Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-139
139. országos ülés márczius 8. 1860. 355 mesebb katonákkal, műveltebb tisztekkel és geniálisabb hadvezérekkel rendelkezik. (Bal felSl: Igaz!) Azért egyszerűen kérem az igen tisztelt honvédelmi miniszter urat: adja vissza a Ludovicea akadémiát mielőbb törvényes rendeltetésének. (Bal felől helyeslés.) Es ezzel még egy másik kérést kapcsolok össze, miután az igen tisztelt honvédelmi miniszter ur költségvetésében az annak véglapján foglalt néhány sornyi magyarázat kivételével nincs jelentés, nincs részletes indokolás csatolva, és e kérés az: hogy adjon nekünk az igen tisztelt honvédelmi miniszter ur a Ludovicea akadémiai alapítványokról részletes fölvilágositásokat. Es itt sajnálatomat kell kifejeznem a fölött, hogy az e részbeni adatokat kénytelen voltam a közös hadügyminisztérium 1870-iki költségvetéséből meríteni: habár ez adatok, is nagyon hiányosak. A közös hadügyminisztérium 1870-ki költségvetésének rendkívüli bevételében ez áll,: „A Ludoviceumi alapítványi növendékek részére 31,506 forint." A 11 -ik lapon az indokolásban ez áll: „II. A magyar Ludovieea-alap, mely 1808ban Magyarországnak az országgyűlésen egybegyűlt rendéi által, egy az országban fölállítandó katonai akadémia számára alapíttatott. Az e czólra összegyűlt tőkék, és ezek kamataiból építtetett Pesten a Ludoviceum épülete , melynek katonai kórházzá fölhasználása alkalmával a Ludovicea-alapnak a kincstár ré széről egy a becsértéknek megfelelő 346,000 forintnyi kártérítés adatott. Ezen alapnak jövedelmei ő felsége 1857-iki Julius 20-ról kelt legfelsőbb határozata következtében a magyar nemzetiségű ifjaknak a katonai képzőintézetekbeni neveltetésére fordíttatnak. A magyar Ludovieea-alappal előbb más alapok is voltak egyesítve, úgymint a Buttler, Szilágyi, Áldásy, gr. ÍFákó-Mandelli alapítványok, melyek jelenleg, és pedig a két előbb nevezett legfelsőbb elhatározás, a többi pedig az alapítók vagy azok örökösei jóváhagyásával mint külön alapítványok kezeltetnek." Ebből méltóztatik megérteni a tisztelt képviselőház , hogy a magyar Ludoviceum alapitványait a közös hadügyminiszter kezeli, és hogy az igen tisztelt honvédelmi miniszter ur legjobb akarata mellett is — melyet nem vonok kétségbe — azok fölött nem intézkedhetik, mert különben nem mulasztotta volna el azt saját költségvetésében előirányzatba venni. Es mit határozott 1868-ban az első delegatió? A tárgy megismerése érdekéből ezt szerfölött szükséges tudnunk. Méltóztassanak megengedni, hogy e határozatot fölolvassam: „E tételeknél az albizottság nem mellőzheti annak javaslatbahozását, jelentessék ki, hogy a magyar testőrsereg épülete s a Ludoviceumra tett alapítványok nem közös értékek, s így a közös hadsereg szükségletei fedezésére nem is fordíthatók ; nem mellőzheti el kifejezést adni azon, annak helyén és idején érvényesítendő jogos kívánatnak, állíttatnék mielőbb vissza azon magyar királyi testőrsereg, melyet nemzetünknek drágává tőn az alapító királyné iránti hálaérzet és annyi kegyeletes emlék, s állíttatnék föl mielőbb a Ludoviceum, azon magyar katonai intézet, melyre annyi előrelátással s oly gazdagon adakoztak derék elődeink, azon intézet, a melynek alapitói magyar katonai intézetet akartak teremteni, nem pedig taníttatni más intézetekben. Magában érthető, hogy a Ludoviceum 'épületének C. szerint 346,000 frton lett beváltása érvényesnek nem tekinthető." Megjegyzem, hogy az albizottság javaslatát a magyar delegatió elfogadta. * Ebből arról méltóztatik a t. ház meggyőződni, hogy a közhadügyi minisztérium a delegatió határozataira nem sokat ad. A magyar királyi testőrsereget illetőleg, haI sonlag óhajtottam volna a t. honvédelmi miniszter ur jelentéséből vagy költségvetéséből ismereteket szerezni, azonban eziránt sem nyerhetvén az említett költségvetésből fölvilágositást, kénytelen voltam ismét a közöshadügyi minisztérium költségvetéséhez fordulni azon reményben, hogy ha a Ludoviceumra nézve a szomszédból kaptam adatokat, a magyar kir. testőrségre is nyerhetek ott felvilágosítást, azonban ezen felvilágosítások már ki nem elégitők, homályosak, mert a közös hagyügyminiszterium költségvetésében csupán a | testőrsereg kapitánya, mint lovassági tábornok, j a testőseregi főhadnagy mint altabornok és a | testőrségi hadnagynak mint tábornoknak pótfizetése vétetik előirányzatba, a többit homály íödi (Andrássy hősbe szól: Semmi homály, a többi az udvartartás költségeihez tartozik!) Azt hiszem, t. honvédelmi miniszter ur, hogy nem szerénytelen azon kérésem, méltóztassék ezen ügy állására nézve bennünket felvilágosítani. A magyar kir. testőrsereg ő felsége által helyreálitatott, Ugy vélem, hogy nem volt túlzott, és nem túlzott jelenleg abbeli várakozásunk, hogy a t. honvédelmi miniszter ur eziránt a t. háznak legalább jelentést tett volna vagy tegyen, mert a magyar kir. testősereg nem csupán azon rendeltetéssel birt, ugy az alapításkor, mint különösen az 1848-at megelőzött évtizedekben, hogy a udvar fényét emelje, hanem egyszersmind főtiszti katonai képzőintézetül szolgált. A testőrsereg újjászervezése alkalmával — ugy tudom, hogy ezen rendeltetés szem előtt tar45*
