Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-140

394 140. országos illés márezius 9. 1870. lóban, igazán magyarok legyenek, s ne csak a papiron. Más észrevételt is hallottam, nem ugyan Várady képviselő úrtól, mert hisz ö ismeri a magyar honvédsereg szervezését, de Clementisz képviselő úrtól, ki azt monda, hogy azon szám­adatok helyett, melyeket a miniszter ur elő­adott, inkább szerette volna a honvédsereg szer­vezését itt fölmutatva látni. Ha nem tévedek, minden költségvetési elő­irányzat pénzügyi tükörképe a megfelelő szolgá­lat szervezésének, egy pénzügyi tükörkép, mely fölmutat minden egyes kiadási czimet, minden egyes hivatalos állást. Fölfogásom szerint csak e körülmény tette lehetővé Várady Gábor kép­viselő urnák, hogy ne csak ismerje, de ítéletet is mondjon a honvédség szervezése fölött, mond­ván, hogy azt kisszerűnek, katonásdi játékhoz hasonlónak találja. Én — megvallom — ez Íté­letre megdöbbentem, de megütődésem mindjárt elenyészett, mihelyest a t. képviselő ur ítéleté­nek okát is megmondta. 0 t. i. azért találja kisszerűnek a honvédség szervezését, mert abban csak egy tábornokot lát. Ha csak ez az oka, a mi­ért katonásdinak tartja azt, (Több hang bal felől: Több is van!) akkor — ha jól vagyok értesülve — a svájezi militiával egy sorsban osztozunk. A svájezi militiának ugyanis, mely pedig már komoly alkalommal megmutatta, hogy valamivel más katonásdi játéknál — ha informatióm nem csal — szintén csak egy tábornoka van. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azt is méltóztatott mondani a t. képviselő urnák, hogy az az egy tábornok is csak kerü­leti parancsnok, tehát csak azon hatásköre van, mint a többi kerületi parancsnoknak, a kik pe­dig csupán ezredesek. Legyen szabad legalább is ugyanannyi joggal meglbrditani a tételt, s azt mondani, hogy miután azon egy tábornok kerületi parancsnok, a többi öt kerületi parancs­nok, habár csak ezredes, ugyanazon jogkörrel van fölruházva, mint azon egy tábornok. Sőt igy tán több joggal is lehet állítni a dolgot, s akkor a dolognak egész más szine lesz; több joggal, mert azon honvédségi alapszabályokban, melyeket a t. képviselő ur, mielőtt ítéletét ki­mondotta róla, bizonynyal megismert, nyiltan meg van irva, hogy azon ezredes kerületi pa­rancsnokok osztály tábornoki jogkörrel vannak fölruházva. Tehát, ha az identifícátió terére lé­pünk, mondjuk azt, hogy van egy tábornokunk, s van öt osztálytábornoki hatáskörrel biró ezre­desünk. Ez aztán teljesen meg fog egyezni a honvédség alapszabályaival, melyeket a fölség hagyott helyben. Már Debreczen város t. képviselője oda mó­dosította e fölfogást, hogyha az ezredesek teszik a tábornoki teendőket, akkor nincs semmi baj. Az alapszabályokra hivatkozással, bátor vagyok föltétlen formában kérni ezen elismerést; miután azon ítélet indokolására, hogy a honvédség szer­vezete kisszerű és gyermekes, egyéb motivátiót nem hallottam. Miután olyant, minek némi fölvilágo­sitásával megnyugvást vélnék eszközölhetni nem csak a házban, de a honvédségi institutió iránt érdek­lődő tgész nagy közönségnél, még csak Papp Lajos képviselőtársamtól hallottam, csakis erre szorítkozom a következőkben. A képviselő ur nehezteli, hogy a honvédség elhelyeztetése szegényes, mig a hadsereg fényes épületekben tanyázik. Ez egy részben igaz; ha­nem ne felejtsük, hogy azon fényes épületek sem egy év müvei, hanem századok kellettek, mig fölemeltethettek. S még ennyi idő óta sincs a hadsereg csak úgyis elhelyezve, hogy nagy ré­szének a polgárokhoz ne kellene beszállásoltatni. En részemről megelégedéssel mondhatom azt, hogy az első év végével alig egynehány honvéd­zászlóalj van, a melynek ne volna biztosítva lak­tanya, a rendszeresített béke-állomány idejéig. S az egésznek alig 5-6 % kamata marad kaszár­nyázás nélkül. Igaz. hogy azok még nem épül­tek fel mind; de azoknak a nyáron felépítését biztosították azon jóakaratú községek, melyek a honvédséget nagy előzékenységgel és tárt karokkal várták, oly előzékenységgel, hogy ennek itt e helyen nyilvános elismerését részemről tartozásnak vélem. Midőn a honvédségnek alig 5—6 % kamatánál nem vagyunk azon helyzetben, hogy szállásolása iránt egész íormaszerüséggel biztosítva ne lennénk : akkor részemről a hiányos elhelyezés feletti panaszko­dásokra magamat jogosítva nem érezhetném. A mi a t. képviselő ur azon állítását illeti, hogy a közös hadsereg mi helyiséget sem bocsá­tott a honvédsereg rendelkezésére, tartozom a t. képviselő urnák azon elismeréssel, hogy ezt csak­is az ő tudomása szerint monda. Ez lelkiisme­retességre mutat, s azért mondám, hogy elisme­réssel tartozom érette. (Derültség.) De az én tu­domásom szerint igen is bocsátott. Példáért nem kell messze menni, Budán is találunk. Hol a kö­zös hadügyi kormány, tekintettel saját szükségle­tére tehette, ott teljes készséggel segített a hon­védség elhelyezésében. Ezt nem csak egy város­ban tette. De természetes, hogy ugy az egyik, mint a másik sereg elhelyezése közszükség, s csak hol egyik megszűnt, ott nyílt tér és alkalom a másik fede hetesére ; a hol az egyik sem szűnt meg. ott természetesen sem kívánni, sem várni nem lehet, hogy az egyik fedezetlenül hagyja saját szükségét a másik kedvéért. Ezek után még csak Ivánka Imre képviselő ur előadására van némi mondani valóm. 0 azt monda, hogy barátja az intézménynek, fejlődését szivéből ki-

Next

/
Thumbnails
Contents