Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-157

157. országos ülés márczius 31. 1870. 299 javaslatait elfogadandóknak tartotta, és én ré­szemről ajánlom azt a t. ház figyelmébe. {He­lyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: A főrendi ház módo­sitványának két része és két indoka van. Egyik része az, melyben a candidatióba befolyást kö­vetel a maga számára, indokolván ezt azzal, hogy mindig az volt a gyakorlat, hogy ilyenkor a fő­rendi ház is befoly a candidatio eszközlésébe. Másik kifogása van az ellen, ugyancsak a 6. §-nál, hogy a számvevőszéknek alelnöke és ta­nácsosai ne a számvevőszék elnökének előterjesz­tésére, hanem a miniszterelnök fölterjesztésére neveztessenek ki, indokolván ezt azzal, hogy a parlamenti gyakorlat szerint a fejedelemhez föl­terjesztést csak az országgyűlés, vagy a miniszter­elnök tehet. Én részemről ezen módositványoknak egyi­két sem fogadhatom el. A főrendi ház, igaz, a régibb időkben a hivatalokra tett eandidatióban részt vett ; de azt tartom, hogy, ha a törvényhozás czólszerü­nek találná egy vagy más esetben e tekintetben változtatást tenni: azon régi gyakorlat ebben meg nem akadályozhatja. így tehát a kérdés egyesegyedü! az. hogy: czélszerü-e vagy nem hogy csak a képviselőház tegye a candidatiót ? vagy pedig ezélszerübb-e az, hogy a két ház együtt tegye ? E tekintetben már azon indoknál fogva is az meggyőződésem': hogy azt csak a képviselőház teheti; mert azt tartom, hogy az államház­tartás, az államköltségvetés és az államszámadá­sokra vonatkozó eljárásokban a parlamenti fo­galmak szerint a döntő befolyás mindig a kép­viselőházat kell hogy illesse, és mert azt, hogy az ez iránti intézkedéseden a főrendek módosi­tólag, változtatólag befolyhassanak, én legalább részemről el nem ismerem. (Helyeslés bal felől.) De van a főrendi háznak, a felsőháznak, egy joga, a melyet respectálni igen is kész vagyok, és ez az : hogy, ha bizonyos okok arra birnák, ugy, mint Angliában visszalökhesse az egész költségvetést: de módositólag egyes tételekbe be­avatkozni szerintem nincs joga; és valamint nincs joga a költségvetésnél, ugy nincs joga a szám­vételnél sem. így tehát az, hogy a candidatiót a képvi­selőház tegye kizárólag, már ezen. szerintem fontos, alkotmányos elv szempontjából is" szüksé­ges; de szükséges mindazok daczára, melyeket az igen tisztelt központi előadó ur elmondott, még azért is : mert valójában nem lenne helyes, hogy a kinevezésbe befolyjon az, a ki netán hivatva lesz ítélni. A t. központi-előadó ur azt mondja, hogy az ítélethozatal és a vád alá he­lyezés között különbséget kell tenni, és ebben tökéletesen igaza van; de nincs igaza abban, midőn ő, ugy látszik, több súlyt helyez a vád alá helyezésre, inkább szükségesnek tartja azt, hogy független legyen az, a ki vád alá helyez, mint az, a ki itél. Engedelmet kérek, a ki vád alá helyez, az rendesen érdekelt fél, a kinek pe­dig részrehajlatlannak, tehát érdektelennek kell lenni, az nem a vád alá helyező, hanem a biró, és igy nem fogadhatom el a t. előadó ur kö­vetkeztetését : mert a mig a vád alá helyezés nem akadály arra nézve, hogy a ház candidál­hasson, a candidatio akadály arra nézve, hogy valaki biró lehessen. Különben ugyancsak ezekre nézve a t. köz­ponti előadó ur elmondotta azt is, hogy a míg nincs arról törvényünk, hogy az alsóház valamit a fejedelem elé önállólag terjeszthessen: szükséges, hogy minden, mi a feiedelem elé terjesztetik, mindkét ház által elfogadva legyen. Ez tökéle­tesen igaz; de mit akarunk most csinálni ? Epén egy törvényt akarunk hozni, mely szerint ezen speciális esetben a fejedelem elé terjesztést meg lehessen tenni; mihelyt tehát ezt he­lyesnek látjuk és helyesnek tartjuk, szükség, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy ez esetre nézve ezen törvény megalkottassék. Mert igen szomorú dolog volna, ha Magyarországnak népképviselet alapián álló alsóháza elfogadná egyszer azt a helyzetet, hogy az által, mert a felsőház vala­mit el nem fogadott, kényszerittetni hagyná ma­gát arra, hogy elálljon attól, a mit helyesnek tart, és elfogadja azt, mit helyesnek nem tart. En tehát mondom, e tekintetben a főrendi ház­nak módosítását az előadottak folytán el nem fogadom. De meg kell még jegyeznem t. előadó ur nyilatkozatára, hogy igen is jól tudom, jól tud­juk mindannyian, hogy a felsőház a törvényho­zásba most is épen ugy jogosulva van befo­lyást gyakorolni, mint volt 1848. előtt, s ezen jogától igy mellékesen megfosztani részemről még jelen szerkezetében sem akarom. De nem tudom, hogy mennyiben fosztatnék meg ezen jogától ez által, és mennyiben bocsátkoznánk ez által mellékesen a íelsőház rendezésének kérdé­sébe. fMert nem arról van szó, hogy oly esetet akarjunk fölállítani, midőn a képviselőház a fel­sőház törvényhozási jogának kizárásával törvényt alkothatna; hanem igen is, hogy neki is, mint törvényhozónak hozzájárulásával alkossunk egy törvényt, mely — nem törvényalkotásnál, hanem egy candidatiónál — e jogot egészen a képvi­selőház kezébe tegye le. Hogy a főrendi ház rendezésének kérdése miben érintetik itt. még csak belátni sem vagyok képes. Másik változtatás, mit jelezni bátorkodtam, az, hogy a főrendi ház véleménye szerint a föl­38*

Next

/
Thumbnails
Contents