Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-134

134. országos ülés márczius 2. 1870. 239 összegeket szánnak mindenütt, mert azt tartják, hogy azok a közmivelődés eszközei közt tán legfontosabbak. Volt szerencsém minap arra utalni, hogy azon mérlegben, melyben úgy­szólván életünket mérlegeljük: az egyik serpenyő­ben van az anyagi, a másikban a szellemi tényező; És én azt tartom, hogy ezen mérleget mindenesetre egyensúlyba kell helyezni, és hogy az egyik serpenyőben levő szellemi tényezőt a tudomány és a művészet képviseli. Muzeumunk pedig nem csak a művészetnek, hanem a tudomány­nak is helye, azért én azt tartom, hogy azt kitelhetőleg segíteni kell, és föntartom magam­nak az egyes tételekhez hozzászólani, a mint azokat Pulszky képviselő ur elő fogja adni. A mi a t. miniszter ur feleletét illeti, én azt ugy veszem, mint egyszersmind adott fele­letet azon interpellatiómra, melyet hozzáintéz­tem az Eszterházy-képtárt illetőleg. Én is azt tartom, hogy azt minden áron megvenni nem lenne tanácsos, és ha becsületes áron — olyanon, t. i. a milyet meg lehet érte adni — ha, mondom, azon az áron nem kapjuk, mindenesetre jobb lesz azt hagyni kivitetni és belőle a legjelesebb darabokat utólagosan megvétetni. Semmi esetre sem tartom helyesnek azon nézetet, hogy azért, mert már itt van a képtár, azt minden áron meg is kell venni. A mi a rajz-akademiát illeti, abban is tö­kéletesen egyetértek a miniszter úrral, hogy t. i. czélszerübb az egyes mesterek iskolája, mint az egy kaptafáju akadémia. Látjuk ugyanis, mi­ként az egyes nagy művészek is nem az aka­démiákból, hanem egyes mesterek vezetése alól kerültek ki, mert az akadémiák csakis a művé­szet hanyatlása korában keletkeztek. (Helyeslés.) Tisza Kálmán : T. képviselőház! Én részemről bátran merem magamat azok közé számítani, a kik véghetlen nagy súlyt fektetnek arra, hogy a múzeumnak és akadémiának gyűjte­ményei és könyvtárai mentül gazdagabbak le­gyenek és átlátom annak igazságát is, a mit a múzeumnak igen buzgó igazgatója előadott, hogy t. i. vannak bizonyos dolgok, melyek nagy becs­csel birnak és melyeket meg lehet venni ma, de ha elszalasztjuk az alkalmat, nem lehet talán 50 évig sem. De én azt tartom mégis, hogy mint min­dennél, ugy itt is meg kell tartani a dolgoknak rendes menetét és azért azt mondom, hogy itt a t. képviselő ur, habár egyszersmind a múzeum­nak directora is, miután a múzeumnak directora esnem múzeumi miniszter, póthitelt nem kérhet, mert póthitelt kérni csak a miniszternek lehet. Mint képviselő tehet ugyan indítványt egyes té­telek emelésére, de ugy hiszem, hogy a t. ház­nak már csak a következetesség sem fogja meg­engedni, hogy szemben a múlt napokban meg­állapított eljárással, egyes tételeket csupán így egyszerűen megszavazzon. Én azért kérem a t. képviselő urat, hogy mint a múzeum buzgó di­rectora, tegye meg a miniszter urnák jelentését, kit ismét a tudományok oly barátjának tartok, hogy ő bizonyára fog találni alkalmat arra, hogy egyetértve a pénzügyminiszterrel, ki a fedezet vé­gett hasonlag megkérdezendő, hogy ezen szüksége az országnak fedeztessék s én kész leszek azt megsza­vazni, de így rögtönözve megszavazhatónak nem tartom. Kérem azért a t. házat, méltóztassék az e tekintetbeni határozatát érvényben tartani, a kért összeg fölötti szavazást a miniszteri előter­jesztésig fölfüggeszteni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Egy módositvány adatott be, méltóztassék elébb a felett határozni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Miletics Szvetozár indítványát, mely szerint ezen szavak he­lyett: „Magyar nemzeti múzeum", tétessék: „Magyar állam-múzeum"'.) Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (A nemzetiségi képviselők közül 3 kel föl.) A ház az indítványt nem fogadja el. A további vita ereedménye nem lesz hatá­rozat, hanem azok után a ház egyszerűen bele fog az egyes tételek tárgyalásába. Mihályi Péter jegyző (olvassa a Vl-ik czim I. rovat 1. tétele a. pontját.) Széll Kálmán előadó : A pénzügyi bizottságnak e rovatnál több rendbeli észrevétele van. Az első tételnél stylaris tekintetben azon észrevétel van, hogy „írnok" helyett tétessék „segéd", minthogy e nomenclatura sokkai inkább illik az itt alkalmazott egyénekre. Elnök: Méltóztatnak a 3520frtot megsza­vazni (Megszavazzuk!) Következik a 2-ik tétel. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-ik tétel b. pontját, mely változtatás nélkül elfogadtatván, olvassa a c. pontot.) Széll Kálmán előadó: A bizottság az őrseged fizetését 1000 írtról 800 frtra ajánlja leszállittatni. Elnök : Méltóztatnak beleegyezni a 200 frt levonásába ? (Elfogadjuk!) Lesz tehát a pénz­ügyi bizottság módosítása szerint. Mihályi Péter jegyző (olvassa a d. | pontot.) Pulszky Ferencz : Itt egy stylaris észrevételem van, t. ház/ Itt az áll, hogy „ir­nok-kitömő", ámbár Dreher ur igen derék em­ber, sok madarat és egyéb állatot tömött ki, de írnokot még soha sem tömött ki, (Derültség) s reménylem, soha sem is fog. (Derültség.) Tán ugy tehetnők. hogy kitöméssel foglalkozó segéd. (Helyeslés.) Széll Kálmán előadó : Az írnok

Next

/
Thumbnails
Contents