Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-127

127. országos ülés február 22. 1870. # 75 tattak, és azok a fejedelem által gymnasiumokra, akadémiákra, ós magára a tudományos egyetem föntartására is fordittaték; és most visszaható lépést kivannak önök tenni, mert annak kell nevezni, midőn azt mondják, hogy ezen vagyon vétessék el az államtól és adassék át a kathol. autonómiának azon alapon, hogy az valaha a kath. papság által Íratott. Akkor igen messze kellene visszamenni, — én tudok ezen javakból többeket, különösen Fehér megyében, melyek egyeseknek adományoztattak, és akkor azon jogfogalomnál fogva, melyet önök fölállítanak, ezeket is eonfiseálni kellene. Tehát ha most, midőn már több mint száz éve államilag kezeltetik ezen saeeularizált vagyon, mert mindig mint államvagyon kezeltetett, és az 1848-iki Ill-ik tőrvényezikk szerint másként, mint ő fölsége felelős magyar minisztériuma által nem is kezeltethetik, visszakövetelik önök ezen vagyont, sőt még azon fölül is követelnek az autonómia alapján, akkor az autonómiának ez által igen kevés népszerűséget fognak szerezni. (Helyeslés.) Azt monda Samassa képviselőtársam Kállay barátom tegnapi szavaira, hogy az, a ki azon elveket vallja, melyeket ő, az lehet katholikus, de nem igazi katholikus. (Közbeszólás bal felől: Azt mondta, hogy nem is katholikus!) Igen is azt monda, nem is katholikus. Én erre azt telelem, menjen a képviselő ur Pranczia-, Olasz-, Spanyolországba, s azt fogja találni, hogy az ő fölfogása szerint ott már az összes nemzetek nem katholíkusok, (Helyeslés és derültség a bal oldalon) mert azon vagyont, melyet a papság birtokolt, már régen saecularizálták. (Helyeslés bal felől.) Részemről legkevésbé sem akarom most azon kérdést kutatni, hogy azon vagyon állami vagy katholikus vagyon-e, hanem szívesen beleegyezem G-hyezy Kálmán indítványába, melyet alá is irtam, hogy kutattassék ki, mi egyházi, mi alapítványi vagyon? Csak azon tanra nézve, mely különösen Paczolay képviselő ur által fölhozatott, t. i., hogy ha a magyar törvényhozás nem tudna megegyezni, a kath. autonómiával, akkor az ügyet egy biroság által kellene eldöntetni, kívánom azt megjegyezni, hogy én ezen tant el nem fogadhatom. Midőn az ó-hitüek megváltoztatták nemzetiség tekintetében, a románok és szerbek, e két testvér nemzet mindenik nemzeti önálló egyházat akart magának teremteni, illetőleg egymásból elválni, akkor igen helyesnek látom a bíróságot, a ki a két egyenjogú testvér között azokat, a mik az osztálynál előfordulnak, elintézze. De már bocsásson meg a t. képviselő ur, a magyar államnak nincs egyenjogú társa; (Helyeslés bal felől.) a mit a magyar állam a törvényhozással és fejedelemmel egymás közt elintéz, ennek vele szemközt egy felekezet sohasem egyenjogú társa, hanem mindig alárendelt. A miniszter ur többek között monda, hogy minden felekezet bir már autonómiával Magyarországon és, hogy ennélfogva igen szükségesnek találja, hogy a katholikus vallás is birjon autonómiával. Fagyon saj'nálom, mint már említettem, hogy a t. miniszter ur ezen hiedelemben van, mert tartozzék, mint b. Eötvös József, bármelyik párthoz, sajnálnom kell, hogy mint kormányferfiu a fejedelem elé terjeszt szentsitése végett oly valami megállajiodásokat, melyek mint az összes katholíkusok véleményének kifolyása tűnnek föl; az ily eljárás által, megvallom, én sértve érzem magamat, mert a mik a választások körűi azon urak részéről történtek, el merem mondani, miszerint Magyarország katholikusainak kilencz-tizedének még fogalma sincs arról, hogy mi lesz ott a teendő; azon eljárás nem fogja siettetni azon czélt, melyet a miniszter ur maga elé tűzött, hanem mig egy részről roppant reactiót fog szülni, más részről bágye meg, csiráját dobta el jövőre a magyarországi katholíkusok sokféle viszálykodásának. A költségvetés egyéb tárgyaira mondani valóm nincs, a részletes vitatkozásoknál lesz idő és alkalom erre. Azzal rekesztem be előadásomat: ám kisértsék meg, a kik ily módon, ily alapon kiindulva elhatározni jónak tartják, hogy valamennyi magyarországi katholíkusok nevében szólhassanak és végezhessenek, meg fogják látni az eredményt: t. i. hogy elfordul tőlök legnagyobb része a katholikusoknak Magyarországon, és mint már mondám, a legveszélyesebb testvéri vitáknak nyitnak tért ez által Pártolom G-hyczy Kálmán indítványát. (Helyeslés és éljenzés a bal oldalon.) Benedek Gyula: T. ház! A tanácskozások ily előrehaladt stádinmábau nem akarom a ház figyelmét fárasztani azzal, hogy ismételjem mindazokat, a mik itt elmondva voltak; ennélfogva tekintettel a tárgy kimerültségére, lemondok egyetlen egy észrevétel kivételével, a szóról (Helyeslés) s óhajtanám, hogy e tekintetben mások is követnék példámat. Ghyczy Kálmán t. képviselő ur aggodalmát fejezte ki a létesítendő autonómia iránt, ezen aggodalmát, mondhatni bizalmatlanságát, azzal indokolván, hogy a magyarországi katholikus polgárok még mindig a hierarchialis befolyás alatt vannak. Erre nézve leszek bátor azon szerény észrevételt tenni, hogy létezett 1848-ban is hierarchialis befolyás, (Közbeszólás a bal oldalon : Most is létesik ! '• de ezen befolyás nem akadályoztathatta azt, hogy az 1848-iki törvényhozás kimondja a vallásszabadság és jogegyenlőség elvét. 10*