Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-145

145. országos Més márcziut 15. 1870. Ili mitás után átengedjük élelmezésre és használatra magán-embereknek azon egész időre, melyben nekünk nincs szükségünk rajok, de akkor aztán dij nélkül fognak bekivántatni a gyakorlat idejére. A combinatió ugy van téve, hogy egvik mint másik módon mindig ugyanazon összegbe kerüljön egy ló használata: abba, a mi a költségvetésbe fölvétetett. Ez, gondolom, csupán az eljárás methodicája; az állam érdeke csak az, hogy egyik vagy másik módon biztosittassék a kívánt kőmennyiség, s hogy e biztositás az előirányzott összeggel történjék. (Helyeslés.) Elnök: Tehát megszavazza a t. ház a rendkívüli szükséglet 3-dik czimében kivánt 107,520 frtoU (Fölkiáltósok: Megszavazzuk ) Tehát megszavaztatik. Következik a fiumei kérdés tárgyában kiküldött országos bizottság jelentésének tárgyalása. Horváth Mihály előadó: T. ház! Több bét előtt volt már szerencséin benyújtani a fiumei kérdés ügyében kiküldött országos bizottság jelentését. Annyi idő telt el az óta, hogy a t. ház minden tagja eléggé tanulmányozhatta az ezen irományokban foglalt kérdést; más részrő: a jelentést annyi részlettel iparkodtam szerkeszteni, hogy az teljes világot vessen a lefolyt tárgyalások minden fasisára, ugy annyira, hogy hihetem, mikép a tisztelt ház minden tagjának teljes tudomására jutott mind a tanácskozás folyama, mind azon kérdések, melyek felett ott a vita tartatott, ugy, hogy most nem látok szükségesnek egyebet, mint hogy ezen jelentés a t. ház előtt felöl vastass ék. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jelentést) Horváth Mihály előadó: T. ház! A fölolvasott jelentéshez nincs más hozzáadni valóm, mint épen csak az utolsó tételben egy szó változtatása. E kifejezés helyett: „utasitaná oda a kormányt" ugyanis e szavak volnának teendők: .hatalmazná föl a kormányt." Ez pedig azért szükséges, mert a horvát országgyűlés elé e jelentés még nem került, és a tanácskozás e tárgy fölött ott még nem folyt. Már pedig a tárgy őket is illetvén, szükséges azt bevárni, különben e szó: „utasítaná" a horvát országgyűlés tárgyalásait praeocupálná. (Helyeslés.) Kérném tehát e szót tétetni: „fölhatalmazná. " (Elfogadjuk!) Várady Gábor; Tiszt, képviselőház ! A fiumei ügyről sokat lehetne és más körülmények kőzött talán kellene is beszélni, azonban a jelen alkalommal nem láthatok, legalább részemről, célszerűbbet, mint hogy e tárgyról minél kevesebbet szóljak. (Fölkiáltások jobbról: Igaz!) Egyszerűen, t. képviselőház, egy határozati javaslatot leszek bátor előterjeszteni, mely azonos a küldöttségi munkálat eredményével, s ezen javaslatot, mert azonos a küldöttségi munkálattal, csak néhány szóval fogom indokolni. A jelentésből tudjuk, t. képviselőház, hogy a kiegyezkedés érdekében a horvát küldöttség egy javaslatot adott be, de adott be egyet a fiumei küldöttség is. Miután azonban a két javaslat egymástól csaknem diametraliter különbözik, a magyar küldöttség is készített egy külön javaslatot. Ehhez sem a horvát, sem a fiumei küldöttség nem járult a tárgyalások első stádiumában, és mindkét részről külön észrevételek tétettek ezen javaslatra. Az utóbbi tanácskozások folyama alatt sikerült a magyar küldöttségnek a fiumeivel bizonyos pontokra nézve megállapodni. E javaslatot a horvát küldöttség kezdetben nem fogadta el, utóbb azonban némi módosításokkal hozzájárult e javaslat egyes pontjaihoz, s elvégre egy ultimátumot adott be az országos küldöttségnek, s ezután a horvát tagok a bizottságból kiléptek. Azon időben a fiumeiek nem fogadták volt el a horvát propositiót, de későbben mégis magukévá tették a horvát küldöttségnek a provisorium iránti javaslatát, a mint ez a jelentés végén olvasható. Ez az egyszerű tényállás, tisztelt ház. En mély sajnálatomat fejezem ki, tisztelt ház, a fölött, hogy a kiegyezkedési munkálat végleges eredményre nem vezethetett, mert ezen stádiumot, melyben az ügy jelenleg van, sem hazánkra, sem Fiúméra nézve kedvezőnek nem tekinthetem. Es hogy mégis javaslatot terjesztek a t. ház elé az iránt, hogy a provisoriumot, mely inditváuyba tétetik, elfogadni méltóztassék, azt teszem : először azért, hogy ezen oly régen húzódó ügy legalább egy vonallal közelebb vezettessék a czélhoz, és hogy Fiume, ha csak ideiglenesen is, megnyugvást nyerjen; mert midőn egy részről nem szabad szemünk elől tévesztenünk a főezélt, hogy Fiume Magyarországhoz közvetlen visszacsatoltassék, ugy más részről szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a fiumeiek és horvátok, habár nem is megelégedést, de legalább megnyugvást nyerjenek ezen provisorium iránti intézkedés által. Javaslatom tehát egyszerűen következő: „A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése tudomásul vétetvén, fölhatalmaztatik a minisztérium, hogy addig is, mig a függő kérdések véglegesen megoldathatnának, egy provisoriumot áliitson föl oly módon, hogy a királyi biztos működésének megszüntetésével haladék nélkül nevezzen ki kormányzót, továbbá a minisztérium Fiume várost és közigazgatását vegye át és intézze, Fiamé