Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-139

139. országos UlésEmárczius 8. 1870. 353 nesen azon ponthoz, a hol nyugdijakról szó le^z , ós hová azok magok is, kik ezeu iuditványfc tetté k, sorolják. Ok magok mondták, hogy ott lesz a csata; fogadjuk el tehát mi is azon helyet, melyet ők jelöltek ki. Azt hiszem, hogy mi részünkről igy esak loyalisan fogunk eljárni. Ha különben valaki már előlegesen akar csatározni, ezt tennie szabad, és kinek kedve van, szóljon: az ellen nincs kifogás. Miután tehát — a mint már mondám — az átalános vitának más vége nem lehet, mint az, hogy vagy elfogadjuk ezeu munkálatot a részletes vita alapjául, vagy nem. azt hiszem : ezen határozati javaslatot nem szükség fölolvastatni, annál is inkább, miután már az eddig mondottakból is kitűnik, hogy mindnyájan olvastuk és ismerjük a határozati javaslatot. Ennek fölolvasása oly formalitás, mely csak akkor szükséges, mikor ezt tüzetesen fölvesz-szük és erre nézve határozunk. Ismétlem tehát, hogy nem látom szükségesnek a határozati javaslatnak fölolvastatását. (Helyeslés jobb felől.) Csernatony Lajos: T. ház! Én legelőször is nem látom annak helyét, hogy Pulszky képviselő ur itt „csatáról" beszél egy oly kérdésnél, a melyre nézve maga a miniszterelnök ur szíveskedett kijelenteni, hogy ennek előhozatalát a házban mindnyájan óhajtjuk. És nem is lehet föltételezni a jobb oldalról sem, hogy ezen kérdésben — ha netán eltérő nézetei vannak is azoktól, melyek ezen oldalról fognak nyilatkoztatni — mégis szivén ne viselné azon ügyet, a melyről szó van. Következőleg én nem fogadhatom el azt, hogy ezen kérdés ugy állittassék föl, mint két ellenséges tábor Közti kérdés. (Helyeslés,) Továbbá — megvallom — nem tudom: csatározás-e ez vagy nem? hanem azt hiszem, midőn a tisztelt miniszterelnök ur a maga részéről kinyilatkoztatta, hogy az ellen egyátalában nincsen kifogása — a mi különben is minden képviselő jogai közzé tartozik — hogy az átalános vita alkalmával is lehessen ezen ügyről szó, s ezen tárgy is megvitattassék, ha épen tetszik; mondom, akkor, midőn a miniszterelnök ur ezen nyilatkozatot tette, ezen nyilatkozata által semmi ellenzést nem fejezett ki az iránt, hogy azon határozati javaslat, melynek tárgyaltatása iránt a ház már határozott, most a ház előtt föl ne olvastassék. A mi azt illeti, mit a t. államtitkár ur mondott, hogy e határozati javaslat ama bizonyos czikkelyhez tartozik, melyben a nyugdijakról van szó; meglehet, és azt is elismerem, hogy az iránt ott fog határozat hozatni. De hogy a ház ezen javaslatról már előlegesen is KÉPV. H. JTAPlA 1844 YC vegyen tudomást, ezt, ugy hiszem, a jó tárgyalás menetrendé is magával hozza. Hogy mit nyer egyébiránt az, ki ezen fölolvastatást ellenzi, azt valóban nem értem; valamint azt sem értem, hogy mit nyerünk mi ez által, ha fölolvastatjuk? (Helyeslés és derültség.) Azt hiszem, esak időt fogunk vesztegetni, ha nem olvastatjuk föl, mert azon kérdés eldöntésével : hogy ne olvastassuk föl vagy olvastassuk föl, utoljára nem nyer senki semmit, hanem csak az időt vesztjük. (Helyeslés.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur az én nyilatkozatomat magyarázta, bátor vagyok tehát erre nézve néhány észrevételt tenni. Igen is, semmi kifogásom sincs és nem is volt az ellen, hogy az átalános vita alkalmával ezen tárgy

r is fölhozathassék azok által, kik azt czélirányosnak és szükségesnek látják; (Zaj bal felől) hanem ebből arra nézve, hogy az indítvány most olvastassék föl, azt gondolom, következtetést vonni nem lehet, és megmondom miért: En óhajtom, hogy az indítvány fölolvastassák, de a maga helyén, ott, a hol tárgyaltatik; óhajtom pedig elvi tekintetből azért: mert egy különálló indítványt nem lehet ez átalános vitába belekeverni és ott tárgyalni; másodszor azért: hogy a formát legalább akkor tartsuk meg, midőn semmi ok sincs ellene, hogy megtartsuk; már pedig a forma abban áll, hogy midőn valaki egy indítványt a ház elé terjeszt, azt indokolja, és mint olyan föl is tartja magának a jogot hozzászólani, az ellenkező oldalról pedig vagy el lehet fogadni, vagy elleninditványt tenni, erre következik a tárgyalás és végre a határozat. Ez a dolognak természetes menete. És miután egyátalában semmi ok nincs arra nézve, hogy ettől eltérjünk, az ellenkező nézetben levő t. képviselő urak irányában bátor vagyok azon érvet használni, mely az előbb ellenünk használtatott, hogy t. i. ugyan mit nyerünk az által, ha most olvastatnék föl a határozati javaslat? (Helyeslés jobb felől.) Arra nézve legyenek megnyugodva tökéletesen: hogy mi a tárgyalástól nem borzadunk, azt igen is óhajtjuk, de óhajtjuk, hogy ugy lehessen a javaslatot tárgyalni, hogy azt motiválni, fölötte tanácskozni és végre határozni lehessen. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Ivánka Imre Mint az indítvány beadója : vagyok bátor néhány szót szólani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. — Simonyi Ernő képviselő úron van a sor. Simonyi Ernő: Ha egyedül azon formalitásról volna szó, hogy most olvastassék-e föl vagy nem az indítványt megvallom, nem 45