Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-148

148. országos ülés márczius 19. 870. 137 tatlan kézzel van dolgunk, (Nevetés jobb felől.) igen is dolgunk van a láthatatlan kézzel; pedig higyék meg öoök, ez csakugyan nem tesz szol­gálatokat az önök loyalismusának. Valóban sa­játságos a szolgálat, melyet önök az alkotmá­nyos monarchia fogalmának tenni látszanak, mert nem hiszek másnak, mint annak lehetőségében, hogy ilyesmi történt. Ugy látszik, mondom, elré­mitgetik az embereket, hogy tán az alkotmá­nyosság fog csorbát szenvedni, ha 400,000 írttal nem emelkedik az az összeg, mely már most is szemet szúr Európa szerte. Ne nézzük azt, hogy Angliában egész élet­hosszig szavazzák-e meg vagy nem a civillistát: mert megvallom, részemről abból nem azt kö­vetkeztetném, mit igen t. képviselőtársam követ­keztetett, hanem azt, hogy igen is az ellen sem­mi kifogásom, ha egyszerre szavazunk meg a fejedelemnek egész élete hosszára egy eivillistát, de az ne legyen oly magas, mely aránylag túl­haladja Európa minden egyéb fejedelmének ci­villistáját, és mely valóban szemet szúró, akkor, ha a népnevelésre és igazságszolgáltatásra meg­szavazott költséggel összehasonlítjuk — mert e lista jelenleg kétszeresen felülmúlja a vallás- és líözoktdtásögyi minisztériumra fordított költsége­ket és nagyobb az igazságszolgáltatás költségei­nél ; mondom, azt következtetném a tönebbi érv­ből, hogy szállittassék le oly összegre a eivillista, mely Magyarország anyagi erejét megilleti, és a mely nem válik, — hogy ugy mondjam — el­homályositására a monarehieus elvnek. (Ivánka Zsigmond "közbeszól: Rendre, rendre! Zaj.) Ha leszállítanák önök uraim a civilistát oly fokra, minő Belgiumban. Hollandiában meg Po­roszországban van. akkor én is hozzájárulnék és elfogadnám azon argumentumokat. melyeket igen t. képviselő Tisza Kálmán ur fölhozott, de most ismétlem, az ország koldus, a népnevelés, ós egyéb legszükségesebb reformjainkra nincs pénz ; deficitet csinálunk, mely lavinaszerüleg fog föl­tornyosulni, és idővel mindent magával ragadni, és mégis 400,000 írttal akarják emelni azon ei­villistát, mely nagyobb, mint bármely eivillista Európában: ezt én leverőnek találom, (Helyeslés hal felől.) és igy a bizottság véleményét a rész­letes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (He­lyeslés a szélső bal felől.) Berzenczey László :T. ház! Ha mind­annyiszor, valahányszor a civillista elő fog jönni, a dernokratia elveiről akarunk beszélni, akkor sohsem lesz a vitatkozásnak vége-hossza, és azért magam is hajlandó vagyok azt mondani, hogy végezzük el már egyszer ezt a dolgot. Én rövi­den csak azt mondom: miután elfogadtuk az al­phát, el kell fogadnunk az ómegát is; és mi­után elfogadtuk azt, hogy mi nem akarunk csak KÉPV. H. NAPLÓ 184| vu­osztrák császárságot, hanem kívánjuk, hogy ma­gyar királyság is legyen, tehát fogadjuk el a magyar királyság fentartására szükséges eszkö­zöket is; és miután mi azon csodálatos állapot­ban vagyunk, hogy valamint egy osztrák csá­szári, ugy egy magyar királyi udvarnak is kell lenni, tehát adjuk meg azt is, mi ahhoz meg­kívántatik. En nem szeretem azt, hogy ha e dolognál a luxus és fényűzés hozatik fel, de én azt hi­szem, hogy ez igen csekély összeg arra, hogy alkotmányt veszélyeztesse : az alkotmányt veszélyeztetik az udvaronezok, kik sem nem magyarok, sem nem osztrákok, hanem császáriak. Én ennélfogva igen őszintén megszavazom ezen költséget azért, hogy fentarthassam jogomat a többiekhez hozzászólani. Azt mondják, hogy a democratia nem is­meri a fényűzést de t. barátom igen jól tudja, hogy Newyorkban milyen nagy a fényűzés a democratia mellett, a mi különben nagyon ter­mészetes, mert a hol kereskedés, ipar és jóllét van. ott bizony fényűzés is van. Minduntalan halljuk azt, hogy miért nem lakik Budán ő felsége. Részemről azt mondom, ha az elvet elfogadjuk, t. i. azt, hogy itt le­gyen ő felsége, akkor adjuk meg hozzá az eszközt is: fogadjuk el a törvényjavaslatot. (Zaj bal felől. Helyeslés jobb felől.) — 400.000 frttal több vagy kevesebb , az nem változtat a dolgon. (Zaj bal felől.) En azt hiszem, hogy nagyobb elveken kel­lene inkább vitázni és miután királyi háztartást akarunk, azt ugy kell akarnunk, hogy az meg­adhasson, szóval én hiszem, ha az alphát elfo­gadjuk, fogadjuk el az ómegát is. (Helyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk! Szavazzunk.!) Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Méltóztassanak megengedni, hogy szavazás előtt röviden hozzászóljak a szőnye­gen forgó tárgyhoz. (Halljuk!) Az udvartartási költségeknek tiz évre terjedő megszavazása mel­lett fölhozható indokokat Tisza Kálmán képvi­selő ur kifejtette és én az általa előadott néze­tekhez csatlakozom. Csupán azon észrevételére van megjegyzésem, melynél fogva azt állította, hogy az 1867. törvények azon rendelkezése nem helyes, hogy az udvartartási költségek a monarchia két államában egyforma összegben legyenek megszavazandók. Az, hogy az udvartartási költ­ségek felerészét fizetjük, abból következik, mert ezen törvényekben kimondatott a paritás és a dualismus eszméje, minélfogva ezt a meg­állapítandó udvartartási költségeknél is érvénye­síteni kellett. Azon indokokon kivid, melyeket Tisza Kál­18

Next

/
Thumbnails
Contents