Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

268 '56. országos Ülés raárczius 30. 1870. ségek, melyeknek előadásával nem akarom a t. házat fárasztani, hanem a 6. §-ban az mon­datik : „Az engedélyesek, az engedélyezett pálya épitése és üzleténél kötelesek magukat je­len engedélyezési okirat tartalmához, valamint az e tekintetben fönálló törvények és rendele­tek, jelesenpedig az 1854. szeptember 16-án kelt vasutengedélyezesi törvény és az 1851. novem­ber 16-án kibocsátott vasutüzlet-rendszabály, nemkülönben az ezután netán kibocsátandó tör­vények és rendeletekhez alkalmazni." Ezek tehát fővonásaiban azon kötelezettsé­gek, melyekre a vállalkozók kötelezik magukat. Már most azon világos pontra nézve bátor va­gyok ezen okmányban t. i. a 25. §-ra utalni. Ennek a 25. §-nak első része azt mondja, hogy „az engedély 30 évre adatván, 30 év múlva magá­tól elenyészik." A 2-ik pont pedig azt mondja: „Az engedély elenyészik akkor is, ha az épités megkezdése- ós befejezésére, továbbá az üzlet megnyitására nézve a 2. §-ban megszabott határidők meg nem tartatnak, és ezen mulasz­tás az idézett vasutengedélyezesi törvény 11-ik §-nak b) pontja értelmében, jelesen pedig politi­kai vagy pénzügyi válságok által nem igazoltat­hatók." Itt tehát egyenesen kimondatik az, hogy ha a 2. §-ban kikötött föltételek meg nem tartat­nak, az engedély elenyészik, nem mondom, „el­vesz", hanem „elenyészik." Végre a 28. §. azt mondja: „A kormány részére, föntartatik továbbá még azon jog, hogy az esetben, ha az engedély­okmányban vagy a törvényekben előírt kötele­zettségek, előrebocsátott megintés daczára is­mételve megszegetnének, vagy nem követtetné­nek, törvényes ellenintézkedéseket tehessen, és a körülményekhez képest az engedélyt még le­járta előtt is megszűntnek nyilváníthassa." ügy hiszem, t. ház, ez eléggé világos, bár a világosság természetesen igen relatív fogalom. A sas a napba néz, az éjmadarak pedig a kö­zönséges nappali világosságnál is vakok. En ezt részemről világosnak tartom, és iga­zoltnak azon tegnapi fölszólalásomat, mit e rész­ben tettem. A mi a 3-ik pontot illeti, a mire én inter­pellatiót akarok intézni a t. pénzügyminiszter úr­hoz, s a mire ő tegnap nem felelt, az, hogy ezen pótszerződés szerint 1. czikk. „A kormány kötelezi magát arra, hogy a kassa-oderbergi fő- és abos-eperjesi szárny­vonal kiépítésére az engedélyeseknek államje­gyekben öt millió o. é. íorint erejéig a beálló szükségletekhez képest előlegeket tesz folyóvá az országos kincstárból." En azt vagyok bátor kérdezni a t. minisz­rer úrtól, hogy ezen 5 millióhoz mi részben tar­tozik a magyar állam hozzájárulni? mi összeg adatott már ki ezen ezimen a magyar kormány által ? mi alapból fedeztetett az ? Mert nincs er­ről sem a költségvetésben, sem a számadásokban említés. Ezt akartam a t. miniszter úrtól teg­napi beszédem kiegészítéséül kérdezni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Simo­nyi Ernő interpellatioját a pénzügyminiszterhez:) „Mondja meg a pénzügyminiszter ur a háznak, hogy azon 5 millió írthoz, melynek a kassa-oder­bergi vasút kiépítésére az engedélyeseknek való előlegezésére, a kormány az 1867-ík évi június 22-én kötött pót-egyezmény szerint magát kö­telezte : mi részben tartozik a magyar állam hozzá­járulni, mi összeg adatott már ki ezen ezimen a magyar kormány által, mi alapból fedeztetett az, és miért nincs arról sem a költségvetésben, sem a számadásokban említés?" Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter: T. ház! A hozzám intézett kérdésre mindjárt válaszolhatnék, sőt annyit mondhatok, hogy a kassa-oderbergi vasútra mai napig a ma­gyar kincstárból még egy garas sem fizettetett ós nem is fog ezután sem fizettetni, miután a közös activákból teljesíttetett ezen 5 millió fize­tése, ennélfogva ezen fizetés után még idővel a magyar kincstár fog részesülni. Miután képviselő ur szíves volt másokat megemlíteni, mikét nem hallottam egészen, s mire most bajos lenne válaszolnom; de máskép is e tárgyat, mely tegnap annyiszor volt em­lítve, rögtön fölmelegíteni nem volna czélszerü, (Helyeslés) kérem tehát azt velem közöltetni, s akkor a választ más alkalommal meg fogom adni. (Helyeslés jobb felől.) Szalay Sándor t T. ház! Van szeren­csém magam és 117 képviselőtársam nevében törvényjavaslatot letenni a ház asztalára; de mi­után ezen javaslat a költségvetés egyik pontjára vonatkozik ; hogy ennek tényleges befejezése előtt tisztába hozassék, kérem annak kinyomatását és tárgyalásra kitűzését elrendelni. (Fölkiáltásoh: A pénzügyi bizottsághoz l) Széll Kálmán jegyző (olvassa a be­nyújtott törvényjavaslatot .•) Tőrvényjavaslat a képviselők lakbérének m eghatározásáról. 1- §• Az 184V 8-ki V-ik törvényezikk 56-ik §-a a lakbérre nézve a szerint módosittatik, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents