Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-155
155. országos ülés márczius 29. 1860. 251 mélyét gyanúsítja, sérti. Felteheti rólam, hogy én a „Hírmondó" ezikkeit nem olvastam; ezen lap — mint én hiszem — a nép tömegének felvilágosítására (Derültség bal felől.) és azon fegyverek megtompitására czéloz, melyek néha igen nemtelenül használtatnak más irányban ; (Élénk helyeslés jobb felől.) Mint megjegyeztem, fölteheti rólam a t. képviselő ur, hogy én ama czikket nem olvastam. De, ha abban valami sértő volt a képviselő ur személye irányában, ha az talán gyanusittatott volna, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy ez igen helytelenül és hibásan történt, és ezt a mennyire tőlem függ, itt, vagy másutt kárhoztatni kötelességemnek ismerem. (Helyeslés.) Azonban egyet látok, azt t. i., hogy a képviselő ur a szálkát meglátja itt, de ott a gerendát nem veszi észre. (Derültség. Élénk helyeslés jobb felől. Ellenmondások bal felől.) Egy pár szóval kénytelen vagyok ezt illustrálni. (Halljuk '.) Nem rég, de sőt három hete sincs, hogy egy fővárosi lap, mely pedig nem a néptömeg felvilágosítására van szánva, a fővárosi kölcsönről szólva, - mely akkor még nem volt a törvényhozás elé terjesztve, de még a pártértekezletek elé sem került, s igy feltehető, hogy senki sem ismerte, majdnem szószerint, jól emlékszem rá, bár sokat olvasok és sokat feledek belőle, de vannak oly pyramidális dolgok, melyeket az ember eszében tart, — ezeket irta : „Egy kölcsön szándékozik köttetni fővárosi czélokra, nem ismerjük ugyan minden föltételét, annyit azonban már ismerünk, hogy ezen kölcsön által a pénzügyminiszter az országnak vagyonát épen ugy meglopja, mint a belügyminiszter az egyesülési törvény által az ország becsületét lopta meg." (Mozgás jobb felől. Halljuk ! Halljuk.' Elnök csenget. Fölkiáltások jobb felől: Ez gyalázat! Halljuk! Halljuk!) Ha ehhez hasonló kifejezéseket talál a t. képviselő ur valamely lapban, bizonynyal nem engem, de az illetőt igen is megilletné a megrovás. (Élénk helyeslés jobb felől.) Csernatony Lajos: Nem áll! Szót kérek! Andrásy Gyula gr.: Ha tehát már egyszer tetszik felolvasni a lapok állításait és azok hangját egymással összehasonlítani, ez igen érdekes lehet, s akkor ki fog derülni az, hogy igen is jogom volt nevetni és mindazoknak joguk volt hozzá, kik velem itt nevettek: midőn azt állította a t. képviselő ur, hogy a jobb oldali lapok azok, melyek gyanúsítanak, és hogy épen azok élnek oly fegyverekkel, melyekkel ólmok nem volna szabad. (Élénk helyeslés jobb felől.) Csernatony Lajos: A házszabályok értelmében . . . (Nagy zaj. Fölkiáltások jobb felől: Nem lehet! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Elnök: A képviselő ur a házszabályokra hivatkozva, kíván szólani, ehhez mindenkor mindenki szólhat. Csernatony Lajos : T. ház! (Nagy zaj. Elnök csenget. FölkiáÜások : Nem szólhat ! Ez nem személyes kérdés! Nem nevezett meg senkit a miniszterelnök! Halljuk ! Halljuk .') T. ház ! A miniszterelnök urnák egy megjegyzésére vagyok bátor néhány szót szólani. Nem bocsátkozván annak taglalásába, hol használtattak erősebb, élesebb, megrovandóbb kifejezések, hanem egyszerűen csak arra szorítkozom, mit az igen t. miniszterelnök ur méltóztatott mondani. Azt méltóztatott mondani, hogy egy pár hét előtt egy bizonyos kölcsönre nézve egy bizonyos fővárosi lapban olyan kifejezések használtattak, milyeneket ő idézett. Először, én tagadom, hogy azok azon kifejezések voltak, s ugy voltak használva, mint a miniszterelnök ur idézte. Ha valaki ilyen komoly váddal lép elő, akkor köteles olvasni magát a fogalmazást. (Derültség jobb felől és zaj.) Bátor vagyok továbbá megjegyezni, hogy az is ki fog tűnni. (Nagy zaj. Jankovich Miklós az ,,EHenŐr" egy számát oda viszi Csernátonynak.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Méltóztassék felolvasni! Csernatony Lajos : Bátor vagyok továbbá megjegyezni, (Folytonos zaj) hogy azon czikk, melyre a miniszter ur hivatkozott, egyszerűen önvédelem czeljából, (Derültség jobb felől) egy más lap által az „Ellenőr" ellenében tett megtámadásra íratott, azt mondva, hogy mi még nem beszélhetünk erről a kölcsönről, mert nincsen az országgyűlésnek beterjesztve, következőleg az nem kötelez még senkit. Ez önvédelmi czikk volt; (Nevetés jobb felől.) és ezen önvédelmi czikkben mondatik az, mit a miniszterelnök ur emlékezetéből idézett, a mi fogalmazás szerint egészen más. Harmadik és utolsó megjegyzésem . pedig az, hogy miután ezen czikk ellen, — mely némileg még védelme alá vette, ámbár nem helyeselte a kölcsön felvételének módozatánál a kormány elj árasát. — két sajtóper indíttatott, én tagadom, hogy illendő volt a miniszterelnök urnák itt ezt előhozni. (Nagy zaj.) Elnök: T. ház! midőn a képviselő a szabályokra hivatkozva, személyes kérdésben szót kér, ezt csak mint képviselő, mint személy teheti. Itt az újságszerkesztőnek szava nincs. Képviselő urnák tehát nem volt helyén felszólalása. (Fölkiáltások jobb felől: Nincs joga szólani! Zaj.) Csernatony Lajos : Ez megrovás, s nekem jogom van ellene szólani. Bocsánatot kérek elnök úrtól, én engedelmet kértem a szó32*
