Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-153

216 153. országos Ölés mirczius 26. 1870. vasúti felügyelő. (Jobbról zajos fölkiáltásoh: Mi­csoda vallatás ez! Rendre!) Csernáony Lajos: Tessék átolvasni a külföldi kamarák tudósításait és ott látni fogják: hogy ott ily kérdés-intézés szokásos. (Zajos köz­bekiáltásuk jobbról: Rendre! Rendre! Elnök csen­get. Hosszas zaj.) Simonyi Ernő: Egyetlen egy van, a ki a magyar korona területéről való, de az is horvát. Nekem nincs ugyan ellenvetésem az ellen, hogy horvátok alkalmaztassanak, ez igen is helyes; hanem hogy egyetlen egy horvát legyen oly he­lyen, a hol egyetlen egy magyar sincs, és hol a többiek mind idegenek, ezt helyesnek nem találom. (Élénk helyeslés bal felől.) Én ugy érte­sültem, és szeretném, ha erről a miniszter ur vagy az államtitkár ur positiv fölvilágosítást ndna, hogy épen ezen hivatalban nem régen néhány hét előtt egy rendelet keletkezett, a mely egyenesen meghagyja minden hivatalnok­nak, hogy minden ott látottakat és hallottakat titokban tartson. (Igaz! bal felől.) Azt kívánom ón is, a mit Hollán Ernő kép­viselő ur mondott, mikor ezen tárgyról szólott, hogy t. i. ez iskola legyen a magyaroknak; én is azt kívánom ; de iskola nem lesz akkor, mikor ajtón kivül tartatnak a magyarok, iskola csak akkor lesz, ha mindenbe belátásuk, bele­szólásuk lesz. Tudom ugyan, hogy volt ott ma­gyar ember is, ki beleszólott, de az olyan ott nem kellett, s egy szép napon csak arról érte­síttetett , hogy híre, tudta nélkül áthelyeztetett a minisztériumhoz. Ezek azon dolgok, a melyek ellen nekem panaszom, kifogásom van. Azután kérem, mi az a nagy szakavatottság, a mit ezek a hires fér­fiak tanúsítanak? ugyan miből áll az? múltkori beszédében Hollán Ernő ur elősorolta, hogy ret­tenetes teendőik vannak; azt monda: a vonalok­nál, melyek ma épülőben vannak. 149 uj állo­más fordul elő; nagyobb kiterjedésű külön állo­más pedig van 18. Az állomás magában még nem nehézség. Azt mondja, hogy ezen állomá­sokban összesen előfordul 1731 külön építkezési hely 2500 házzal. Ha 2500 ház. vagy 25,000 ház, vagy 25 ház van, azzal a hivatalnak több dolga nincs; mert majd mind egy mintára épül­nek, kisebb és nagyobb házak, ha 25 mintájuk van, az sok, annál több bizonyosan nincs. Ugyan beutazta-e az államtitkár ur ezen vasutakat, és megnézte-e azon építkezéseket, melyeket ezen nagy szakférfiak végrehajtanak ? inert ezen építkezések egyedül azok, hol ők sa­ját eonceptiójokat alkalmazták. Az al- és föl­építésekre nézve a déli vaspálya chablonait hasz­nálták, azokon nincsen semmi uj. Az ő terem­tésük azok a gyönyörűséges pályaudvarok, me­lyekre nézve már háromszor változtatták a ter­veket, s melyekről a kormány most már át­látja, hogy nagyobbítani, tágítani kell őket. Mi okból történt, hogy ezek olyan kicsinyek lettek? Az igen dicséretes okból történt: gazdálkodásból. Hát gazdálkodás-e az, hogy most nagyob­bítani kell az udvarokat ? Ugyan kérem, meny­nyivel szaporították volna ezek a költséget, ha elég nagyok lette: volna? ez mértföldenkint legfölebb egy-két ezer forinttal szaporította volna a vasutkiépitési költséget; ellenben hogy roszak, mennyi alkalmatlanságot, mennyi hátrányt okoz­nak ez által az üzletnek. Ez, nézetem szerint, a legokszerütlenebb gazdálkodás, mit a pályaudva­rokban szükséges épületeknél tehettek. Tehát) 2500 ház volt, s ezek közé esett 1564 őrház. Kérem, ezen őrházak — mennyire én láttam — mind egy modorban vannak épitve; tehát 1564, vag\ f 1, a hivatalnak tökéletesen mindegy. Ezek a baudirectiónak conceptiói. Gyönyö­rűséges eoűceptió, mondhatom ! Sehol az egész világon nem láttam, hogy az őrház a vasúti gátnak alatta legyen, mindenütt egy niveau­ban van az a gáttal, és sehol alatta nincsen. Itt igy tették az építést, és csináltak neki olyan kis ablakocskát, hogy ha a vasúti tölté­sen egy kakas ül, az őr nem látja a vasutat. mert a kakas eltakarja az ablakot. Tehát meg­építették ezen gyönyörűséges őrházakat a német civilizátorok és szakférfiak, és most az őrök mindnyájan 2 lábnyi fürdőt vettek, mi igen ter­mészetes , mert a ház a gát alatt van. Az em­berek mind kiszaladgáltak a házakból, s az őr­ház őr nélkül maradt. Ez miud a szakférfiak működése. Kérem, mit csináltak mást. Csináltak még külön rajzokat. külön terveket egy nagyfontos­ságú czikkre: a kőszénhordókocsikra. Ez nagy­fontosságú dolog. Ezen kocsiknak csak egy hi­bájok volt, hogy körülbelül 15 — 16 mázsával nehezebbek voltak mint az Európában közön­ségesen szokásban levő kocsik. Már pedig azt minden ember tudja, a ki még nem is szakférfiú, hogy a vasút főfeladata az, hogy egy gőzmoz­dony minél több súlyt vihessen maga után, és hogy ezen súlyból minél több legyen az áru, és nem úgynevezett holt súly. Itt tehát minden kocsi után 15 —16 mázsányi súlyt akasztanak a mozdony után. a mely holt súly, semmit sem jövedelmez, de olyanok, a milyenek voltak, ezek a gyönyörűséges, ujonau tervezett, geniális ko­csik megérkeztek Salgó-Tarjánra, megrakattak egyenkint 2—200 mázsa kőszénnel, a melyre építve voltak, és szépecskén összetörtek ott hely­ben, és akkor azt mondták : tovább nem me­gyünk. (Zaj. Bal felől: Halljuk!) Ugy hiszem, elég lesz ezen részletekből an-

Next

/
Thumbnails
Contents