Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-154
238 154. országos ülés márczius 28. 1870. szeti igazgatóság tagja, és mint olyan be van rendelve szolgálatra a minisztériumba. És midőn ily minőségben van berendelve, akkor szeretném tudni, mire való ezen intés a kézzel, hogy e kettő közt mily különbség van ? Vajon megszünik-e az által magyar lenni, mert a minisztériumban dolgozik ? (Derültség. Helyeslés jobb felől.) Engedelmet kérek, azon két magyaron kívül, kiket emiitettem, van egy igen jeles tagja a minisztériumnak, horvát születésű. Azt hiszem, az ellen nem lesz kifogása, hogy horvát születésű a magyar minisztérium tagja, mert elvégre Horvátország Magyarország területéhez tartozik. (Helyeslés.) Van azon kivül — nem tudnám szám szerint megmondani — igen sok jeles, derék főmérnök, és ha összeveszszük az egész személyzetet, az összes személyzetnek ma, hála istennek i 70° / 0-je magyar, és a haladás e téren kétségte- ! lennek mutatkozik. Mutatkozik abban, hogy j elejénte ezen intézménynél igen gyéren volt kép- [ viselve a magyar elem, mely napról-napra foly- | vast szaporodván, a magasabb állomásokat is elfoglalja, és ezen eredménynek tulajdonítható most már a közlekedési minisztérium azon rendelete, hogy ezentúl már sem alsó, sem felsőbb hivatalokra többé mások mint belföldiek alkalmaztatni nem fognak. (Tetszés.) Azt is fölhozta a képviselő ur, hogy vasutépitészeti igazgatóságunknál alkalmazásban levő egyének, mikor kissé jobb fizetésre vergődnek, alig maradnak ott, igen hamar elhagyják a hivatalt, j Erre nézve azon fölvilágositással szolgáiha- j tok képviselő urnák, hogy igen is elhagyják a j szolgálatot ; de nem azért, mintha az ország és j nevezetesen a közmunka-minisztérium őket ro- j szül fizetné, hanem azért: mert nálunk a kipróbált i jeles embereket keresve keresik és kapva kapják oly fizetésekkel, a minőket az állam fizetni soha nem tud és csak a legújabb időt tekintve is, nevezhetnék oly fiatal embereket, kik nálunk magasabb fokokra emelkedvén, azonnal valamely társaságnál találtak alkalmazást. Ha tetszik, i névszerint is elősorolhatom. Ezt nem panaszképen, de örömmel hozom íöl és ez által constatálom azt, a mit a múlt alkalommal mondtam : hogy ezen intézet az ország egyik legszebb iskolája. I Beszélt azután a képviselő ur valami titkos rendeletről, a mely csak a legújabb időben a Baudirection részéről bocsáttatott volna ki, nem tudom micsoda czélból. En tegnap voltam a hivatalban , utánanéztem, de ily rendeletnek j nyomára nem jöttem. Hanem arra nézve, hogy ! a mint hallom, ezen rendelet titkos, azon véleményben vagyok, hogy a titoktartás valami igen nagy még sem lehet, meit hiszen Simonyi képviselő ur bizonyítja nekünk leginkább, hogy ! a közmunka-minisztérium legbensőbb viszonyairól igen terjedelmes, alapos tudomása van. (Élénk derültség jobb felől. FölkiáMsok bal felől: Igen is, alapos!) Bocsánatot kérek, sorban kell vennem a tárgyakat. (FölkiáÜások bal felől: Csak halljuk!) Igaz, hogy régen elhagytam már a komolyabb természetű tárgyak sorát, mert ilyent nem igen sokat hozott föl Simonyi képviselő ur s a mi most következik, az igazán csak mulattató. (Halljuk!) Nagyon kicsinylőleg nyilatkozott a képviselő ur a német civilizátoroknak leleményességéről, kik oly őrházakat alkottak, hogy ablakjaik a pályasikon alul állanak, minek aztán az a következése, hogy ha a pályasikon a kis ablak előtt kakas ül, akkor az őr nem lát ki a pályára, még az is megtörténik, hogy az őr saját házában lábvizet is kénytelen venni. Már engedelmet kérek, tudok arra esetet és ha a képviselő ur nem tudná, statistice kimutathatnám, hogy nagy viz áradások alkalmával pesti pinczék is voltak viz alatt. (Derültség. Fölkiáltások : De szobák isi) A képviselő ur hivatkozik rám és azt mondja, vajon az államtitkár beutazta-e a vasutakat és látta-e azon gyönyörű épületeket, melyek a pályák mellett állanak? Én voltam ott, és ha ő is volt ott, akkor bátor vagyok kérdezni : hogy ha az őrházakon jobbra-balra azokat a kis kukucsáló lyukakat látta, vajon nem nézte-e meg azon nagyobb ablakokat, melyek a pálya felé néznek 1 (Derültség jobbról.) Igaz, eddig az volt a gyakorlat, az őrházakat a pályasikkal egyenlő magasságba állítani, de ahhoz nem szükséges, hogy valaki szakember legyen, miszerint megítélhesse, hogy az nem mindenkor kívántatik meg, sőt ha kissé magasabb a töltés, természetesen, a pályaőrházat is oly alapra kell állítani, melyet előbb kénytelenek vagyunk feltölteni; a mi azonban sokkal költségesebb levén, ennek átalában való alkalmazása helytelen, különösen pedig ott, a hol ezer meg ezer őrház fölállításáról van szó. így tehát a helyes, czélszerü gazdászát parancsolja, hogy az őrházak csak annyira állíttassanak a föld magaslata fölé, hogy az ablaktól egyenesen a pályasíkra láthasson az őr; minden magasság azonfelül túlságos, és fölösleges költekezés volna, így épülnek a mi pályáinkon az őrházak ós például ha deczemberben nyitunk meg egy pályát, miután a töltés sok vizet szívott magába az egész télen át, megtörténhetik, hogy az oldalon álló háznak pinezéje viz alá kerül, de vajon lehet-e azért kárhoztató ítéletet mondani az egész constructio fölött? Simonyi Ernő : Igen! Hollán Ernő : Ha igen, akkor tagadom, hogy a képviselő ur építkezési dolgokkal
