Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-136

136. országos ülés márczius 4. 1860. 295 midőn tehát az országgyűlési ülésszak bezártával a törvények végrehajtására került a sor, én egyenesen meg akartam szüntetni a kerületi táblákat; de a pénzügyminiszter teljes joggal azt követelte, hogy gondoskodjam, hogy perei első bíróság nélkül ne maradjanak. Két egymással ellentétes törvénynyel állottam szemközt, és innen eredt a baj. Én nem tudtam e bajt máskép megszüntetni, és az aggodalmat kiegyenlíteni, mint az által, hogy ezen kérdéses pereket ideiglenesen a törvényhozás további intézkedéséig ezen vegyes ideiglenes bíróságokhoz utaltam. Egyébiránt ennek tüzetes tárgyalása, ugy hiszem, jelenleg nincs napirenden; én beadtam az erre vonatkozó törvényjavaslatot, melyben indemnityt kértem, s azt hiszem, hogy teljesen organisált országokban is kényszerülnek a kormányok némelykor a törvénytől eltórőleg intézkedni, s ily esetben utólagosan kérik a törvényhozás helybenhagyását. Ugyanezt tettem én is, és az indemnity megadására irányomban annál több indok forog fon, mert rendezett viszonyoktól még igen távol állunk. A törvényhozás azon hibát követte el, hogy két ellentétes törvényt alkotott. Azt mondta Ghyczy Kálmán képviselő ur, hogy ennek elejét lehetett volna venni az által, ha az 1868-ki országgyűlésen egy törvényjavaslatot terjesztek elő az érintett ellentét kiegyenlítésére. Igaza van képviselő urnák elvileg, hanem méltóztassék visszagondolni az 1868-ki országgyűlés végnapjaira: alig tudtuk befejezni azt, a minek elvégzése nélkül az országgyűlést föloszlatni sem lehetett volna. Eljárásom indoka ennélfogva csakis a helyzet kényszerűségében íekszik. Egyébiránt t. ház, rám nézve mindegy, akár a rendes költségek közt fordul elő ezen tétel, akár a rendkívüliek közt. Készen vannak már nálam a, törvényjavaslatok az első bíróságok szervezéséről, rövid napok múlva be fogom azokat nyújtani és azon törvényjavaslatokból azon meggyőződést fogja meríthetni a t. ház, hogy magam indítványozom a vegyes kir. bíróságok megszüntetését és azok hatáskörének átruházását a rendes első folyamodásu bíróságokra. Van azonban egy, t. ház, mit nem hagyhatok észrevétel nélkül (Halljuk!) t. i. Simonyi Ernő képviselő urnák azon ellenvetését, hogy az egész esküdtszéki eljárás törvénytelen, mert az nem országgyűlési törvényen alapszik. Nem tudom, hogy értelmezzem ezen vádat ? Azt érti-e, hogy az országgyűlés fölhatalmazásán túlléptem — mit Dietrich Ignácz képviselő ur is a múltkor fölemiitett; — vagy pedig azt érti, hogy ezen egész eljárás azért nem áll, mert ezen fölhatalmazás uem törvény által, hanem országgyűlési határozat által adatott nekem? 1867. évi máreziusban történt ez, midőn még a koronázás actusa nem ment végbe, midőn tehát még a törvényhozás nem volt azon helyzetben, hogy törvényt hozzon és hogy az esküdtszéket életbe léptethessük, kénytelenek voltunk azon surrogatumhoz folyamodni, hogy az országgyűlés mindkét házának közös határozata által hatalmaztassék föl a minisztérium az 1868. XVIII. törvényczikk életbeléptetésére. Mert az 1848. XVIII. törvényczikk ugy a mint van, nem lett volna végrehajtható, csak elvileg mondván ki, hogy a sajtóvétségek fölött esküdtszékek Ítéljenek; édenben a 17-ik §-ban a minisztériumra bizván, hogy az esküdtszéki eljárást rendeleti utón szabályozza. Most tehát csak az a kérdés : vajon az országgyűlés által nyert fölhatalmazás korlátait túlléptem-e vagy nem

1

? Dietrich Ignácz képviselő ur a múltkor törvénytelenségek gyanánt fölsorolta azt, hogy az esküdtszékek tagjai, a vizsgáló bírák, az ítélő bírák kineveztetnek. Ebben nagy tévedések foglaltatnak. Első tévedés az, mintha én intézkedtem volna az iránt, hogy az ítélő birák kineveztessenek ; a másik tévedés pedig abban áll, mintha az esküdteket egyátalán akár én nevezném ki, akár más valaki kinevezné. Mindenekelőtt utalnom kell a t. házat az 1867-ik esztendei 102. ülésének 698. jegyzőkönyvi pontjára, mely ekkép hangzik: „0 felsége kormánya eleget kivan ugyan tenni a törvény azon világos rendeletének, hogy sajtóvétségek fölött ezután esküdtszékek ítéljenek, de most egyelőre csak Pesten, Debreczenben, Eperjesen, Nagy-Szombatban és Kőszegen képes az esküdtszékek megalakítását végrehajtani. Ez esküdtszékek fognának ítélni a tény íölött; az esküdtszéki eljárás vezetése, s ha a vádlott az esküdtszék által bűnösnek találtatott, a törvények birói alkalmazása Pesten a kir táblát, Debreczenben, Eperjesen, Nagy-Szombatban és Kőszegen pedig az ottani kerületi táblákat fogná illetni olyképen, hogy az emiitett ítélőszékek e czélra saját kebelökből egy elnököt és két más birói tagot állandóan kiküldenek." Tehát a mint látni méltóztatnak, az országgyűlés határozta, hogy a törvényhatósági esküdtszékek helyett kerületi sajtóbiróságok alakíttassanak és ezen sajtóbiróságokhoz a törvényt alkalmazó bírákat részint a kir. tábla, részint a.z illető kerületi táblák a magok kebeléből delegálják. Midőn tehát én igy jártam el, nem követtem önkényes eljárást, hanem egyszerűen az or-