Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-141

141. országos ülés márczius 10. 1370. 21 részletes ajánlatot tett, és olyan megbízatást kapott is, nyert is. A tény igy áll, a mint elmondtam. Igaz, hogy a megkötött szerződós nem azon időtartamra köttetett, mint a melyre a hivatalos lapban közölt hirdetmény szólott volt. És ez az, a mi legtöbb joggal tűnhetett föl. Az ajánlatok bekivántattak a folyó év szükségleteinek fedezése ezéljából, a szerződés pedig, megköttetett több évre. Miért? Mert az általam épen tolmácsolt szomorú tapasztalás azt mutatta, hogy hazai iparosainknak háta mögött külföldi gyárosok állnak, és azért oly árakat voltak kéuytelenek szabni, a minőket irányukban azok szabtak, a mi azon meggyőződésre vezetett bennünket, hogy ilyetónképen a hazai ipar versenyképes nem lesz. Nem levén ekképen a hazában gyáraink, melyeket gyámolítani lehetne, mindenekelőtt azon kellé lennünk, hogy ilyeneket teremthessünk. Erre pedig egy év nem elegendő, s tekintetbe véve a körülményeket, szükségesnek láttuk több évről beszélni, Erről mindazok, a kik jelentékeny ajánlatokat tettek, értesíttettek. meghivattak a tárgyalásokra s kevésbe múlt. hogy az egyesség nem Löw és Small-lal köttetett. A legutolsó pillanatban vett más fordulatot a dolog, a legnagyobb sajnálotomra, mert egy tekintélyes pesti iparossal. kinek neve kielégítő garantiát nyújtott, és a szerződésnek vele megkötése nekem nagy lelki megnyugvást szerzett volna, Az alku minden egyes czikkre nézve meg is történt: megegyeztünk mi legyen egy sapkának, egy köpenynek stb. ára; de az árakat detailiirozni kellett oly formán, hogy például a köpeny árából ennyi esik a posztóra, ennyi a bélésre, ennyi a zsinórra, ennyi a szabásra és ennyi a varrásra. Azért kívántuk pedig ezt, hogy ezen czikkek készítésére nézve jövőre a kormánynak szabad keze legyen, hogy ha t. i. csak nyers anyagot akar, s a zászlóaljaknál akarja azt megvarratni, azt is megtehesse ; de tehesse azt is, hogy kész czikkeket kapjon épen ugy, mint most. Arra törekedtünk, hogy nagyobb latitude-öt szerezzünk. Ez irányban természetesen nagy fontosságú dolog volt: nem adni az anyagért oly nagy árakat, hogy az elkészítés árát is absorbeálja az addig, mig az anyagot elkészítve kívánjuk, ez nem tesz különbséget; de mihelyt külön kívánjuk a nyers anyagot s külön számitjük az elkészítés diját, azonnal nagy fontosságú dolog az, hogy az elkészítésre megmaradjon azon összeg, a mi arra kell. Ebben nem tudtunk megegyezni. A posztó rőféért átlagban 10—12 krral többet követeltek s igy az utolsó pillanatban alkunk meghiúsult. Legyen meggyőződve t. képviselő ur, hogy a honi ipar érdekeit szem előtt tartani elejétől fogva kötelességemnek és hivatásomnak ismertem, és kötelességének ismerte az összes minisztérium is. Azon kimutatásokból, melyeket kész vagyok minden pillanatban előmutatni, meg fog győződni a t. képviselő ur, hogy igen jelentékeny mennyiség az, mit—a dolog minden újdonsága mellett is — hazai iparosok kaptak, pedig ezek épugy, mint mi, készületlenek voltak e dologra, újság volt a dolog az egész ország előtt s ők sem léphettek föl ugy, mint ezt majd utóbb tehetni fogják. A mondottak folytán föltétlen órvénynyel 5 évre kötött szerződésnek eredménye az, hogy az illetők kötelezve vannak hazánkban egy posztógyár fölállitására, mely ötven lóerővel dolgozzék. Ugyancsak ők kapván a fehérnemű két harmadának szállítását is, kötelességükké tétetett, hogy itt ben az országban biztosítsák az ahhoz szükséges anyag elkészítését is. Ezen kötelezettségüknek már eleget is tettek. A másiknak, t. i. a posztógyár fölállításának még nem, de ez 160,000 írttal van biztosítva, mely összeg pénztárunkban fekszik és igy egy a kettő közöl : gyárunk, vagy 160,000 forintunk mindenesetre lesz. A fegyvergyárra vonatkozólag sem feleltem tegnap azokra, miket Ivánka képviselő ur mondott, ismétlem: nem szívesen, csak kfhryszeritve teszem, hogy arra most felelek. A t. képviselő ur elmondotta tegnap, hogy mit mondott ő annak idejében, — midőn t. i, a fölszereiési osztályban a honvédelmi minisztériumhoz hivatott meg, nem tudom, — melyik ezredesnek. Elmondá akkor azon véleményét, hogy a fegyverek itthon előállítása ezéljából tett intézkedései mind nem érnek semmit, miután előbb, semmint azon fegyverek elkészülhetnének, már le lesz a forradalom verve. Ezt elmondá, hanem azt, hogy hát mi ért volna szerinte valamit 1 tegnap nem mondta el. Arra, a mit elmondott, mellesleg megjegyzem, hogy az ezredesnek adott válasz szerint nem nagy hite lehetett az ügy sikerében; (Igaz! jobbról) de ez mellékes: fődolog most az. hogy ha nem akar még előbb gyárt állíttatni azért, hogy onnan kaphasson fegyvert, alkalmasint azon nézetben van, hogy venni kell azt onnan, honnan hamarább lehetséges kapni. (Ivánka Imre közbeszól: Bizonyosan!) Én mindkét nézetben vagyok, és mert, mind két nézetben vagyok, épen azért, megnyugvással mondhatom, hogy nekünk 60 ezer szuronyos fegyverünk már van. (Tetszés) pedig azon fajtából, melyet gondos tanulmányozás és tanulmányoztatás után legjobbnak találtunk; abból, mely a közös hadseregnél csak vadászcsapatoknak, mint speciális fegyvernem áll használatára, t. i. a Werndl-féléből, mig a közös hadseregben a