Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

156. országos ülés márczius 30 1870. 277 Igen is ') hogy a közösügyi költségekből levonatik azon jövedelem, mely a határ-vámokból várható, és ezen jövedelemnek levonása után osztatik föl azután a közösügyi kiadás arány szerint a monarchia két állama között. (Halljuk!) Az 1868-dik évi delegatio a határ-vám fejében 7,200,000 frtot irányzott elő, miből Magyarországra 2,160,000 frt esett. A határ-vámok azonban oly szépen jövedelmeztek, hogy minden levodók levonása után Magyarországra magára 5.593,864 frt 20 kr esett. Ez tehát természetesen, igenis megmagyarázza azt, hogy miniszter urnák készpénzben kevesebbet kellett közösügyi költségek fejében fizetnie az előirányzott összegnél. (Helyeslés bal felől. F'ólkiáUás jobb felől: Hála Istennek !)Távol is van tőlem, hogy én ezt roszszaljam, mert a t. képviselők maguk is átlátják, söt maga Paczolay képviselő ur is átlátandja, hogy igen naiv követelés lett volna a miniszter úrtól azt kivánni : hogy ez előnyről mondjon le ; de én azt akartam csak a mondottakkal bizonyítani, hogy ezen megtakarítások nem a minisztérium fényeinek, hanem önként bekövetkezett körülményeknek tulajdonitandók. (Mozgás jobb jelöl.) Ezeket csak mellesleg megemlítve, folytatom számításaimat. A valóságos bevétel tett 149,896,279 frt 78V

2 krt, a valóságos kiadás 121,808,423 frt 16 krt. A kiadást a bevételből levonván, marad 28.087,856 frt 62 y, kr. Ezen összegből mindenekelőtt kielégitendők voltak azon sommák, a melyek az 1867-ik esztendei számadási évre 1868-ban pótlólag kifizetendők voltak. (Halljuk! bal felől. Zaj jobb felől.) — Ha a t. ház nem kívánja ezeket tovább hallgatni, megelégszem, ha a gyorsíróknak a többit lediktálhatom. (Halljuk! Halljuk!) Ezen összegek a zárszámadás 54. és 55. lajtai szerint 46,258 frt 81 kr bevételi összegnek levonása után 4.114,463 frt 70V

2 krt tesznek. Ezen kiadást is az emiitett bevételből levonván, — és itt igen kedvező dolgot fogok mondani , — marad 23.973,392 frt 92 kr, mint oly összeg, mely ez évi kiadások levonása után az évi bevételekből a pénztárban megmaradt, és az 1868-ik esztendei államzárszámadás a.etivumát képezi. Ezen activummal szemben azonban passivumok is vannak, jelesül azok, melyek ez év folytán az állam terhére fölvett kölcsönből az államjavaknak, az állam tőkéjének eladásából. az állam régebbi megtakarításainak, activ követeléseinek elfogyasztásából eredtek. Ezen összegek a következők : Vasúti kölcsön fejében bevétetett 22.111,830 frt 58 Vs kr, a valóságban azonban a teher, mely e czim alatt az országra h áramlott, sokkal nagyobb, mert tudva van, hogy a vasúti kötvények a névszerinti értéken alól bocsáttattak ki. i Ide tartozik azon 8.058,855 frt 60 kr, mely összeg az országnak a közös pénztárban levő activumaiból az 1868-ik esztendőben a közösügyi rendkívüli költségek födözésére utalványoztatott. Az államjavakért befolyt, a hetes bizottI ság számítása szerint azonban a valóságban naí gyobb összegben 42,838 frt 51 kr. A koronái úrbéri kötvények értékesítésénél a veszteség, a hetes bizottság számítása szerint, mely összeg is kevesebb annál, melyet számításba kellett ! volna tenni, tesz: 258,387 frt 32 krt, a régi adóhátralékokból befolyt 5.028,281 frt 92

V, kr, a régi bérleti hátralékokból bejött 1.808,043 frt 57 kr. Ezen passivumok összesen 37.308,237 frt 51 krt tesznek, és ez összeget összehasonlítván j azzal, mely, mint emlitém, az állampénztárban megmaradt t. i. 23.973,392 frt 92 krral, még mindig 13.334,844 frt 59 kr azon összeg, mely a 68-ik év lefolyta alatt az állam terhére fölvett államkölesönből, az állam régi megtakaritásaiból, eladott javaiból, elfogyasztott activ követeléseiből 1868-ban valóságosan kiadatott. Igaz, hogy ezen összegből beruházások is történtek. El fogom mondani a beruházásokat. A hetes bizottság jelentésének 5-ik számú melléklete szerint beruháztatott jelesül az államvagyonnál 122,880 frt 31 kr, a dohányjövedéknél 106,410 frt 38^2 kr, uj távirdai vonalakra 268,816 frt 68 kr, a pesti curia építésére befektettetett 200,000 frt; a bányauradalmakban, bánya erdőkben, kincstári uradalmak és erdőkben, a budai tébolydában, postáknál, távirdáknál; az anyagok, termesztmények, szerek és eszközök értéke öregbedett 2.033,508 írt 46 krral

1

; ehhez járul még azon 9.667,904 frt 49 kr, mely vasúti czélokra a vasúti kölesönből beíektetetett. Ezen számításra nézve két megjegyzést kell tennem: először én a termesztmények és anyagokban levő értékszaporodást azon összegben vettem föl, mint a hetes bizottíág is fölvette; de miután a hetes bizottság maga jelentésének 32-ik lapján sajnálattal jegyzi meg, hogy akkor, midőn a minisztérium az ügykezelést átvette, ezen anyagok és termesztmények leltározva nem lettek: megvallom nehezen érthettem meg, hogy mikép történhetett mégis, hogy ez értékszaporodás ily leltár hiányában mégis ily pontosan utolsó krajczárig kiszámíttathatott. A második észrevételem a gödöllői uradalmat illeti. (Halljuk.) A gödöllői uradalom beczikkelyezéséről szóló 1868. észt. V-ik törvényczikk világos tartalma szerint ezen uradalom a magyar korona javai után megszüntetett urbériségek, valamint a szőlő dézsma váltság és egyéb áilamjavak értékesítése fejében befolyt összegek egy részén vétetett meg, ugyanezt fog-