Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-157
1S7. országos ülés márezius 31! 1870. 28 7 ügyi állapotának vizsgálata, mert az a kormányzási rendszer minőségének legbiztosabb mérlege. Itt számok mutatják, a létező nemzetgazdasági viszonyokra alkalmazva, minden egyes állam belső életerejének hű képét; figyelmeztetnek azon hibákra, melyek elkövettettek, hogy okulván, azon útra térjenek, melyen haladni kell minden államnak, ha életerősen s minden lebető bal események közepett győzelmesén akar megállani." Továbbá emlékezni fognak, t. ház! ama nagyszerű bírálatra, melynek alávettetett a magyar szakértelmiség által, ugyancsak az 50-es években, ama Sylvester név alatt kiadott pénzügyi munkálat, mely Ausztria akkori pénzügyi viszonyainak egyensúly állapotja helyreállításáról szól. Nekem alkalmilag jöttek eszembe az ott hirdetett nagyszerű igazságok. Az én nézetem szerint eszme-lánczolat van ama bizonyos Sylvesternek munkálata és a szőnyegen levő hetes bizottsági munkálat között. A vonatkozó rövid részletet fölolvasom. .Sylvester a mondott munkához" : „Ausztria pénzügyi egyensúlya helyreállításáról, a fontos ezimét vette föl, bővelkedik nagy szavakkal, az adatokat eléggé ismeri, a számokat nem ügyetlenül állítja össze, és mégis a pénzügy és nemzetgazdasági tudomány valódi alapelveinek ignorálását egyesítve a jövő iránt minden gondolkodás nélküli önhittséggel: alig fogjuk bárhol hasonló mértékben föltalálni. A pénz ő nála, t. i. Sylvesternél, minden. Szerinte csak annyi ereje van minden államnak, mennyi pénzt tud a pénzügyminiszter az állami pénztárba összegyűjteni, nem véve tekintetbe, vajon összhangzásban van-e az adóképességgel, nem akadályozza-e a nemzetgazdaság okszerű kifejlődését, nem zsibbasztja-e a készítő erők munkásságát. ?•' Sylvester szerint az a legerőteljesebb állam, az bir legjobb pénzforgalommal, melyben az állam pénztárába legtöbb pénz foly {Jobb felől: Zaj.) Sylvester nem gondolja meg, hogy minden adó-forint, mely bevétetett, ha kimóltethetnék, mint fölösleg az állampolgárok kezében uj tőkék alapítására, vagy a föld- ós gyár-ipar czélszerü beruházására fordítva, a nemzetgazdagság emelésére szolgál; pedig minden forint, mely az állam pénztárából kiadatik, bizonyos értékért adatik, a melyre az államnak szüksége van ; s ha nem lett volna: a kül- és belkereskedésben ugy is értékesittethetik. 0 hű is marad ezen elvéhez. — Az állam és a pénzügy vezetőinek föladata ólálkodni (spáhen) : hol férhet az adózók pénzéhez." T. ház! nem fogom becses türelmöket fárasztani, (Jobb felől helyeslés.) azok fölhozásával, a miket ugyancsak az eddig ismert ausztriai birodalom pénzügyében még az 50-es években boldog emlékezetű Dessewffy Emil gr. az akkoriban közméltánylással találkozott 32 pontban megállapított volt. Hogy a tárgyhoz közelebb férjek, egyelőre még csak azt kell kifejtenem, hogy fogom föl e kérdéssel szemben a népképviselő hivatását? Teszem ezt azon reménynyel, hogy eltérő nézet még az ellenkező oldalon sem fog találkozni A népképviselő, t. ház, az én fölfogásom szerint, és mint joggal hiszem, a népé szerint is, itt a törvényhozásnak asztala körül első helyen magának a népnek érdekét tartozik képviselni, pártfogolni, támogatni kormányozott népét; második helyen a kormányzó hatalmat; de ezt csak azon esetben, midőn az előbbinek érdekével az utóbbié azonos, attól nem különbözik, azzal épen nem ellenkezik. Már most, ha van kérdés, mely a törvényhozásban levő pártok hazafiságát próbakőre teszi; akkor, t. ház, épen a hetes bizottság munkálata az, a melynek értelme nem kevesebb, mint: megvalósítani ama nagyszerű alkotmányos elvet, mely sarkköve az 1848-iki törvényhozásnak: a Hl-dik törvényczikk 37. §-ában kifejtett miniszteri felelősség elve. Igen, a legfontosabb tekintetben, az államháztartás körül beterjesztendő számadásnál, itt van helye visszagondolni a képviselő hivatására, mikor ezen számadást átveszi, vagy elfogadja, és adandja szentesítését, kimondja föloldozó ítéletét. Igen, mert magában véve ezen felelősség igéje nem több, egy legfölebb művészileg ízletes czirádákkal kiállított hitel-papirnál. Ezen alkalom az, a hol valódi értékre kell beváltani, és a nemzet minden egyes képviselőjétől számon kérhet: milyen értékben fogadták azt el ? mennyit adtak érette? Ily fontosságot tulajdonitqk ón, t. ház, a hetes bizottság munkálatának. A tegnap itt elhangzott érdemleges beszédek közül bátorkodom visszaidézni a második indítvány tevőjének, Just József t. képviselő társamnak ama nyilatkozatát, mely szerint tekintetbe véve azt, hogy az általam említett miniszteri felelősségről szóló alkotmányos alaptörvényünknek most első alkalommali megvalósítása van itt szőnyegen, — arra indítva érezte magát, hogy ezen első nagyfontosságú alkalomnál, mely méhében a sikernek vagy sikertelenségnek nagy horderejű következését hordozza, — mondom ezen első alkalomnál mintegy igénybevenni kívánná a t. háznak kiméletességét, elnézését, talán átnézését is. Ily meggyőződés, t. ház, lehet, azt hiszem, és mint idézem, valóban létezik is. Csak az a kérdés, hogy kié az ? Az enyim bizonyára nem. t. elvtársaimé szintén bizonyára nem. És kérdem: ugyan mennyire sajátja ezen
