Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-135

278 135. országos Illés márczius 3. 1870. leteknél észrevételeit elmondhatni, a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: A szólásra többé följegyezve senki sincs és igy az átalános vitát befejezettnek nyilvánítom. (Bal felől f'ólkiáUások: Nem lehet!) Tisza Kálmán: Engedelmet kérek, én a szabályokból sehogy nem értem, hogy az átalános tárgyalást ugy lehetne befejezni, hogy a miniszter végül szólhasson, biztosítva arról, hogy utána már senki nem fog szólhatni. (Zaj.) Ha indítványozók vannak, kiket zárszó illet, a miniszter fölszólalása a tanácskozást nem zárhatja be ; természetesen ugyancsak a szabályok értelmében, ha a miniszter ur azután megint akar, és szükségesnek tartja felelni, teljes jogában áll; de ugj' magyarázni a szabályokat, hogy a miniszter ur akkor szólván, mikor már senki följegyezve nincs, az átalános tárgyalást befejezze, nézetem szerint, nem lehet. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Ismételten kijelentettem, hogy az átalános tárgyalás be van fejezve; megkérdeztem előbb a háztól, nem akar-e valaki szólni ? nem válaszolt senki; fölszólítottam ugy az előadót, mint a miniszter urat, vajon nem akarnak-e ők szólni ? ugy nyilatkozott mindkettő, hogy nem akar. (Fölkiáltások: Dehogy nem akar ) Ennélfogva egészen szabályszerüleg rekeszthettem be az átalános tárgyalást. Horvát Boldizsár igazságügy miniszter T. ház! Az elmondottakra minden esetre kell, habár lehető rövidséggel, válaszolnom ; hanem méltóztassanak megbocsátani, ha kissé gazdálkodom alig visszatérő erőimmel, és kérem a t. képviselőket, méltóztassanak elmondani előbb észrevételeiket, hogy azokra együt tesen válaszolhassak, mert a többszőrös fölszólalást alig birom el. (Helyeslés.) A házszabályok értelmében a miniszter fölszólalhat, mikor neki tetszik. Én ezen jogommal az átalános tárgyalás befejezése után akarok élni s akkoron kérem a t. házat, méltóztassék nekem egy negyed órát adni. hogy röviden válaszolhassak azokra, a mik itt előhozattak. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Elnök: Ismételve vagyok bátor kérdezni: kiván-e még valaki szólani? (Zaj.) Halász Boldizsár: T. ház! Nem arról van szó;, akar-e még valaki szólni, hanem arról: vajon a miniszter urat megilleti-e azon egyedül az indítványozókat és osztály-előadókat illető jog, hogy a vitát bezárják. Zaj.) Ha ezen jogot a minisztereknek megadjuk, ez nem jog, ez kiváltság lenne; mert igen előnyös dolog pl. a perben, hogy az alperest illeti az utolsó szó; de ezen jogot a vitatkozásra nézve a miniszter urnák megadni nem lehet, mert könnyen megeshetnék, hogy olyas valamit fog a miniszter ur mondani, minek következtében én és többen mások is azonnal föliratnók magunkat, holott különben nincs szándékom az átalános tárgyaláshoz hozzá szólani. (Nagy zaj. Szavazzunk!) Annál fogva kérem az átalános tárgyalást befejezettnek tekintetni, és a kérdést föltétetni. Elnök: T. ház! A házszabályok 126. §. értelmében az átalános tárgyalás be van fejezve : midőn többé senki szólni nem kivan. Én ennek folytán fölszólítottam először a t. képviselőket, hogy kiván-e még valaki szólni? miután senkisem jelentkezett, fölkértem a pénzügyi bizottság előadóját: kiván-e élni az őt megillető joggal % ő azt mondta: nem. Tehát fölhívtam a miniszter urat, s miután vonakodásából azt véltem kivehetni, hogy ö nem kivan szólni, kimondtam, hogy az átalános tárgyalás be van fejezve. (Nagy zaj. Szavazzunk! Halljuk'.) Zsedényi Ede: Az elnök kijelentése folytán már most a fölött kell szavaznunk: vajon el fogad juk-e a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául? Méltóztassék tehát a kérdést föltenni ; a miniszter ur, ha neki tetszik, szólhat azután is. (Nagy zaj.) Ghyczy Kálmán: Én csak ezen kérdéshez akarok szólani: vajon t. i. az átalános vita már befejezettnek tekintethetik-e, vagy nem? én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a ház szabályait ellenkezőleg magyarázom, mint azt az elnök ur tette. Ő hivatkozottá 126.|-ra, a melyben az mondatik, hogy ha a szólásra többé senki sincs följegyezve és szólni kívánó ekkor sem jelentkeznék, szavazás előtt kik nyilatkozhatnak ? nyilatkozhatnak : a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy külön vélemény előadói, az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgy altatott, az elleninditvány beadója, ha azt kívüle még kilenczen aláirtak. Ez, t. ház. a házszabályok rendelése ; hanem, hogy a miniszter ur is még mint utolsó nyilatkozhatnék, arra nézve ezen §-ban egyátálában semmi sem foglaltatik. (Jobbfelől fóikiáMások: A 127. §-ban!) A 127. §-ban ez van : A miniszterek vagy általok a háznak előre bejelentett megbízottjaik a szükséges fölvilágositások adása végett a szavazási kérdés föltevése előtt bármikor szót kérhetnek. Ezt nem vonhatja senki kétségbe, ez áll tökéletesen; de a miniszter ur — az én fölfogásom szerint — még ha a szabályok szerint azzal bírna is, miként nem bír, (Jobb felől ellenmondás) saját érdekében nem fogadhatna el oly jogot, a melynek védve alatt akkor nyilatkozzék, mikor nyilatkozatára már senki nem felelhet. (Zaj. Ellenmondás.) A miniszter ur nyilatkozhatik akkor, a mikor neki tetszik, de ha valakinek