Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-157

157. országos Ülés márezítis 31. 1870. 3();i esetben történik, hogy a házszabályokra hivat­kozom. Csak csekély rectificatiót akarok Királyi Fái igen t. előadó ur ellenében, és némileg pénzügyminiszter ur ellenében is fölhozni. Én ugyanis előadásom alkalmával egyenesen különvá­lasztottam a pénzügyminiszter urat a solidari­tástól, és azt mondottam, hogy nem tekintem az ő sajátjának, de tekintem igen is miniszte­rialis javaslatnak, mert a központi bizottságban a minisztérium beleegyezését is megnyerni sze­rencsés volt. Andrássy Gyula gr. miniszterel­nök : Engedelmet kérek, én tagadom bárkinek azon jogát, hogy a minisztérium egyes tagjai között különbségeket és ellentétes helyzeteket octroyáljon. Ha a minisztérium tagjai között nem lesz egyetértés, azt maga fogja kimondani. Én tehát azon finom distinctiót, hogy az, mi a pénzügytniniszternek véleménye, nem véleménye a többi miniszternek, vagy a miniszterelnök­nek, kénytelen vagyok visszautasítani. Kár a kákán csomót keresni; a dolog igen egyszerű : vagy van szükség két házra, vagy nincs. Ha méltóztatnak decretálni, hogy niues szükség, méltóztassanak azt indítványozni ; de mindaddig, mig a két házrendszer nálunk fönáll. és tön fog állani — mert épen ezen törvényja­vaslat mutatja aunak szükségét is — addig, né­zetem szerint, igen is helye van annak, hogy a két törvényhozási factor egymás közt tárgyalja a törvényjavaslatokat, és a minisztérium nem­csak nem tartozik megakadályozni; sőt helytele­nül is tenné, ha megakadályozná. A miniszté­rium állása az, hogy mást indítványozott ugyan, de engedett azon véleménynek, mely nyilvánítta­tott a bizottság részéről; azonban miniszteriális kérdést nem csinált és ma sem csinál abból : a kérdés csak a két ház között van. Azok tehát, a kik az államszámvevőszéket nem akarják, he­lyesen teszik, ha ellene szavaznak. (Ez pressio! bal felől.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Ha egy magánember is, akármily tárgyban pert akar kezdeni, természetesen magának kell mindenek előtt bírónak lennie az iránt: meg kezdje-e a pert, meginditsa-e a vádat ? Minden ily esetben a t. előadó szerint, a fél fölötte áiiana a bíró­nak, miután a felet illeti ez iránt az első ité­iethozás, hogy a vádat meginditsa-e 1 Akár mi­kép igyekezzék t. előadó ur forgatni a dolgot, sohasem fogja bebizonyítani azt, hogy a fél ma­gosabban áll a bírónál, és e tekintetben, ha t. i. vádat kell emelni a számvevőszék elnöke el­len, csakugyan a fél szerepét az alsóház játsza. A t. előadó ur nézete szerint nyomatékos argu­mentum az, hogy az osztályok többsége különö­sen a központi bizottság meggyőződése az, hogy a főrendek véleménye jobb. [Halljuk!) Elisme­rem, hogy ő reá nézve ez fontos argumentum lehet; de meg fog bocsátani nekem, ha én vi­szont már igen sokszor voltam azon állapotban, hogy egyátalában nem tartottam helyesnek azt, a minek jóságáról a központi bizottság meggyő­ződött. A miniszterelnök ur azt méltóztatott kije­lenteni, hogy a kik nem akarják a számvevő­széket, és a kik nem akarják, hogy az iránt törvény hozassék, azok ragaszkodjanak továbbra is a képviselőház előbbi határozatához. Ez előt­tem tisztába hozza a dolgot: hogy t. i. pressio akar reánk gyakoroltatni . . {Zajos ellenmondás jobb felől, igás bal felől!) pressio akar gyako­roltatni reánk, és épen a kormány által : a fő­rendiház köpenye alatt. [Igás! bal felől.) Alkot­mányos eljárás-e ez? nem én hozzám tartozik megbírálni. ítéljen a ház felőle. Én nem veszem kérdésbe a solidaritást az összes minisztérium között, meg vagyok győ­ződve, hogy a mely törvényjavaslatot egy mi­niszter ád be, az iránt solidáris rend szerint az összes minisztérium. Tudjuk, hogy a számvevő­szék fölállítását illető törvényjavaslat kezdetben a pénzügyi miniszter ur által nem ugy volt be­terjesztve, mint később a ház által elfogadtatott. (Ugy van!) A pénzügyi bizottságban ment ke­resztül változásokon; de a pénzügyminiszter ur itt kijelentette az ország szine előtt, hogy a pénzügyi bizottság által tett módosításokat el­fogadja. Ezen beterjesztés által a pénzügyi mi­nisztérium is. ós ő általa az összes minisztérium magáévá tette a képviselőház megállapodásait. (Zaj! Nem áll! Ellenmondás jobb felöl.) Annyival inkább várhattuk volna tehát azt, hogy a mit a minisztérium egyszer már a házban magáévá, tett, azt a tárgyalások minden stádiumán ke­resztül pártolni s támogatni fogja. A miért azonban különösen fölszólalni akar­tam : az a pénzügyi miniszter ur azon nyilatko­zata, hogy t. i. a képviselőház nincs is azon ál­lapotban, hogy ő felsége elé fölterjesztést te­gyen. Igaza van a pénzügyminiszter urnák : a hajdani rendes országgyűléseken ez ugy volt, hog}^ a két háznak együtt véve lehetett csak ő felsége elé föliratokat intézni. Bátor vagyok azon­ban a t. házat arra figyelmeztetni, hogy volt már példa rá a múlt országgyűlés folyama alatt is, hogy különösen a törvényhozás egy igen fon­tos teendőjében, az adresse tárgyában, a képviselő­ház és a főrendiház külön föliratot adott őfelségéhez, I s én épen a parlamentalis rendszer természeténél és sajátságánál fog\m,(Hattjuk!)s annak érdekében egy­átalában nem kívánnám a képviselőháztól megta­j gadtatni azon jogot, hogy előforduló esetben maga 1 is egyenesen fölirattal fordulhasson a koronához.

Next

/
Thumbnails
Contents