Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-158
158 országos ülés áprit 1. 1870. 321 széni azokból, miket Gajzágó Salamon tisztelt barátomnak leszek bátor válaszolni. Gajzágó t. barátom azt mondta: hogy nincs érdekünkben az ország pénzügyi helyzetét szomorúbbnak festeni, mint a milyen az valóban. Igaz, de nincs is érdekünkben az ország pénzügyi helyzetét kedvezőbbnek festeni és tüntetni elö, mint a milyen az valóban. (Fölkiáltások: Igaz.') Mert ez önámitás, melynek ugy a magánosok, mint az államok háztartásában szomorú következése van. A helyes eljárás a közép ut. Törekedjünk oda, hogy az állam pénzügyi helyzete a dolog valósága szerint ismertessék meg: mert a financziális bajokat azoknak elfedezése és elpalástolása egyátalában nem orvosolja. Csak a létező hiányok valóságos fölismerése vezet a ezélra, s csak ily utón lehet orvosolni a létező hiányokat, és azért hazafias törekvésnek bátran merem állitani azt: oda törekedni, hogy az állam pénzügyi helyzete a dolog valósága szerint ismertessék föl. ("Lónyay Menyhért pénzügyminiszter közbeszól: Tökéletesen igaz! Mi is azt akarjuk !) Némileg összeegyezik azokkal, a miket a t. előadó ur mondott az, a mit Gajzágó t. képviselő ur tegnapi beszédében mondott, hogy t. i. a bizottságnak kiküldetéséhez képest el kellett fogadni a kimutatott tételeket ugy, a mint azok a zárszámadásban írva vannak. Ezen állításával a t. képviselő ur Ítéletet mondott nem a hetes bizottság eljárása, hanem azon határozat fölött, melylyel a hetes bizottság munkálkodására kiküldetett. Mert kérdem : mily értelme van oly számvizsgálatnak, melynek első föladata elfogadni mindazon tételeket, melyek a számadásban foglaltatnak ? {Élénk helyeslés bal felől.) Azokra nézve, miket Gajzágó képviselő ur az 1867. esztendei számadásokra vonatkozólag mondott, igen kevés észrevételem van, mert örömmel tapasztalom, hogy nézeteink a dolog lényegére nézve egyezők. Elismeri Gajzágó képviselő ur a 328. számú kimutatásnak hiányait, de menti azoka,t a fönforgó tényleges körülményekkel. Elismerem, hogy nehéz volt az 1867. esztendei számításokat összeállítani; de ahhoz képest, a mit már emiitettem, azokat összeállítani, és fontosán összeállítani egyátalában nem volt lehetetlenség, és hogy ezt a pénzügyi minisztérium nem tette, e tekintetben a létező átmeneti nehézségek némi mentségére szolgálnak ugyan, de ezen mulasztás terhétől tökéletesen nem mentik föl. Azt mondja Gajzágó képviselő ur, hogy a bécsi zárszámadásra és a 328. számú kimutatás közti különbségre nézve a hetes bizottság nem tartotta helyesnek taglalni azon indokokat, meKÉPV. H. NAPLÓ 18Í4 Vn. lyek a pénzügyminisztert a különbözet el nem fogadására indították, nehogy véleményével bármely részre is praejudicáljon, és mivel a essél, mely a pénzügyminisztert e tárgyalásoknál vezette, t. i. a magyar kincstár előnyeit megvédeni, tiszteletre méltó. Igen is, t. ház, a czél, a magyar kincstár érdekeit megvédeni tiszteletre méltó. Azt hiszem azonban, hogy a hetes bizottság ezen tiszteletét sokkal jobban, tökéletesebben tanúsította volna, ha a helyett, hogy miként jelentésének 3. lapján teszi, ezen különbözetnek .csak valószínű okait említi, igyekezett volna ezen különbözetnek valódi okát kikutatni, a bécsi szám vevőszók követeléseinek helytelenségét kimutatni és igy saját véleményének nyomatékos súlyával is támogatni a pénzügyminiszter hazafias törekvését. (Élénk helyeslés bal felől.) Midőn ezt a hetes bizottság nem tette, nézetem szerint, praejudicált egy részre, praejudicált a magyar érdekeknek, vagy ha nem praejudicált is, a miniszter ur hazafias törekvését bizonyosan semmivel sem támogatta. (Ugy van! bal felől:) Gajzágó képviselő ur elismeri azt, hogy az 1.383,000 és 314,000 frtnyi összegek kérdésesek, mégis azt kérdi: mért kívánom én ezen összegeket a miniszter ur által elősorolt megtakarításokból levonatai, midőn ezen kérdés még eldöntve nincs és tudva van, hogy ezen különbözet nem azon előirányzatból tűnik ki, mely a 328. szám alatti kimutatásban foglaltatik, hanem a bécsi zárszámadás bevétel és kiadási előirányzata közti különbözetből? Én megmondtam, hogy miért kívántam levonatni ezen összegeket, t. i. azért, mert ezen összegek nincsenek még constatálva, hanem még kétségesek: azért kívántam pedig mint kétségeseket levonatni és előre, mint olyanokat kitüntetni, mert ha mégis utóbb kifizetendők lennének, azok nem fognak kifizettethetni a bécsi zárszámadás bevételi és kiadási előirányzata közti különbözetből, melyre a hetes bizottság hivatkozik; hanem a magyar állampénztárból lesznek készpénzben kifizetendők. Egyébiránt, miután maga Gajzágó képviselő ur beszédében elismerte, hogy a hetes bizottság ezen tételeket részéről is kétségeseknek ismerte el, mondta továbbá, hogy azon föntartást, melyet ezen összegre nézve ezen bizottság jelentésének elején tett, soha vissza nem vonta, azért ezen föntartások értendők a végeredmény számításánál is: akkor egy értelemben vagyunk a képviselő úrral ; mert én is csak az ellen tettem óvást, hogy a mit jelentése elején a pénzügyi bizottság kérdésesnek mond, azt jelentésének végén már mint határozottan megtakarított összeget tünteti föl. 41