Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-136
292 136. országos ülés márczíus 4. 1870szerezheto, most az ujabb s tökéletesb górcső ára 350 — 400 írtra emelkedik. Ez nem évről évre megújuló kiadás lesz. hanem egyszer mindenkorra a fölszerelés költségeihez tartozik. A kénsavaknak a beszerzése is sokkal többe kerül most, mint azelőtt néhány évvel fölszámítva volt. Ha méltóztatnak tehát ezen csekély differentiát megszavazni, akkor egyszer mindenkorra ezen vegyészi műterem ugy lesz fölszerelve, hogy a tudomány mai követelményeinek teljesen meg fog felelni. (Helyeslés.) A feritartási költségek azontúl maradnak évről évre ugyanozok; ez a 2000 frt többlet csupán az első fölszerelésre vonatkozik. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Én részemről igen sajnálom, hogy a költségvetésben mindezen indokok alapján már eredetileg nem a szükséges összeg kéretett, ha ugyan nem az kéretett, mert ezen áremelkedés nem egy napról más napra történt, hanem bizonyára ugy állott - kevés különbséggel — mint ma; azonban az ügyet fontosnak tartva, nem azt akarom mondani, hogy semmi esetre sem fognám ez összeget megszavazni, de bátor vagyok ismételve, s ezen költségvetési vita folytán, nem tudom hányadszor, arra kérni a t. házat, hogy ily rögtönözve ne emeljünk semmiféle tételt, hanem ha szükséges, méltóztassék azt a maga utján a pénzügyi bizottság meghallgatása után a ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: A t. ház tehát a módositványt a pénzügyi bizottsághoz utasítja. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a kerületi vegyes bíróságokról szóló 7-dik czimét a költségvetésnek.) Ifj. Zichy József gr. előadó: Ezen bíróságok számára előirányzott összeg feletti tárgyalás alkalmával a jelenvolt igazságügyminiszter olykép nyilatkozott, miszerint a lenállott kerületi tábláknak a törvény által történt megszüntetése után kötelességének ismerte arról gondoskodni, hogy ezeknek eddigi teendői, a mennyiben 1-ször a sajtó-ügyekre, 2-szor a kincstárnak a pénzügyi törvények értelmében indított kártérítési panaszai feletti bíráskodásra kiterjedtek, továbbra is telj< sittessenek; e mellett gazdálkodási szempontból ezen bíróságokat mint fölebbvitelieket jelölé ki azon ügyekre nézve (szőlődézsma-váltság), melyekre nézve az 1868-diki XXIX. t. ez. 28. §. egy fölebbviteli bíróságnak felállítását elrendelé. A bizottság ezen okokat méltányolva, egyedül az előbb kifejtettek szerint a szolgák ruhailletményére előirányzatba vett összegeket módositandóknak találta, (Kőszeg 50, N. Szombat 50, Eperjes 50, Debreezen 50) mihez képest a 46,600 írtra leszállott főösszeget annyival inkább véli megszavazandónak, mert az igazságügy miniszter további nyilatkozata szerint ezen bíróságokat is azok sorába tartozóknak ismeri, melyek az első folyamodásu bíróságok végleges rendezése után meg fognak szüntettetni. Az igazság ügy miniszter ur a figyelmeztetésnek megfelelt és a törvényjavaslatot ezen vegyes bíróságokról már deezemberhóban benyújtotta: a t. háznak. Ghyczy Kálmán; Az igazságügyminiszter ur, a pénzügyi bizottság előtt, mint ennek jelentéséből kitűnik, előadta azon indokokat, melyek a kormányt arra birták, hogy a kerületi vegyes bíróságok általa fölállittassanak ; előadta azon teendőket is, melyekkel a kormány a kerületi bíróságokat felruházta. Ezen teendők: először bíráskodás a sajtóügyekben: másodszor fölebbvitel utján megbirálása a szőlődézsma váltsági ügyeknek; harmadszor bíráskodás azon kártérítési keresetek fölött, melyeket a királyi kincstár a pénzügyi törvények értelmében némely esetekben a törvényhatósági bizottsági tagok és tisztviselők ellen indíthat. Hogy a kormány a szőlődézsmaváltsági pe reknek fölebbvitel utjáni megbirálását, valamint a sajtóügyi bíráskodást a kerületi vegyes bíróságokra bízta, az ellen nincs észrevételem, mert erre a minisztérium a törvény által föl volt hatalmazva ; de azzal, hogy a királyi kincstár emiitett kártérítési követelései, és illetőleg azoknak megbirálását a kerületi vegyes bíróságokra bizta, nézetem szerint túllépett azon hatáskörén, mely i a kormánynak engedve volt, mert erre a kormány törvény által fölhatalmazva nem volt, és Magyarország kormánya történetünk egy szakában sem birt azon joggal, hogy a törvényhozás megegyezése nélkül uj bíróságokat állithasson föl, vagy a fönálló bíróságokhoz utasítson megbirálás végett oly ügyeket, melyek azoknak törvényes illetőségi körébe nem tartoznak. Ki van mondva közjogunk ezen elve, megújítva a bírói hatalom gyakorlásáról szóló múlt évi 4-ik t. czikkben is, melynek 21-ik szakasza világosan kimondja, hogy a törvényben meghatározott bíróságokat megszüntetni, vagy azokon kivül más bíróságot bármi szin és czim alatt felállítani, és a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén a törvényhozás utján kivül változtatni nem pzabad. És én annyira meg vagyok győződve arról, hogy közjogunk ezen elve most is tökéletesen érvényben van, miszerint egyátalában nem kételkedem, hogy a fölállított kerületi vegyes bíróságoknak, az emiitett kártérítési keresetek fölött netán eddig hozott vagy a törvényhozás ujabb intézkedéséig hozandó Ítéleteit a semmitőszék fölfolyamodás utján meg fogja semmisíteni,
