Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-157

157. országos ülés márczius 31. 1870. 299 javaslatait elfogadandóknak tartotta, és én részemről ajánlom azt a t. ház figyelmébe. {Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: A főrendi ház módositványának két része és két indoka van. Egyik része az, melyben a candidatióba befolyást követel a maga számára, indokolván ezt azzal, hogy mindig az volt a gyakorlat, hogy ilyenkor a főrendi ház is befoly a candidatio eszközlésébe. Másik kifogása van az ellen, ugyancsak a 6. §-nál, hogy a számvevőszéknek alelnöke és tanácsosai ne a számvevőszék elnökének előterjesztésére, hanem a miniszterelnök fölterjesztésére neveztessenek ki, indokolván ezt azzal, hogy a parlamenti gyakorlat szerint a fejedelemhez fölterjesztést csak az országgyűlés, vagy a miniszterelnök tehet. Én részemről ezen módositványoknak egyikét sem fogadhatom el. A főrendi ház, igaz, a régibb időkben a hivatalokra tett eandidatióban részt vett ; de azt tartom, hogy, ha a törvényhozás czólszerünek találná egy vagy más esetben e tekintetben változtatást tenni: azon régi gyakorlat ebben meg nem akadályozhatja. így tehát a kérdés egyesegyedü! az. hogy: czélszerü-e vagy nem hogy csak a képviselőház tegye a candidatiót ? vagy pedig ezélszerübb-e az, hogy a két ház együtt tegye ? E tekintetben már azon indoknál fogva is az meggyőződésem': hogy azt csak a képviselőház teheti; mert azt tartom, hogy az államháztartás, az államköltségvetés és az államszámadásokra vonatkozó eljárásokban a parlamenti fogalmak szerint a döntő befolyás mindig a képviselőházat kell hogy illesse, és mert azt, hogy az ez iránti intézkedéseden a főrendek módositólag, változtatólag befolyhassanak, én legalább részemről el nem ismerem. (Helyeslés bal felől.) De van a főrendi háznak, a felsőháznak, egy joga, a melyet respectálni igen is kész vagyok, és ez az : hogy, ha bizonyos okok arra birnák, ugy, mint Angliában visszalökhesse az egész költségvetést: de módositólag egyes tételekbe beavatkozni szerintem nincs joga; és valamint nincs joga a költségvetésnél, ugy nincs joga a számvételnél sem. így tehát az, hogy a candidatiót a képviselőház tegye kizárólag, már ezen. szerintem fontos, alkotmányos elv szempontjából is" szükséges; de szükséges mindazok daczára, melyeket az igen tisztelt központi előadó ur elmondott, még azért is : mert valójában nem lenne helyes, hogy a kinevezésbe befolyjon az, a ki netán hivatva lesz ítélni. A t. központi-előadó ur azt mondja, hogy az ítélethozatal és a vád alá helyezés között különbséget kell tenni, és ebben tökéletesen igaza van; de nincs igaza abban, midőn ő, ugy látszik, több súlyt helyez a vád alá helyezésre, inkább szükségesnek tartja azt, hogy független legyen az, a ki vád alá helyez, mint az, a ki itél. Engedelmet kérek, a ki vád alá helyez, az rendesen érdekelt fél, a kinek pedig részrehajlatlannak, tehát érdektelennek kell lenni, az nem a vád alá helyező, hanem a biró, és igy nem fogadhatom el a t. előadó ur következtetését : mert a mig a vád alá helyezés nem akadály arra nézve, hogy a ház candidálhasson, a candidatio akadály arra nézve, hogy valaki biró lehessen. Különben ugyancsak ezekre nézve a t. központi előadó ur elmondotta azt is, hogy a míg nincs arról törvényünk, hogy az alsóház valamit a fejedelem elé önállólag terjeszthessen: szükséges, hogy minden, mi a feiedelem elé terjesztetik, mindkét ház által elfogadva legyen. Ez tökéletesen igaz; de mit akarunk most csinálni ? Epén egy törvényt akarunk hozni, mely szerint ezen speciális esetben a fejedelem elé terjesztést meg lehessen tenni; mihelyt tehát ezt helyesnek látjuk és helyesnek tartjuk, szükség, hogy ragaszkodjunk ahhoz, hogy ez esetre nézve ezen törvény megalkottassék. Mert igen szomorú dolog volna, ha Magyarországnak népképviselet alapián álló alsóháza elfogadná egyszer azt a helyzetet, hogy az által, mert a felsőház valamit el nem fogadott, kényszerittetni hagyná magát arra, hogy elálljon attól, a mit helyesnek tart, és elfogadja azt, mit helyesnek nem tart. En tehát mondom, e tekintetben a főrendi háznak módosítását az előadottak folytán el nem fogadom. De meg kell még jegyeznem t. előadó ur nyilatkozatára, hogy igen is jól tudom, jól tudjuk mindannyian, hogy a felsőház a törvényhozásba most is épen ugy jogosulva van befolyást gyakorolni, mint volt 1848. előtt, s ezen jogától igy mellékesen megfosztani részemről még jelen szerkezetében sem akarom. De nem tudom, hogy mennyiben fosztatnék meg ezen jogától ez által, és mennyiben bocsátkoznánk ez által mellékesen a íelsőház rendezésének kérdésébe. fMert nem arról van szó, hogy oly esetet akarjunk fölállítani, midőn a képviselőház a felsőház törvényhozási jogának kizárásával törvényt alkothatna; hanem igen is, hogy neki is, mint törvényhozónak hozzájárulásával alkossunk egy törvényt, mely — nem törvényalkotásnál, hanem egy candidatiónál — e jogot egészen a képviselőház kezébe tegye le. Hogy a főrendi ház rendezésének kérdése miben érintetik itt. még csak belátni sem vagyok képes. Másik változtatás, mit jelezni bátorkodtam, az, hogy a főrendi ház véleménye szerint a föl38*