szóvá elválasztatni javasolja. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? {Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző : (Olvassa a 6-ik §-í.) Királyi Pál előadó: E hatodik §. 3-ik sorában szintén a már elfogadott „állam területén" hozatik javaslatba. Huszár Imre: T. ház! Ezen törvényjavaslat 1-ső §-ában azon, véleményem szerint, igen helyes elv lett érvényesítve, hogy az osztrák állam vaspályatársaság által fizetendő adónak fölosztási aránya az egyes vonalak üzletének nyert jövedelme után állapittatik meg. A 6-dik §. azon hitelintézetekről és biztosító társulatokról szól, melyek vagy a magyar, vagy az osztrák államterületen levén, alapszabályaik értelmében meghatározott főszékhelyükön kivül a másik államterületen fiókintézetekkel birnak. Azonban ezen §. teljesen nélkülözi azon világosságot és szabatosságot, melyet minden törvény, — különösen pedik két egymással szerződő állam pénzviszonyait szabályozó törvény — mulhatlanul megkíván. Jelesen ezen §. 2-dik és 3-dik pontozatai annyira telve vannak azzal, mit a németek „Verklausulirung-nak hinak, hogy igy igen sok félreértésre, sőt önkényes félremagyarázásra is adhatna okot. E mellett ezen §. megállapításai korántsem életbe vágók, hogy azoknak elhagyása azon intentióknak, melyek ezen törvényjavaslat szövegezésénél irányadók voltak, legkevésbé is praejudikálhatna. Ennél fogva ezen pontozatok elhagyására vonatkozó módositványomat van szerencsém a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Mihályi Péter jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát): A 6-ik szakasz ötödik sorában olvasható : a „mennyiben" szótól, egészen a 14-ik sorban előforduló „nehézséggel járó" szavakig bezárólag terjedő szöveg hagyassák ki. Az ekkép módosított 6-ik szakasz következőképen hangzanék: „Mihez képest megállapíttatik: hogy az adófölosztás tekintetéből a fiókintézet tiszta jövedelmének kinyomozása azon államterületen, hol a fővállalat székel, az adóalávétel pedig a fiókintézet székhelyén eszközöltetik: az adókivetés ezéljából az összes tiszta jövedelem a fő és fiók intézet közt azon arány szerint osztandó meg, a mint a fiókintézet külön kimutatandó nyers jövedelme az anyaintézet nyers jövedelméhez áll." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! En a módositványt el nem fogadhatom, és pedig azért, mert a 6-ik §-ban elősorolt körülmények figyelembevétele okvetlenül szükséges minden jó leszámolásnál, egyébként megjegyzem erre nézve, hogy miután ezen törvény a teljes reciprocitás alapján alkottatott, tehát mindkét állam területén egyiránt érvényes: sérelmet egyik sem szenvedhet. De méltóztassék figyelembe venni azt is, hogy miután e törvényjavaslat a két kormány közti egyezményt tartalmazza, ha ily lényeges változtatás tétetik, ujabb egyezmény megkötésére lenne szükség, és akkor késleltetnők egy nevezetes, több százezer frtnyi összegnek a magyar kincstár által leendő átvételét, mely ezen törvény alapján történnék. En nem látom eléggé indokoltnak, hogy ezen változtatás czéljából uj egyezményi tárgyalást és ujabb országgyűlési tárgyalást tegyünk folyamatba és bátor vagyok a t. házat arra kérni: méltóztassék a 6-ik §-t ugy, a mint javaslatba volt hozva, elfogadni. (Elfogadjuk.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni % (Elfogadjuk ! Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni (Megtörténik. FölkiáUások: Többség .'Kisebbségi EUenpróbát!) Szívesen rendelek el ellenpróbát. A kik el nem fogadják, méltóztassanak fölállni: (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Következik a 7-ik §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 7-ik szakaszt.) KirályiPál központi előadó: A7-ik§. második kikezdése helyesebben igy hangzanék: „Az adókivetés az illető állam területén fönálló adótörvények szerint, és pedig ugyanazon mértékben eszközlendő, mely hasonló készítményeket áruló adóköteles felekre nézve saját államterületükön alkalmaztatik." Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Én azon reménynyel kecsegtetem magamat, hogy szerencsésebb leszek a 7-ik szakaszhoz indítványozandó módositványommal, mint a közvetlenül előttem szóló Huszár Imre t. képviselő társam volt. Ezt pedig azért hiszem, mert az én módosításom sokkal közelebb áll az eredeti német szöveghez, és mondhatom, önmagában indokolva van. A 7-ik szakasz második kikezdése t. i. azt akarja kifejezni, hogy a gyárminőségü vállalatoknál ugyanazon adóval rovassanak meg a fiókáruhelyeken gyártmányaik, meh^et hasonló gyártmányok után azon országban fizetnek, hol maga a gyártelep van. Ezt a pénzügyi bizottság szövegezése nem fejezte ki eléggé világosan ; a központi bizottság szövegezése pedig igen szövevényes, és nézetem szerint a másik félnek német szövegétől eltér. Módositványom ez lenne: „az adókivetés az illető állam területén fönálló adótörvények szerint és pedig ugyanazon mértékben eszközlendő, mely hasonló készítményeket áruló adóköteles felekre nézve" — eddig szó szerint a pénzügyi bizottság szövegezése, ezután az utolsóelőtti két sor kitöröltetvén, idejönne : „azon állam területén érvényes, melyen az'adó kivettetik." Ajánlom módosításomat a t. háznak elfogadás végett. (Elfogadjuk.)
