Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-137

137. országos ülés márczius 5. 1870. 331 és e tekintetben ne vegyék szerénytelenségnek, ha kimondom, miszerint azt hiszem, hogy nem is csalatkozom, — nem azon eljárás divatozik Angolországban, melyet Simonyi t. barátom emiitett, hogy külön bizottságok küldetnek ki, melyek törvényjavaslatot készítenek. (Simonyi E. közbeszól: „Nem is ezt mondtam!") — Engedelmet kérek, ezt tetszett mondani; — Angliában némely nagy fontosságú s nevezetes kérdésekben igen is választ a ház külön bizottságokat. Ezen bizottságok meghallgatván azokat, kiket meghallgatni szükséges, javaslatot terjesztenek be azon elvek iránt, a melyekből kell kiindulni, s kiderítik a tényállást, mely fenforog; de ezen eomité jelentésének alapján, ha azt a ház elfogadja, a törvényjavaslatot elkészitni a minisztérium feladatai közé tartozik. Ez, — engedelmet kérek, — Angliában az átaláuos eljárás. En részemről, nem is látom azt lehetőnek s helyesnek, hogy a törvényjavaslatok készítése a ház comitéjének legyen rendszeres kötelessége. Egy felől nem tartom azt helyesnek azért, mert a ház — kivált nálunk — más utón is levén elfoglalva, ha ily eomité utján akarna haladni, lehetetlen volna neki gyorsan haladni, mert nem volna physikai ideje a munkát rendszeresen elkészíteni. De engedjen meg nekem abban, én parlamenti kormányforma mellett a minisztériumnak helyzetét némileg máskép is fogom föl; jelesen : igaza van neki tökéletesen abban, hogy a miniszternek nem hivatása törvényt alkotni, de hivatása azt végrehajtani ; csakhogy a végrehajtáson kívül, ha nem hivatása is, valamint nem lehet hivatása alkotni a törvényt, de igen is hivatása initiálni a törvényt, és vezetni a törvényhozás teendőit. Nem akarok e tekintetben példákra hivatkozni, nem okoskodásba mélyedni, csak egyet vagyok bátor fölemlitni: ha a minisztériumnak hivatása nem volna törvényhozási teendőkben is initiálni, és az e részbeni vezetésben nagy fontosságú szerepet gyakorolni, akkor nem is lehetne alapja annak, hogy midőn egy fontosabb törvény megbukik, ez minisztererisist idéz elő; mert ha a minisztériumnak azon szerepe nem volna a parlamenti élet kifolyásának következménye, akkor ő csakis közigazgatási teendők elhanyagolása következtében volna kénytelen lemondani hivataláról. (Helyeslés i alfelől.) Mindezek után kénytelen vagyok megmondani azt is, hogy, ha már egyes speciális tárgyakat fölhozunk, én azt hiszem, mit az angol praxis igazol, hogy nem magának a javaslatnak készítése, hanem csak a tényálladék kiderítése és az elveknek megállapítása lehet az, mi a ház küldöttségének helyes feladata: akkor igen természetes, még kevésbbé hiszem, hogy akár egy regnicoláris küldöttség, akár — a mi mindenesetre helyesebb volna — ezen háznak küldöttsége egyes eodificationalis munkálatok elkészítésével lenne megbízatható. Én azt hiszem, t. ház, hogy a háznak küldöttség általi működése igen is szükséges, de meggyőződésem szerint ez egy későbbi stádiumra vonatkozik; az első stádium az, hogy szakférfiak által készíttessék el a munka, — s ha már codexről van szó, a revideálás a minisztérium kebelében történjék, s a minisztérium saját felelőssége alatt terjeszsze azokat a ház elé, mert hiszen ő tartozik azokat védeni, ő felelős azért, hogy ezek megfelelnek-e a ezélnak, vagy nem. Akkor következik be azon idő, hogy a ház nevezzen ki egy bizottságot, mely a eodexet megvizsgálja, megvitassa, megállapítsa s jelentésével együtt a ház elé terjeszsze. (Helyeslés bal felől.) Azonban — a mint mondom, — igen szívesen hozzájárulok azon nézethez, hogy mindezekre nézve a miniszter utasíttassák az itt elmondottaknak figyelembevételével a coclifíeatio további teendőire nézve javaslatot terjeszteni be e e háznak, mely javaslatot aztán itt megvitassunk. En részemről kész vagyok a további vitától elállni, csak kérném a t. miniszter urat, hogy e tekintetben mielőbb intézkedni méltóztassék; mert valóban szükséges, hogy a eodificatio ezentúl helyesebb irányt kövessen, mint az eddig történt. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök t T. ház! A bizottság jelentése mellett van két indítvány; méltóztanak mindkettőt meghallgatni í (Halljuk!) Szél Kálmán jegyző t (olvassa Hodossy Imre indítványát.) Jámbor Pál jegyző (olvassa Irányi Dániel indítványát:) „ Választassák az országgyűlés mindkét háza kebeléből egy 3 6 tagból álló bizottság a végből, hogy a polgári törvénykönyvet kidolgozza. Ezen bizottság,melybe a főrendi ház a tagok egy harmadát választja, a két házon kívül álló szakféríiakkal kiegészítheti magát, a kik értesítő szavazattal bírnak. A bizottság országgyűlési tagjai 6 frt napidíjat húznak müködésök ideje alatt, a külön tagok diját a bizottság maga határozván meg." (Olvassa tovább Vidliczkay Józzef módosüványát) : Viclliczkay képviselő pedig ezen módosítást kívánja: Ezen szavak helyett, „választassák az orsságg.yülés mindkét háza kebeléből", tétessék „választassák a ház kebeléből." Irányi Dániel: Ezen módositványt részemről elfogadom. Elnök :Első kérdés : Elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottság véleményét 1 (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Második kérdés; Elfogadja-e a t. ház Hodossy Imre indítványát ? Kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Csak Hodossy Imre és Zichy Nándor állanak fel.) A ház nem fo42*