Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-126
126. országos ülés február 21. 1870. 51 test, a hol az mondatik: „Az illető bizottság — t. i. The House Committee on territories, mely a háznak állandó bizottsága — üléseiben elhatározta és jelenteni fogja a háznak, hogy vétessék el a mormonoktól még az eddig birt polgári jog is, hacsak le nem mondanak vallásuknak a polygammia iránti hitágazatáról." íme, t. ház, végkép, teljesen absolut módon, örökre valamely testületet elszakítani az ország, illetőleg az országgyűlés hatalmától nem lehet, és vegyük péld. hazánkat. Ha nálunk p. o. valamely egyházi gyülekezet vagy tanács azt határozná, hogy a mennyiben ezen ország törvényei összeütköznek vagy az orosz czár vagy a római pápa rendeleteivel, azok reá nézve nem érvényesek, kérdem, ez esetben nem lépne-e közbe a t. ház? (Igen'.) Meg vagyok győződve, hogy igen. Én tehát, t. ház, megvagyok győződve, hogy ezen háznak kezeiben bizton áll mind az egyéni, lelkiismereti és a vallásbeli szabadság, mind az egyesületek szabadsága, mind végre az országgyűlés hatóságának teljes épsége. Ezen meggyőződésben azt hiszem, ha mindezen három jogot teljesen megőrizzük, el lesz érve mindaz, mit hazánkfiai közöl bármely vallás követői saját vallásuk szabadságának javára követelhetnek. Ezt bátor voltam elmondani az igen t. miniszter urnák azon cselekvési ágazatára nézve, mely hozzá mint vallásminiszterhez tartozik. — Mert, megvallom, benne megkülönböztetek két különböző hivatali férfiút; alig van valaki, kinek hivataloskodását annyi elismeréssel tekinteném, mint az övét köznevelésminiszteri minőségében; a mennyiben pedig opponálásra adott alkalmat, ez, azt hiszem, mindig azon állásából származott, melyet mint vallásminiszter foglal el. Mégis legyen szabad arra nézve, a mit első beszédének igen jeles, és legtöbb tekintetben helybenhagyást maga után vonó második részében mondott, egy megjegyzést tennem. Az én igen tisztelt barátom Ghyczy Kál-. mán emiitvén azon tényt, hogj r az oktatási alap mindig az ország rendelkezése alatt állott, ebből azt következtette, hogy azon alapból soha felekezeti felső iskolák nem is állíttathatnak föl. Megvallom, sajnálattal hallottam ezen állítás ellenében a miniszter úrtól, hogy felekezeti felsőbb iskolák fölállithatását pártolta. Nem gondolom, hogy azt értette alatta, hogy a netáni önkénytes adakozásokból ily felsőbb felekezeti iskolák állíttathassanak föl, mert arról nem volt szó, hanem volt a felsőbb iskolák azon osztályáról, melyet Ghyczy Kálmán emiitett, és én megvallom, hogy miniszter ur ezen nyilatkozatát, tekintve azon liberális eljárást, melyet a miniszter ur a nevelés i terén követ, nem vagyok képes programmjának i többi részével összeegyeztetni. Azok ellenében, miket a miniszter ur a felsőbb iskolák felekezeti jellegéről mondott, bátor vagyok azon példát fölhozni, hogy Angliában, mint mindenki tudja, csak ezelőtt néhány esztendővel is nem volt oly exelusiv orthodox főiskola, mint az oxfordi és cambridgi egyetemek. És most mégis mi történt? Néhány év előtt teljesen szabadnak nyilváníttatott a tanulás minden vallásfelekezetre nézve, később bekövetkezett az, hogy az akadémiai grádusok némelyikére nézve is megengedtetett a dissidentereknek és a katholikusoknak a versenyzés; most pedig t. ház, a kormány pártolása alatt, nem csak a liberális párt pártolása alatt, de a kormány pártolása alatt a ház elé lesz terjesztendő egy oly javaslat, mely egészen eltörli az úgynevezett „university test"-et, mi annyit jelent, hogy a ki eddig az universitás valamely előnyeiben, emolumentumaiban részt venni akart, kénytelen volt oly esküt letenni, mely által bebizonyította, iiogy az angol egyházhoz tartozik. Ott is tehát t. ház, ezen felsőbb iskolák rövid idő múlva minden felekezetiségtől megmentve, tisztán nemzeti iskolák lesznek. Én tehát Ghyczy Kálmán észrevételeihez ragaszkodva, igen köszönöm a t. háznak, hogy csekély észrevételeimet annyi türelemmel meghallgatni méltóztatott. (Élénk tetszés bal felől.) Prileszky Tádé: T. ház ! Az előttem szólott igen érdemes képviselő urak igen sokat időztek Amerikában, Angliában és más külországokban : megengedi nekem a t. ház, hogy én Magyarország határain belől maradjak, és ezen szempontból kiindulva mondjam ki nézeteimet azon tárgyak, azon nagy horderejű eszmék fölött, melyeket Ghyczy Kálmán képviselő ur hat nap előtt tartott beszédében a ház előtt fölemlített, és melyek mai napig is folytonos figyelemben részesülnek. (Halljuk!) Tagadhatlan, hogy azon eszmék nagy horderővel bírnak, tagadhatlan az is, hogy a legközelebb lefolyt hónapokban ezen eszmék tárgyaltattak a közirodalom terén nem csak a honi sajtóban, hanem a külföldi sajtóban is; tagadhatlan, hogy minden oldalról meg vannak vitatva és habár szintén tagadhatlan az is, hogy mi jelenleg ezen tárgyak, ezen eszmék iránt határozatot nem hozhatunk, mégis nem tartom meddőnek az ezek fölötti discussiót, sőt a jelen időben szükségesnek; a jelen időben mondom, midőn Európa egyik részében oly tanok szándékoltatnak kimondatni, melyek iránt igenis kötelessége a magyar parlamentnek nyilatkozni, hogy mily nézetben van a vallásszabadság, miry nézetben van a szabad I egyház irányában. r*
