Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-154

154. országos illés márczius 28. 1870 i).) ! társulat a tariffát a liszt, termény, ós szeszneműekre Miskolcz Nyíregyháza felé 16 krról 20 krra emelte fel. A második akadály pedig, mely a személy forgalmat zavarja és akadályozza, az, hogy a hatvan-mikolezi államvasutnak vonatai Miskolcznál nem csatlakoznak a tiszavidéki vasút vonataihoz, minek következése az, hogy azon utasok, a kik akár Pestről Nyíregyháza felé, akár Nyíregyházáról Pest felé utaznak, Miskolczon időt tölteni kénytelenek, és hogy ezen kényszerűségnek magukat- ki ne tegyék, inkább a régi, hosszabb vonalat választják. Ámde ón azt hiszem, hogy rendezett országban a kormánynak intézkednie kell a tekintetben, hogy a kereskedelem és a közlekedés terén, ugy az áru mint a személyes forgalom, mindig a rövidebb vonalat választhassa. Ezt kívánja a forgalom és a kereskedelem érdeke ; és oly állapotok, midőn a forgalom a hosszabb utat kénytelen választani , mindenesetre természetellenes és a kereskedelem szríbad kifejlődését és mozgását gátolja. Kiindulva ezen tényállásból, bátor vagyok az igen t. közlekedésügyi miniszter úrhoz a kővetkező interpellatiót intézni (Olvassa:) Alulírott országos képviselő kikéri és felhívja a t. miniszter figyelmét a következőkre: 1-ször. A tiszavidéki vasúti-társaság, mióta a Hatvan és Miskolcz közötti államvasút megnyílt, a szállítási bért azon termény lisztnemüek, és szesz áruktól, melyek Nyíregyházáról Miskolcz felé küldetnek, mázsánkint 16 krról 20 krra emelte, fel, ezen felemelt tarifát a Nyíregyházával szomszédos uj fehértói állomáson is életbe léptetvén; 2. A Hatvan és Miskolcz közötti államvasút és a tiszavidéki vasút vonatai Miskolczon, egymáshoznem csatlakoznak, minek következése, hogy Pest és Nyíregyháza között Miskolcz felé nincs szakadatlan és folytonos vasúti közlekedés, hanem mind Pestről Nyíregyháza felé, mind Nyíregyházáról Pest felé. a közlekedés Miskolczon félbeszakad. E tényállás mutatja, hogy a tiszavidéki vasúti társulat a fönebbi első pont alatti fölebbemelésénél a tarifának azt tűzte ki czélul, hogy az e pontban megnevezett czikkek forgalmát, t. i. a termény, liszt és szesznemüekét Nyíregyháza és Pest közt, Miskolcz irányában, vagyis a Miskolcz-Hatvan állami vasúton megnehezítse, s ekkép ezen forgalmat Nyíregyháza és Czeglód közötti saját vonalán megtartsa, a mi onnan is kitetszik, hogy a tarifának ezen fölebbemelése csak a nyíregyházi és vele szomszédos ujfehértói állomásokon vétetett foganatba, a többi állomásokon megtartatván a régi 16 krajczáros árszabály. A 2. pont alatti megnehezítése pedig a személyes forgalomnak nem eredményezhet egyebet, mint azt, hogy azon utasok, kik Nyíregyházáról és vidékéről Pest felé a vasutat igénybe venni kívánják, kénytelenek utjokat Czegléd felé venni, miután a Hatvan és Miskolcz közötti államvasút, a tiszavidóki vasút vonataihoz Miskolczon közvetlenül nem csatlakozik. Megjegyzendő itt különösen, hogy a Nyíregyháza és Pest közötti távolság Miskolcz felé jelentékenyen csekélyebb, mint Czegléd felé. Miután ekkép Nyíregyháza ós Pest közt a forgalom a nyiregyháza-miskolcz-pesti rövidebb vonalon akadályozva és megnehezítve van, mi a kereskedelemre és közlekedésre csakis káros hatást gyakorol, alólirt országos képviselő, — tekintettel különösen arra, hogy a nyíregyházi piacztermények és szeszáruk tekintetében az ország tiszántúli kerületében egyike a legélénkebb piaczoknak, és tekintettel egyszersmind a hatvan-miskolezi államvasút jövedelme érdekére is, a t. közlekedésügyi miniszter urat interpellálja a következőkről: 1. Van-e a t. miniszter urnák tudomása a kereskedelmi és személyes forgalmat nehezítő, és annak természetes irányát zavaró fönebbi ténykörülményekről és akadályokról ? 2. Szándékozik-e a t. miniszter ur oly intézkedéseket tenni, miszerint egy részről a tiszavidéki vonalon Nyíregyháza és Miskolcz között a fönnevezett árúkra nézve az ezelőtti árszabály visszaállittassék, más részről pedig a hatvan-miskolezi államvasút, továbbá a tiszavidéki vasút vonatai közt Miskolczon közvetlen csatlakozás eszközöltessék ? Ez interpellatiót pedig annyival inkább ajánlom a közlekedési miniszter ur figyelmébe, mert ezt nemcsak a Nyiregyház-Pest közötti forgalom, hanem egyszersmind a hatvan-miskolezi államvasút érdekében is teszem. Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Tóth Kálmán: T. ház! A bátaszékzákányi vonal engedélyezésének tárgyalása alkalmával ezen határozati javaslatot fölvétetni, s azért addig is kinyomatni s kiosztatni kérem. Széll Kálmán jegyző (fölolvassa Tóth Kálmán határozati javaslatát.) Tekintettel arra, hogy az erdődi vonal Slavonia s csak Magyarország alsó részének érdekét szolgálja; tekintettel arra, hogy a pest-mohácsi hoszszu főközlekedési vonalnak a Duna valamely kereskedelmileg kifejlett központján kell keresni oly támpontot, mi Zákánynyal kapcsolatban Fiumét, a Dunát s a specificus magyar alföldet s az e pontok közt fekvő területeket összekösse; tekintettel arra, hogy ily pontul a bátaszékbajai pont kínálkozik, s hogy Baja, Pest után Magyarország második gabnakereskedö helye;