Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-136

282 136. országos ülés márczius 4. 1870. Horvát Boldizsár igazságügy miniszter : T. ház! Mielőtt ezen kérdésre válaszolnék, legyen szabad kémem a t. házat arra, hogy Kovács Kálmán miniszteri tanácsos ur helyet foglalhasson a képviselőházban, azon esetre: ha akadályoztatva volnék, egyik vagy másik kérdésben helyettem a kellő fölvilágositásokat megadni. (Helyeslés.) A mi azon kérdést illeti, melyet Ghyczy Ignácz képviselőtársam intézett hozzám, arra azon fölvilágosítást van szerencsém adni: hogy az országos törvénytár szerkesztésére nézve Ráth Mór úrral léptem szerződésre, még pedig 3 évre, azon föltétellel azonban, hogy minden év utolsó negyedében fölmondható legyen a szerződés. Fájdalom, ezen fölmondás csakugyan be is következett. Ő kijelentette, hogy az 1870-ik évre nem hajlandó vállalkozni azon föltételek mellett, a melyek alatt az 1869-ik évre elvállalta volt az országos törvénytár kiadását. Az 1869-ik évre kötelezte magát minden ívtől, mély részint a Rendeletek tárában, részint pedig a Tőrvénytárban megjelent, 30 forintra, azonkívül a forditmányokért ivenkint 15 írtra. E mellett, t. ház! még volna némi haszon. — a hasznot azonban nem tudjuk egészen fölszámítani azért, mert az 1869-ik év végén még a számadásokat nem zárhattuk be, és mert a Törvénytár ezen jövedelmeinek legnagyobb része fordítási dijakra fordítandó, és e dijakat át kell tennem a miniszterelnökséghez, a hol a dijak fölszámi tása a múlt évre még nem fejeztethetett be. Csak márczius végével, ha a zárszámadások befejeztetnek, leszek képes a tiszta jövedelemről számolni. De 1869. végén, midőn némely kiadások még függőben voltak, ez lehetetlen volt, annál kevésbbé szeptemberben, midőn ezen költségvetés készült. Jövőre pedig okvetlenül be fogom venni a költségvetésbe, ha az 1869-ik év eredményei nyomán a tiszta jövedelemre nézve magamat tájékozhatandom. Fájdalom azonban, nem sok jövedelemre van kilátás azért, mert Ráth Mór kiadó 1 869. végén íölmondván a szerződést, akkor már késő volt uj concursust hirdetni. Fölszólítottam ugyan az „Athenaeum" társulat igazgatóját : vállalná el kedvezőbb föltételek mellett ezen munkát; de e lépésem sikertelen maradván, kénytelen voltam megkötni a szerződést a legközelebbi egy esztendőre az előbbieknél sokkal kisebb előnyök mellett, de egyszersmind oly föltétel alatt, hogy jövőre a fölmondás az év harmadik évnegyedében történjék, ugy hogy fölmondás esetében időm legyen csődöt hirdetni. A csődtől — megvallom, — t. ház, nem várok kedvező eredményt. Miért nem ajánlhatnak a vállalkozók többet? azért, mert szabad verseny tárgya a törvények kiadása. Mi a kiadótól azt követeljük, hogy a hazában élő minden nyelven kiadja a törvényeket és rendeleteket; neki azonban haszna csak a magyar és német kiadásból van. Azon 8 különböző nyelven készült kiadásnak igen kevés vevője van; így például a román nyelvű kiadásból csak 120 példány kelt el, a szerb nyelven készült kiadásból nem egészen 100, a horvát nyelvűből épen csak 3. Midőn tehát a kiadók készletben tartoznak ezen nyelvű kiadásokat is tartani, azt, mit a magyar és német kiadáson nyernek, rendesen elvesztik a többi nyelvű kiadásokon, mert ezek — hogy ugy mondjam — nyakukon maradnak. Mindamellett én a t. ház rendeletéhez képest meg fogom kisérleni a jövőre nézve esőd utján minél kedvezőbb föltételek alatt vállalkozót keresni. (IIelyesUs.) A vállalkozók kedvezőbb föltételeket azonban csak akkor volnának hajlandók ajánlani, ha a törvényhozás biztosítaná őket például három vagy négy évre, hogy a törvények és rendeletek hivatalos kiadása kizárólagosan őket illeti; han em az a t. háztól függ, vajon ily monopóliumot behozni tanácsosnak tartja-e vagy nem? (Felkiáltások: Ntm lehet!) Akkor lehetne egyúttal elérni azt is, hogy mind a Rendeletek tára, mind az Országos Törvénytár egyes számai olcsóbban jussanak a közönség rendelkezésére, a mi most azért nem lehetséges, mert a jelenlegi föltételek mellett is alig találkozik vállalkozó. Ghyczy Ignácz: T. ház! A dolog ily helyzetében talán volna egy más eszköz, mely ezen bajon segíthetne. Az államnak ugyanis van nyomdája, s miután ezen törvénytár a törvény értelmében adatik ki, s miután a nemzetiségek mind a mellett is kívánják, hogy a magok nyelvén is ki legyen adva, csekély nézetem szerint olyan esetben, mint a jelen, midőn vállalkozók által haszon nem mutatkozik, az államnak kell közbe lépnie és ily kiadványokat az államnyomdábannyomatnia, (Helyeslés bal felől) ennélfogva bátor vagyok ajánlani, hogy ezen Törvénytár, ugy a Rendeletek tára is a jövőben az államnyomdában adassék ki. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Én csak üdvözölui fogom, ha a t. ház ezen indítványt elfogadja, mert én voltam egyike azoknak, kik folytonosan sürgették, hogy az államnyomda jőjön Pestre és ne maradjon Budán, minthogy jelenleg vannak esetek, midőn hetekig kell várnunk, hogy valamely rendeletünk kiadassék, mivel nincs nyomda rendelkezésünkre. Nagyon üdvözölném tehát, ha a t. ház ezen határozatban méltóztatnék megállapodni, mert így