Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-155
262 156. országos Ülés mirczias 29. 1870. fedeztetnék. Tehát nem áll^ a t. képviselő urnák ide vonatkozó állítása. Én t. ház, ezeket szükségesnek tartottam megemlíteni azért, hogy bebizonyítsam azt, hogy ámbár a t. képviselő ur tegnap tartott zárbeszédében nagy önbizalommal és önmegelégedéssel azt monda : „bebizonyítottam, hogy a kassa-oderbergi vasúti eoncessio, mely ismét közel 3 millióra menő évenkinti adóra kötelezi a nemzetet, és azon coneessiónak legterhesebb részei a magyar kormány beleegyezésével köttettek; és hogy azután is a magyar kormány kezében volt az alkalom az ezen vasutak iránt kötött terhes szerződést két ízben is megsemmisíthetni, enyhíthetni, és azt a kormány mindkét izben elmulasztotta." Ennek ellenében én előadván a körülményeket, és hivatalos adatokkal igazolván : a kormány a legjobb lélekismerettel elmondhatja, hogy mind ezen az eoncessiók kiadásánál, mind a későbbi tárgyalásoknál legjobb belátása ós meggyőződése szerint igyekezett előmozdítani az állam érdekeit; ilyen, minden alapot nélkülöző vádat visszautasítok. (Helyeslés jobb felől.) Mi t. ház, felelősek vagyunk minden cselekedetünkért. Ily hosszú vitákat azért sem tartok helyeseknek, mert minden képviselő élhet ama lényeges alkotmányos joggal: az interpellálás jogával. Mire való tehát azon pár héttel ezelőtt 5 napig, s most ismét 3 napig folyt vita 1 (Helyeslés jobb felől. Nyugtalanság bal felől.) Ha van az illető képviselő uraknak határozott positiv adatuk: tessék interpellálni, s mi mindig fogunk válaszolni. (Helyeslés jobb felől.) Azon nyilatkozatot, melyet Tisza Kálmán képviselő ur beszédében előadott, hogy a hozandó határozat által a kormány egy vagy más cselekedetét a vizsgálat alól kivonni akarná, hasonlag jogosulatlannak nyilvánítom mind a magam, mind a közlekedési miniszter ur nevében; tessék bármely, de positiv, nem mende-monda. de valóságos tény alapján interpellálni, és mi mindig fogunk válaszolni; (Helyeslés jobb felől.) és én bátran merem nyilvánítani, hogy az interpellatio joga, mily az egész ház, az egész ország előtt történik, sokkal lényegesebb, mint egy bizottságnak zártkörben teljesítendő vizsgálata. (Helyeslés jobb felől. Zaj. Halljuk!) Nem komolyan mondom, bár alapjában van némi igazság, — ily viták után eszünkbe juthatna a házszabályokon némi változtatást tenni, és valahogy azt mondani, hogy épen ugy, mint a miniszterek felelősek minden cselekedeteikért, viszont a képviselők vállaljanak felelősséget az általok felhozott vádak alaposságáért, és az ekként megváltoztatott házszabályokban nem valami súlyos megrovás, hanem csupán az állapíttathatnék meg — s ebbe talán a túlsó oldalon ülő képviselő urak, is kik szintén minden alkalommal azt mondják, hogy az ország pénzét kímélni kell, bele fognának egyezni, — hogy azon képviselő, ki oly vádat emel, melyet nem tud bebizonyítani, s ezzel foglalkoztatja, — mint ez a múlt hetekben 5, és most 3 napon át tőrtént, — a tőrvényhozás idejét, melynek minden tanácskozási napja, nem számítván az erkölcsi veszteséget, mely ez által a reformkérdések elhalasztása folytán támad, (Élénk helyeslés jobb felől. Tartós nyugtalanság bal felől.) mondom, melynek minden napja körülbelől 4000 frtba kerül, ez összeg megtérítésére köteleztessék. (Hosszas és élénk derültség jobb felől. Nyugtalanság bal felől.) A t. képviselő ur tegnap mondott beszédében bizonyos önmegelégedéssel tekintvén (Halljuk!) múltjára, magát kereskedőnek nevezte, s azt hiszem, hogyha ily szabály léteznék, — ámbár korántsem kívánom, hogy létesíttessék, — jövőre ily hosszadalmas discussió elő nem fordulna; de annyit mindenesetre mondhatok, hogy ha ma ily szabály léteznék, ezen vád emelése íolytán a képviselőség jó üzletnek semmi esetre sem lett volna mondható Simonyi úrra nézve. (Derültség.) Engedje meg a t. ház, hogy még Tisza Kálmán képviselő ur egy mondására tegyek némi észrevételt. (Halljuk!.) Azt mondta t. i., hogy mindenkor és mindenben, hol és a miben, ha két ellenkező állítás áll egymással szemben? vizsgálatot kell elrendelni. Engedje meg a t. képviselő ur. ez azon állitások közé tartozik, melyekre ráillik, hogy a ki sokat bizonyít, semmit sem bizonyít, mert ha minden egyes tárgynál, melyre nézve két egymással ellentétben álló nézet van, vizsgálatot kellene elrendelni, ugyan hova jutnánk akkor ? (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő ur azt mondja, — és azt neki, minthogy az ellenzékhez tartozik, nem is veszem rósz néven, — hogy nincs bizalma a minisztérium iránt, s azért kér vizsgálatot. En viszont azt mondom, ezen párt bizalommal viseltetik a minisztérium iránt, s ennélfogva fölöslegesnek tartja a vizsgálatot. (Élénk hosszas helyeslés. Tetszés jobb felől.) Elnök: A tárgyalás be van fejezve, minden szónok élt jogaival, következik tehát a szavazás. Az első kérdés: elfogadja-e a t. ház a Tisza Kálmán által beadott indítványt, vagy nem t (Felkiáltások : Elfogadjuk! Nem fogadjuk el.)k kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Méltóztassanak felkelni azok, kik el nem fogadják. (Megtörténik.) A többség az indítványt nem fogadja el. Következik Simonyi Ernő ur határozati javaslata. Épen most nyújtják be a névszerinti szavazást kérők névsorát; ez az első kérdésre nézve
