Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-159

1S9. országos Uiés ápril 2. 1670 335 ipon kelt pátens szerint rendeltetett el. Én szerítészét az országban jártam és tudakozódtam mindenütt s ugy tapasztaltam, hogy a volt jobbágy, azon teleknek birtokosa, nem bizott abban, hogy a telket megtarthatja, mig azt tudta, hogy a szőlőt elvenni nem lehet, azért • miután az 1836—45-iki termés vétetett alapul, minden erejét a szőlők müvelésére fordította, nálunk legalább Baranyában ez ugy volt, minek folytán a telket elhanyagolta, nem mivelte, nem trágyázta, hanem minden erejét a szőlőmüvelésre fordította és ugy most azon beruházást kell megváltania, a mit a szőlőre fordított. Ez, mondom, az ok, a mely miatt a szőlőváltsági törvény a váltságkötelezettekre roppant terheket ró fel, s a mely ok miatt annak módosítását indítványoztam törvényjavaslattal. A mint megmondottam, ezen váltsági törvény mind a földesurakra, mind a kötelezettekre nézve káros. En azon törvényjavaslatban egészen más módot ajánlottam. (Halljuk !). Azt a módot ajánlottam t. L, hogy emeltessék fel a százalék, a kamatláb, akkor kisebbedik a tőke és a státus vagy egy magasabb kamatlábú kötvényekkel fizesse ki a földasurat, ez megtarthatja, elteheti a kötvényt, vagy oly kamatlábbal vehet kölcsön pénzt és fizesse ki a földesurakat, a kik kívánják, készpénzzel: mert, ha az állam már beleavatkozott, gondoskodnia kell, hogy az illető felek, a kik közé lépett, ne károsodjanak. Ezen törvényjavaslatnak hosszasabb indokolását vagy ezen tárgybakeverését nem tartván helyesnek, azért azt nem folytatom, csak azt akarom megjegyezni, hogy a pénzügyminiszter ur indokolásában maga is eltért azon törvénytől, melyre hivatkozik. Az 1868. XXVI. t. ez. 2. §. 1. pontja szerint a kilenczed és hegyvám az első osztályba tartozik; a kilenczed és a hegyvám 10 %-kal van megadóztatva. Ha eredetét veszszük, a megadóztatás alapjának, akkor az államkötvények, melyeket az állam szőlődézsma megváltására kibocsát, képviselik azon hegyvámot, melytől az állam ezelőtt százalékot vett; ezen szakasz változnék meg tehát, nem pedig a harmadik osztály, mely a kötvényekről szól: mivel ezáltal mindenesetre az állam jövedelme kevesbedik és ezt is közadózás utján kell pótolni, és ez csakugyan az összes népre háramlik. Azért én ezt nem tartom helyesnek: mert ezen kamatleszállítás gyökeres orvoslást nem nyújt a földesuraknak. Ezen csak egy oly törvény által kell segíteni, a mely mind a két fél baján segíthet. Azért én az ily kisszerű segélyhez nem járulhatok hozzá és nem fogadhatom el e törvényjavaslatot még csak a részletes tárgyalás alapjául sem. Zsedényi Ede: T. ház! Az előttem szóló képviselő urnák észrevételei nem a szőlőváltságról szóló törvény ellen vanuak intézve, tehát a mostani kérdéssel semmi kapcsolatban nincsenek. (Helyeslés) A kérdés most csak az: ha vajon a szőlőváltsági kötvények kamatai után kell-e a jövedelmi adót fizetni vagy nem? E tekintetben a pénzügyi és a központi bizottságnak véleménye az, hogy, ugy mint a földtehermentesitési kötvények után 7 % fizettetik, fizettessék ez után is. Ezt én igazságosnak találom és azért elfogadás végett ajánlom. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Senki fölírva nem levén, elfogadjae a ház e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Elfogadjuk!) Tehát a részletes tárgyalás következik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Elfogadja a ház e czimet ? (Elfogadjuk!) Tehát a czim elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa tovdlb %-kint az egész törvényjavaslatot, melyre akozponti bizottságnak sem volt semmi észrevétele.) Elnök : Elfogadja a ház ez utolsó §-ust ? (Elfogadjuk!) A már részleteiben is elfogadott törvényjavaslat 3-szori felolvasása a legközelebbi ülésben fog 1 megtörténni, Következik a közös magyar-horvát törvények! nek Horvát-Szlavonországokban kihirdetéséről szó| ló törvényjavaslat tárgyalása. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztassanak átalánosságban hozI zá szólni. Királyi Pál előadó: T. ház! A közp. bizottság a horvátországi miniszter ur által beterjesz| tett ezen törvényjavaslatot tárgyalván, egészen méltányosaknak tartotta az indokolásban felhozott azon okokat, a melyek szerint az 1868. XXX. t. czikk 60. §-a rendelkezvén a törvények kihirdetése módjáról azt rendeli, hogy a közös törvényhozás utján hozott törvények Horvát-Szlavón országokban is a régi szokás szerint eredeti horvát szövegezéssel ő felsége által aláírva hirdettessenek ki; de ép e rendeletnél fogva ezen törvény egy hézagot hagyott fön, a melyet a mostani törvényhozásnak feladata kipótolni. E hézag pedig abban áll, hogy, miután ezen törvény oem mondja azt, miként hirdettessenek ki a közös törvényhozáson hozott törvények a társországokban,tehát fönmarad az eddig követett mód, hogy a hozott törvények végérvényesen kihirdettethessenek a zágrábi horvát országgyűlésen. Minthogy pedig eként bekövetkezhetnék az az eset, hogy midőn a közös törvényhozáson hozott valamely törvény érvényessége bizonyos időhöz van kötve, az nem hajtathátik végre azért, mert történetesen a zágrábi