Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-161

o - ti üO 161. országos ülés ápril 5. 1870. haladtak az igazságügyminiszterium kebelében az előmunkálatok a büntető, a kereskedelmi és a csődtörvényre nézve és vajon mikorra helyezhetem kilátásba azt, hogy ezen törvényeket alkotmányos tárgyalás végett a ház asztalára letegyem t A mi a büntető törvénykönyvet illeti, van szerencsém kijelenteni, hogy erre nézve annyira haladtunk, hogy azt, hacsak rendkívüli akadályok közbe nem jönnek, már a jövő télen alkotmányos tárgyalás alá bocsáthatom. A kereskedelmi törvényt illetőleg már a múltkor az igazságügyminiszteriumi budget tárgyalása alkalmával volt szerencsém megemlíteni, hogy erre nézve az úgynevezett előadói tervezet készen van, mely a kereskedelmi és igazságügyi minisztériumok közös közreműködésével jött létre. Mielőtt azonban azt a ház asztalára letennők, szükségesnek tartottuk, hogy azt, jogi és kereskedelmi szakférfiak bírálata alá bocsássuk; csak e bírálat befejezése és az illető szakférfiak véleményének és észrevételeinek alapos megfontolása után leszünk azon helyzetben, hogy azon törvényjavaslatot véglegesen megállapíthassuk és az országgyűlés elé terjeszthessük; ezen határidőre nézve azonban, mely nem magunktól függ, e pillanatban még nem nyilatkozhatunk. A mi végre a csődtörvényt illeti, ennek gyökeres átalakítása részint a polgári törvénykönyv, részint pedig a kereskedelmi törvénykönyv megállapításától függvén, jelenleg még nem tartozik a megoldható föladatok közé; addig is azonban az ellen, mi a bajnak legnagyobb forrását képezi t. i. a hamis bukások ellenében, elég védvet fogunk találni: először a büntető törvénykönyvben, melyre nézve most volt szerencsém nyilatkozni, másodszor, az első bíróságok szervezetének életbe léptetésében, mire nézve a törvényjavaslat már a ház asztalán fekszik, és végre harmadszor a közjegyzői intézmény behozatalában, mire nézve a törvényjavaslat készen van, ugy, hogy azt jövő őszszel okvetetlenül a ház asztalára le fogom tenni. Egyébiránt a bajnak oka e téren, fölfogásom szerint, nemis annyira a törvényhozási intézkedések, különösen a büntető törvényhozási intézkedéseknek hiányában fekszik ; mert szerintem az 1840-ik évi XXII. t. ez., mely a esődrendtartásról szól, továbbá az 1844-ik évi VII. t. ez., mely az 1840-ki csődrendtartásnak sok tekintetben czélszerü reformját foglalja magában, elég correct intézkedéseket tartalmaznak e téren. Ezen intézkedések sorába tartozik például az, hogy a bukott, bukásának okait a hitelezők összejövetelére kitűzött határnapig két példányban írásban tartozik a bíróságnak benyújtani. Ezen intézkedések közé tartozik továbbá az, hogy a liquidationális ítéletben a csődbir óság tartozik kijelenteni, ha vajon hamis bukásnak vagy vétkes gondatlansággal párosult bukásnak esete forog-e fön; sőt ezen törvények rendelkeznek arról, hogy hamis bukásnak tekintessék az, ha a bukott követelései és tartozásai állapotát annak idejében bejelenteni elmulasztotta, vagy ha a vizsgáló biró előtt meg nem jelenik, vagy pedig nem nyilatkozik; sőt a törvény intézkedik arról is, hogy a liquidátiónál ítélet előtt is, mihelyt a hitelezők kívánják, a bukott ellen szoros vizsgálat rendeltessék el. Szerintem tehát a bajnak oka nem a törvényhozási intézkedések hiányában fekszik, mint inkább abban, hogy az illető közegek nem fejtettek ki mindenütt elég erélyt és szigort a törvények végrehajtásában, hogy a vizsgálatot épen meg nem indították, vagy azt csak igen hanyagul, késedelmesen, teljesítették. E részben, ugy hiszem^ segítve lesz a bajon, ha az első folyamodásu bíróságokról és a királyi ügyészekről szóló törvényjavaslatok, melyek általam már beadattak, törvény erejére fognak emelkedni. Azt hiszem, hogy a bírák és bírósági hivatalnokok hanyagsága ellenében a közönségnek elég garantiája lesz azon intézkedésben, hogy ezen törvényjavaslatok értelmében a vizsgálat szorgalmazása, a vizsgálat elrendelése, és a vizsgálat teljesítése külön-külön közegekre bízatván, a föladatok ezen különválasztásában a kölcsönös ellenőrzésre annál hatályosabb rugó rejlik; mert egyúttal a birói felelősségről szóló törvény értelmében minden biró és bírósági hivatalnok vagyonával is felelős lesz azon károkért, melyeket mulasztása netán eredményezett. Továbbá a bajon nagy mértékben fog segíteni egyúttal a közjegyzői intézmény behozatala. Tudjuk ugyanis, hogy legtöbb esetben a hamis bukások, álokiratok, antidatált okiratok segélyével jöttek létre, a melyek által a bukott vagyonát a jó lelkű hitelezők elől vagy valamely rokon, vagy valamely más bűntársa kezére játszotta, illetőleg a maga számára megmentette. Ez nem fog a könnyülehetőségek sorába tartozhatni akkor, ha a törvényhozás a közhitelességi! okiratok kellékeit megállapítja és egyúttal meghatározza azon közegeket, melyek ezen közhitelességit okiratok kiállítására hivatva lesznek. Azt hiszem tehát, hogy addig is, mig a csődtörvény átható gyökeres reformja keresztül vihető lesz, a képviselő ur megnjaigvást fog találni abban, hogy mindazon intézményeket, melyek a baj elhárítására, vagy legalább jelentékeny mérvbeni enyhítésére hathatnak, már a legközelebbi jövőben birtokba vehetjük. Wahrmann Mór: Igazságügyminiszter ur ezen kijelentése által megnyugtatva érzem magamat azon tekintetben, hogy mind a kereskedelmi, mind a büntető törvénykönyv — mint látom - az igazsagügyminiszterium kebelében tár