Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-153

216 153. országos Ölés mirczius 26. 1870. vasúti felügyelő. (Jobbról zajos fölkiáltásoh: Micsoda vallatás ez! Rendre!) Csernáony Lajos: Tessék átolvasni a külföldi kamarák tudósításait és ott látni fogják: hogy ott ily kérdés-intézés szokásos. (Zajos közbekiáltásuk jobbról: Rendre! Rendre! Elnök csenget. Hosszas zaj.) Simonyi Ernő: Egyetlen egy van, a ki a magyar korona területéről való, de az is horvát. Nekem nincs ugyan ellenvetésem az ellen, hogy horvátok alkalmaztassanak, ez igen is helyes; hanem hogy egyetlen egy horvát legyen oly helyen, a hol egyetlen egy magyar sincs, és hol a többiek mind idegenek, ezt helyesnek nem találom. (Élénk helyeslés bal felől.) Én ugy értesültem, és szeretném, ha erről a miniszter ur vagy az államtitkár ur positiv fölvilágosítást ndna, hogy épen ezen hivatalban nem régen néhány hét előtt egy rendelet keletkezett, a mely egyenesen meghagyja minden hivatalnoknak, hogy minden ott látottakat és hallottakat titokban tartson. (Igaz! bal felől.) Azt kívánom ón is, a mit Hollán Ernő képviselő ur mondott, mikor ezen tárgyról szólott, hogy t. i. ez iskola legyen a magyaroknak; én is azt kívánom ; de iskola nem lesz akkor, mikor ajtón kivül tartatnak a magyarok, iskola csak akkor lesz, ha mindenbe belátásuk, beleszólásuk lesz. Tudom ugyan, hogy volt ott magyar ember is, ki beleszólott, de az olyan ott nem kellett, s egy szép napon csak arról értesíttetett , hogy híre, tudta nélkül áthelyeztetett a minisztériumhoz. Ezek azon dolgok, a melyek ellen nekem panaszom, kifogásom van. Azután kérem, mi az a nagy szakavatottság, a mit ezek a hires férfiak tanúsítanak? ugyan miből áll az? múltkori beszédében Hollán Ernő ur elősorolta, hogy rettenetes teendőik vannak; azt monda: a vonaloknál, melyek ma épülőben vannak. 149 uj állomás fordul elő; nagyobb kiterjedésű külön állomás pedig van 18. Az állomás magában még nem nehézség. Azt mondja, hogy ezen állomásokban összesen előfordul 1731 külön építkezési hely 2500 házzal. Ha 2500 ház. vagy 25,000 ház, vagy 25 ház van, azzal a hivatalnak több dolga nincs; mert majd mind egy mintára épülnek, kisebb és nagyobb házak, ha 25 mintájuk van, az sok, annál több bizonyosan nincs. Ugyan beutazta-e az államtitkár ur ezen vasutakat, és megnézte-e azon építkezéseket, melyeket ezen nagy szakférfiak végrehajtanak ? inert ezen építkezések egyedül azok, hol ők saját eonceptiójokat alkalmazták. Az al- és fölépítésekre nézve a déli vaspálya chablonait használták, azokon nincsen semmi uj. Az ő teremtésük azok a gyönyörűséges pályaudvarok, melyekre nézve már háromszor változtatták a terveket, s melyekről a kormány most már átlátja, hogy nagyobbítani, tágítani kell őket. Mi okból történt, hogy ezek olyan kicsinyek lettek? Az igen dicséretes okból történt: gazdálkodásból. Hát gazdálkodás-e az, hogy most nagyobbítani kell az udvarokat ? Ugyan kérem, menynyivel szaporították volna ezek a költséget, ha elég nagyok lette: volna? ez mértföldenkint legfölebb egy-két ezer forinttal szaporította volna a vasutkiépitési költséget; ellenben hogy roszak, mennyi alkalmatlanságot, mennyi hátrányt okoznak ez által az üzletnek. Ez, nézetem szerint, a legokszerütlenebb gazdálkodás, mit a pályaudvarokban szükséges épületeknél tehettek. Tehát) 2500 ház volt, s ezek közé esett 1564 őrház. Kérem, ezen őrházak — mennyire én láttam — mind egy modorban vannak épitve; tehát 1564, vag\

f 1, a hivatalnak tökéletesen mindegy. Ezek a baudirectiónak conceptiói. Gyönyörűséges eoűceptió, mondhatom ! Sehol az egész világon nem láttam, hogy az őrház a vasúti gátnak alatta legyen, mindenütt egy niveauban van az a gáttal, és sehol alatta nincsen. Itt igy tették az építést, és csináltak neki olyan kis ablakocskát, hogy ha a vasúti töltésen egy kakas ül, az őr nem látja a vasutat. mert a kakas eltakarja az ablakot. Tehát megépítették ezen gyönyörűséges őrházakat a német civilizátorok és szakférfiak, és most az őrök mindnyájan 2 lábnyi fürdőt vettek, mi igen természetes , mert a ház a gát alatt van. Az emberek mind kiszaladgáltak a házakból, s az őrház őr nélkül maradt. Ez miud a szakférfiak működése. Kérem, mit csináltak mást. Csináltak még külön rajzokat. külön terveket egy nagyfontosságú czikkre: a kőszénhordókocsikra. Ez nagyfontosságú dolog. Ezen kocsiknak csak egy hibájok volt, hogy körülbelül 15 — 16 mázsával nehezebbek voltak mint az Európában közönségesen szokásban levő kocsik. Már pedig azt minden ember tudja, a ki még nem is szakférfiú, hogy a vasút főfeladata az, hogy egy gőzmozdony minél több súlyt vihessen maga után, és hogy ezen súlyból minél több legyen az áru, és nem úgynevezett holt súly. Itt tehát minden kocsi után 15 —16 mázsányi súlyt akasztanak a mozdony után. a mely holt súly, semmit sem jövedelmez, de olyanok, a milyenek voltak, ezek a gyönyörűséges, ujonau tervezett, geniális kocsik megérkeztek Salgó-Tarjánra, megrakattak egyenkint 2—200 mázsa kőszénnel, a melyre építve voltak, és szépecskén összetörtek ott helyben, és akkor azt mondták : tovább nem megyünk. (Zaj. Bal felől: Halljuk!) Ugy hiszem, elég lesz ezen részletekből an-