Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

156. országos ülés márczius 30 1870. 277 Igen is ') hogy a közösügyi költségekből levona­tik azon jövedelem, mely a határ-vámokból vár­ható, és ezen jövedelemnek levonása után osz­tatik föl azután a közösügyi kiadás arány sze­rint a monarchia két állama között. (Halljuk!) Az 1868-dik évi delegatio a határ-vám fejében 7,200,000 frtot irányzott elő, miből Magyaror­szágra 2,160,000 frt esett. A határ-vámok azon­ban oly szépen jövedelmeztek, hogy minden levo­dók levonása után Magyarországra magára 5.593,864 frt 20 kr esett. Ez tehát természetesen, igenis megmagyarázza azt, hogy miniszter ur­nák készpénzben kevesebbet kellett közösügyi költségek fejében fizetnie az előirányzott összegnél. (Helyeslés bal felől. F'ólkiáUás jobb felől: Hála Istennek !)Távol is van tőlem, hogy én ezt rosz­szaljam, mert a t. képviselők maguk is átlátják, söt maga Paczolay képviselő ur is átlátandja, hogy igen naiv követelés lett volna a miniszter úrtól azt kivánni : hogy ez előnyről mondjon le ; de én azt akartam csak a mondottakkal bizo­nyítani, hogy ezen megtakarítások nem a minisz­térium fényeinek, hanem önként bekövetkezett körülményeknek tulajdonitandók. (Mozgás jobb je­löl.) Ezeket csak mellesleg megemlítve, folytatom számításaimat. A valóságos bevétel tett 149,896,279 frt 78V 2 krt, a valóságos kiadás 121,808,423 frt 16 krt. A kiadást a bevételből levonván, marad 28.087,856 frt 62 y, kr. Ezen összegből mindenek­előtt kielégitendők voltak azon sommák, a melyek az 1867-ik esztendei számadási évre 1868-ban pót­lólag kifizetendők voltak. (Halljuk! bal felől. Zaj jobb felől.) — Ha a t. ház nem kívánja ezeket tovább hallgatni, megelégszem, ha a gyorsíróknak a többit lediktálhatom. (Halljuk! Halljuk!) Ezen összegek a zárszámadás 54. és 55. lajtai szerint 46,258 frt 81 kr bevételi összegnek levonása után 4.114,463 frt 70V 2 krt tesznek. Ezen kiadást is az emiitett bevételből levonván, — és itt igen kedvező dolgot fogok mondani , — marad 23.973,392 frt 92 kr, mint oly összeg, mely ez évi kiadások levonása után az évi bevételekből a pénztárban megmaradt, és az 1868-ik eszten­dei államzárszámadás a.etivumát képezi. Ezen activummal szemben azonban passi­vumok is vannak, jelesül azok, melyek ez év folytán az állam terhére fölvett kölcsönből az államjavaknak, az állam tőkéjének eladásából. az állam régebbi megtakarításainak, activ köve­teléseinek elfogyasztásából eredtek. Ezen összegek a következők : Vasúti kölcsön fejében bevétetett 22.111,830 frt 58 Vs kr, a valóságban azonban a teher, mely e czim alatt az országra h áramlott, sokkal na­gyobb, mert tudva van, hogy a vasúti kötvé­nyek a névszerinti értéken alól bocsáttattak ki. i Ide tartozik azon 8.058,855 frt 60 kr, mely összeg az országnak a közös pénztárban levő activumaiból az 1868-ik esztendőben a közös­ügyi rendkívüli költségek födözésére utalványoz­tatott. Az államjavakért befolyt, a hetes bizott­I ság számítása szerint azonban a valóságban na­í gyobb összegben 42,838 frt 51 kr. A koronái úrbéri kötvények értékesítésénél a veszteség, a hetes bizottság számítása szerint, mely összeg is kevesebb annál, melyet számításba kellett ! volna tenni, tesz: 258,387 frt 32 krt, a régi adó­hátralékokból befolyt 5.028,281 frt 92 V, kr, a régi bérleti hátralékokból bejött 1.808,043 frt 57 kr. Ezen passivumok összesen 37.308,237 frt 51 krt tesznek, és ez összeget összehasonlítván j azzal, mely, mint emlitém, az állampénztárban megmaradt t. i. 23.973,392 frt 92 krral, még mindig 13.334,844 frt 59 kr azon összeg, mely a 68-ik év lefolyta alatt az állam terhére fölvett államkölesönből, az állam régi megtakaritásaiból, eladott javaiból, elfogyasztott activ követelései­ből 1868-ban valóságosan kiadatott. Igaz, hogy ezen összegből beruházások is történtek. El fogom mondani a beruházásokat. A hetes bizottság jelentésének 5-ik számú mel­léklete szerint beruháztatott jelesül az állam­vagyonnál 122,880 frt 31 kr, a dohányjövedék­nél 106,410 frt 38^2 kr, uj távirdai vonalakra 268,816 frt 68 kr, a pesti curia építésére be­fektettetett 200,000 frt; a bányauradalmakban, bánya erdőkben, kincstári uradalmak és erdők­ben, a budai tébolydában, postáknál, távirdáknál; az anyagok, termesztmények, szerek és eszközök értéke öregbedett 2.033,508 írt 46 krral 1 ; ehhez járul még azon 9.667,904 frt 49 kr, mely vasúti czélokra a vasúti kölesönből beíek­tetetett. Ezen számításra nézve két megjegyzést kell tennem: először én a termesztmények és anya­gokban levő értékszaporodást azon összegben vettem föl, mint a hetes bizottíág is fölvette; de miután a hetes bizottság maga jelentésének 32-ik lapján sajnálattal jegyzi meg, hogy akkor, midőn a minisztérium az ügykezelést átvette, ezen anyagok és termesztmények leltározva nem lettek: megvallom nehezen érthettem meg, hogy mikép történhetett mégis, hogy ez értékszapo­rodás ily leltár hiányában mégis ily pontosan utolsó krajczárig kiszámíttathatott. A második észrevételem a gödöllői uradal­mat illeti. (Halljuk.) A gödöllői uradalom be­czikkelyezéséről szóló 1868. észt. V-ik törvény­czikk világos tartalma szerint ezen uradalom a magyar korona javai után megszüntetett ur­bériségek, valamint a szőlő dézsma váltság és egyéb áilamjavak értékesítése fejében befolyt összegek egy részén vétetett meg, ugyanezt fog-

Next

/
Thumbnails
Contents