Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-133

133. országos illés márczius 1. 1870. 217 (Nem fogadjuk!) Azok, kik elfogadják, méltóz­tassanak fölállni. (Brogyányi sem kel föl. Nevetés.) Nem fogadtatik el. Következik most a 23. rovat. Mihályi Péter jegyző {olvassa a 23. rovatot): A pesti angol hölgyek intézetének, va­lamint az ottani nőtanitó-képezde föntartására 4000 frtot. Széll Kálmán előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs ezen tételre észrevétele; ugyan az, mely tavaly megszavaztatott; ajánlja a meg­szavazást. Majthényi Dezső: T. ház! Azt hiszem, hogy a közelebb múlt országgyűlés semmi iránt sem nyilatkozott oly határozottan, oly osztatla­nul, és mondhatom, annyira minden pártszine­zeti különbség nélkül, mint épen azon elv iránt, mely szerint a közoktatás ügye nem az egyes felekezeteknek, hanem magának az államnak a kötelessége. Ez irányban lőn népoktatási törvé­nyünk megalkotva s ez alapon,— csak miután ál­lamintézetnek jelentetett ki,— részesítettük egye­temünket állami segélyben. Igen természetes, t. ház, nekem nem lehet szavam e nagy elv, tehát nem ezen megállapo­dás ellen sem, sőt megbajlom előttök és teljesen meg vagyok győződve, hogy az igen t. cultus­miniszter ur is hasonló örömmel üdvözölte azo­kat, mert különben minden bizonynyal már ak­kor, midőn azon megállapodások törtéatek, föl­ismerte volna állásából folyó kötelességét és teljesítette volna is azt a eultusminiszter ur, a ki oly sok jót ós szépet tud mondani és irni a parlamentalismusról. Azért, t. ház, ha most mégis az oktatás­ügyi miniszteri költségvetésben egy már nem is felekezeti, hanem mi több, zárdai jellegű tanin­tézet javára, mint a milyen a pesti angol-höl­gyek zárdája, vétetik igénybe az állam segélye, ez, ha csak valami magasabb politika nem rej­lik a dologban, mint például volt abban, midőn tegnap minden felekezeti jellege daczára a ház államsegélyt szavazott meg a brassói román gymnasium számára, s a miről talán, ha ez csakugyan igy volna, maga a eultusminiszter ur is hajlandó lenne egy, e ház egynémely fölszen­telt tagjából alakítandó bizottmány előtt kije­lentéseket tenni, mint hajlandó volt erre tegnap, midőn a tanulmányi alap jövedelmei csökkené­sének kérdése fölmerült; mondom, ha csak ily magas politika nem rejlik a dologban, én azt hiszem, hogy ez az egész dolog onnan eredhe­tett, hogy az igen t. közoktatási miniszter ur, mint már a múlt szombaton is szíves volt kije­lenteni egy pár tételnél, itt is megfeledkezett valamiről, megfeledkezett azon nagy elvről. me­lyet már a múlt országgyűlés kimondott, és KÉPV n. NAPLÓ 18?-|- VI. melyet, hogy tovább fejleszszen, és minden rész­leteiben hűségesen keresztülvigyen, hitem szerint épen a jelen országgyűlésnek egyik legfőbb föl­adata. (Helyeslés bal felől.) En mindezeknél fogva kérem a 23-ik rovatnak egyszerű kihagyását. (Élénk helyeslés bal felől.) Eötvös József b. közoktatási mi­niszter : T. ház! Épen nem szükséges, hogy a tiszt, ház azon okoknak megvizsgálására, me­lyekért én budgetembe ezen rovatot fölvettem, egy külön bizottságot nevezzen ki, a mely előtt én azon magasabb politikai okokat fölfejtsem, melyekből az ide való angol-uők zárdájában lé­tező női tanitó-képezdének fölsegélésére 4000 frtot vettem föl budgetembe. Senki sincs inkább meggyőződve, mint én, hogy mindazon intézeteknek, melyeket az állam föntart, Magyarországban felekezeti jellemök nem lehet. En egyátalaban soha a felekezetiességnek elvét sem a házban, sem máshol nem pártoltam. En részemről szükségesnek tartom, hogy az or­szág részéről mentől több, nem csak fi-, hanem főkép női praeparandia állittassék föl, mert — az én meggyőződésem szerint — a női képezdék fölállítása talán még szükségesebb, mint a fér­fiaké. (Helyeslés. Ellenmondás.) Szükségesebb azért, mert egy iskolamesternek alkalmazható egyéni­séget kömryebben találhatnánk, vagy rövid idő alatt képezhetnénk olyanból is, a ki az egész képezd ei eursuson nem ment keresztül; nőknél ellenben, ha azokat e téren használni akarjuk, okvetetlen szükséges, hogy azok a rendes képez­dei tanfolyamot elvégezzék. Én tehát a nőképezdéket véghetlenül fonto­saknak tartom, de épen azért, mert fontosaknak tartom, azt hiszem, hogy sem az ország érdeké­ben nem fekszik és kétségkívül nem fekszik a t. háznak szándékában sem, hogy egy létező in­tézet, a mely nem is zárda, hanem egy Pesten létező nyilvános és valóságos képezde, az egyet­len női praeparandia, mely itt az ország főváro­sában létezik, ezen 4000 forintnak megtagadása miatt t raegszüntettessék. (Ugy van! jobb felől.) Én akkor, mikor ezen 4000 frtot budge­tembe fölvettem, nem felejtkeztem meg semmi­ről sem ; de eszemben tartottam azt, hogy a t. ház számtalanszor kimondta, -hogy midőn a nép­nevelésnek érdekei forognak kérdésben, nem me­reven az elvi kérdéseket, hanem mindenek előtt a dolognak gyakorlati oldalát is szem előtt tart­ja ; és meg vagyok győződve, hogy akkor, midőn arról van szó, hogy száz vagy majdnem száz nő Pest városában fölneveltessék és kiképeztessék annyira, hogy habár csak felekezeti népiskolák­ban is alkalmazhatók legyenek, a t. ház e 4000 frtot megtagadni nem fogja. (Élénk helyeslés jobb felől.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents