Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-141
"141. országos ttlés Ivánka Imre: Egy kis fölvilágosítást kérek. Itt a lovas parancsnoknak ló átalány 150 frt adatik, és a gyalogsági parancsnoknak 210 írt; ez egy oly sajátságos arány, a mit nem értek, mert hogy a lovas parancsnoknak, a kinek rendesen több lova és igy több költsége van, kisebb legyen a javadalmazása mint a gyalog ezredesnek, ezt magamnak kimagyarázni nem tudom. Továbbá: azon költségek, melyek a kerületi parancsnok állásának fentartására mulhatlan szükségesek, u. m. utazási költségek, repraesentatió, stb. igen csekélyre vannak szabva, vagy épen mellőzve. Egy kerületi parancsnoknak hatásköre, mint igen helyesen méltóztatott megjegyezni, — mindegy, legyen az akár ezredes, §akár őrnagy — majdnem a generál commandáns hatáskörével egyenlő. En tehát azon repraesentatiónak és azon sok utazásnak a melyeket tenniök kell, nem tartom megfelelőnek azon öszszeget, mely itt előirányoztatik, és igy szükségesnek tartanám, ha bővebb tanulmányozás után kellő hitelt kérne a miniszter ur, e tekintélyes állást elfoglalók díjazására. Kerkapoly Károly: államtitkár: Felvilágosításul azt mondhatom, hogy a törvény azt rendeli, miszerint a honvédtisztek illetménye egyenlő legyen a közös hadseregbeli tisztek illetményével. A közös hadseregben pedig szintúgy áll a dolog, hogy t. i. a gyalogsági törzstisztek ló-tápdija magasabbra van téve, mint a lovasságnál. Ez két okból érthető. Egyik oka az, hogy a lovassági tisztek jobban vannak fizetve mint- a gyalogságnál levő tisztek, és igy az utóbbiaknál ló átalányra több kell. A másik ok pedig az, hogy mivel a lovas törzstisztnek több lovat kell tartania, egyre aránylag kevesebb kiadása van, mint a gyalognak, azon egyszerű gazdászati elvnél fogva, hogy több lónál a mellékes költség több részre oszlik föl, mig például 4 lóra elég már egy lámpa, egy seprű, egy lapát, addig ugyanennyi lámpát, seprűt kell tartani annak is, kinek csak egy vagy két lova van. Tisza Kálmán: Az igen t. államtitkár ur adott fölvilágosítást, de nem az iránt, a mi iránt kérdeztetett. Az iránt nem is volt szükséges hogy fölvilágosítást adjon, mert ezen fölvilágositásban fölhozott B lóeleség a re nem is vonatkoztak Ivánka Imre szavai, hanem vonatkoztak a „lóátalányra." (Helyeslés bal felől.) Sőt nem is vonatkozhattak Ivánka szavai a „lótápra" mert ez a budgetben a gyalogságnál és a lovasságnál ugyan azon egy összegben van előirányozva. Az államtitkár ur továbbá azt is méltóztatott indokul felhozni, hogy ezen arány előfordul a rendes hadseregnél is, annálfogva, mert a lovassági tisztek különben is jobban vannak fizetve, és igy némileg kiegyenlítésül kapnak kevesebbet a szóKÉPV. H. NAPLÓ l&ff VII. márcziits 10. 1870, g ban levő szükségletnél. De ezen argumentum sem áll, a mennyiben az előttünk fekvő költségvetés szerint ugy a lovas ezredes, mint a gyalog ezredes évi fizetése egyforma. (Helyeslés.) E két oknál fogva a nyert fölvilágositás nem elégséges, amiért is kérném az államtitkár urat, méltóztatnék az előttünk fekvő költségvetésben a „lóátalányra" nézve feltűnő különbség iránt fölvilágosítást adni. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly államtitkár: Megengedem, hogy fölvilágositásom hibás volt, anynyiban. hogy e szó helyett „ló átalány" e szót „ló eleség" használtam, de „ló átalányt" akartam érteni, és nem ló eleséget. Erre pedig tökéletesen ráillik, az a mit indokolásul fölhoztam, hogy t. i. több lónál a lótartással összekötött költségek több részre föloszolván aránylag kevesebb kiadása van e czélra a lovas ezredesnek, mint a gyalogságnál levő ezredesnek, ki kevesebb lovat tart ugyan, de erre is a kezelést, és cselédséget stb. illetőleg aránylag annyit kell költenie mint amannak. Igaz, hogy a fizetésük egyenlő, de ne ni egyenlők a lovak tartásával járó aránylagos kiadásaik, amazok lovassági pótdijt is kapván. Ismétlem, hogy hibásan fejeztem ki magamat, midőn nem a ,,lóátalányról", hanem a „lóeleségről" szóltam, különben a dolog természeténél fogva csakis „lóátalányt" lehetett érteni. Simonyi Lajos br.: Miután a lovassági tiszteknek drágább lovaik vannak, mindenesetre, mert azok erősebb és sebesebb szolgálatot követelnek tőlük, nézetem szerint a lóátalánynak nagyobbnak kellene lenni, mint a gyalogezredesek lóátalánya. Vélekedésem szerint, midőn államtitkár ur a közös hadseregnél levő fizetési arányokra hivatkozott, ezen magyarázatának egyszerűen az a kivonata: a delegatió ezt ugy határozta, s azon változtatni nem lehet. (Tetszés bal felöl. Ellenmondás jobb felől.) Ivánka Imre: Csak egy észrevételem var.. A lóátalány alatt meglehet most is a honvédelemnél azt értik a mit az államtitkár ur mondott, de a hadseregnél a lóátalány nem ezt jelenti, hanem azt. hogy a tisztek lovai a használat által elrontatván, a tisztek segítséget kapnak az államtól, hogy megromlott lovaikat idővel másokkal pótolhassák. Ezt jelenti és nem a seprűket. (Derültség, helyeslés a hal oldalon.) Kerkapoly Károly államtitkár: Az is! (Ellenmondás a bal oldalon és fölkiáltások: Jó volna szakérteik által képviseltetni magát a minisztériumnak.) Győrffy Gyula: Ha az ugy van, hogy a lovassági parancsnokok több lovat tartanak, mint a gyalogsági parancsnokok, bátor vagyok fölvilágvsitást kérni az iránt : miért van mégis, 2
