Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-133

214 133. országos ülés mírczius 1. 1870. rültek, sőt azok egy része még most sem küldetett be, hogy ón tökéletesen kimerítő jelentést, olyant, milyennel a ház elé léphetek, még a ház elé nem terjeszthetek. Hanem azt, hogy kezemben statisticai adatok nincsenek, soha nem mond-. tam és nem is mondhattam, mert akkor utoljára valósággal vétkesen elhanyagoltam volna kötelességemet. Én azt nem mondtam, hogy nincsenek statisticai adatok kezemnél; hanem azt, hogy nem voltam képes még azokat ugy összeállítani, hogy azokból kimerítő, a ház méltóságához illő jelentést tehessek, mely alapjául szolgálhatna a ház intézkedésének. Ezt mondtam a statisticai adatokra nézve. A második pontot illetőleg, én részemről sokkal csélszerübbnek tartom t. barátom Tisza Kálmán urnák inditvánjrát, mint Kállay Ödön t. képviselő társam indítványát; czélszerübbnek \ tartom pedig azért, mert itt egy elv mondatik ki, kimondatik azon elv, hogy a ház mindazt, a mi haszonnal már befektethető, még kölcsön utján is kész előállítani, mert ez nem foglal magában bizonyos meghatározott összeget, bizonyos meghatározott összeg kimondása pedig most teljességgel lehetetlen is. Hogy e millió nem lesz elég, arról a t. házat előre is biztosithatom; egyébiránt ez csak póthitel utján lesz eszközölhető, ha egyszer tisztába jövünk arra nézve, hogy mely községek azok, melyeknek nincs az állam segélyezésére szükségök, hogy ők maguk építésének iskolát és mely községek azok, hol ez nem elégséges, hanem hol az államnak valósággal magának kell iskolát állítani. En tehát bátor vagyok, t. ház, kérni, méltóztatnék Tisza Kálmán képviselőtársunk indítványát elfogadni. (Helyeslés.) Brogyányi Vincze: T. ház! Nem tagadom azt, hogy az 1867: 38 t. ez. a népnevelésnek egy részben alapját megvetette, de kétségtelen az is, hogy az e törvényczikknek permissiv részéből kifolyó felekezeti iskolák a népnevelési eulturának meg nem felelő tespedésben vannak. T. ház! Tudom, nem fogják közönynyel nézni azt, hogy az országbeli iskolák nagyobb részét képező felekezeti iskolák javára és előmozdítására mi sem történik; mert tudom azt, hogy czéljok átalában véve a népnevelés. Már most, miután az emiitett törvény megengedte a felekezeti iskolák létesítését és felállítását, kell, hogy ezeknek rendezéséről is gondoskodva legyen. E tekintetben bátor vagyok a t. háznak egy határozati javaslatot benyújtani, s annak indokolását azon időre tartom fel magamnak, mikor az tárgyaltatni fog. Kállay képviselőtársam indítványához, mely ugy látszik, a 26-ik rovatból kiindulólag tétetett, szívesen én is hozzájárulak, ha t. i. ezen összeg méltányosság alapján osztatik meg, a mennyiben quod uni aequum, alteri justum, ha t. i. azon felekezeti iskolák, melyek tényleges szegénységöket bebizonyítani képesek, ha nem is mindenben ugy, mint a községi iskolák, de térképek, földtekék, könyvek és más egyebekben részesülnek; e tekintetben bátor vagyok egy módositványt benyújtani. Majláth István jegyző (olvassa Brogyányi Tincse határozati javaslatát és módositványái:) „Minthogy a felekezeti népiskolák az 1868-diki XXXVIII. t. ez. V-ikfejezetének 31, 32, 33,34 és 43. §-ában kijelölt jótéteményekben nem részesülnek; tekintve azt; hogy a felekezeti népiskolák jelen szerkezetökben a culturai követelményeknek meg nem felelnek; de azt is tekintetbe véve, hogy a felekezeti népiskolák tanítóinak állása, kötelezettsége és fizetése rendezve nincs, főleg, hogy az utóbbi, a régi canonica visitatio, vagy az úgynevezett iskolai bevallás alapján, termesztményekben és készpénzben fizettetik; minthogy az ország fölvidékének szegényebb osztálya ezen reája súlyos, de különben aránytalan tandijt fizetni, képtelen, és igy ez által a tankötelezettségnek meg nem felelhet: mondja ki a ház, hogy a vallás- és közoktatási minisztert oda utasítja, mikép a felekezeti népiskolák viszonyait rendező, tanítóinak fizetését és kötelességét szabályozó törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé.* (Olvassa továbbá ugyanannak módositványát:) „A IV. czim 26. rovatában foglalt kitétel": községi népiskolák felállítására és segélyezésére" — ekkép módosítandó: „községinépiskolák felállítására, ugy ezek, valamint szegény felekezeti iskolák felsegélyezésére * — tétessék. Nyáry Pál: T. ház! íme elértünk azon fontos ügyhöz, a melyről intézkednünk alkotmányos életünk kezdetén legelőször kellett volna. Mindenki tudja t. ház, hogy reformokat, javításokat létrehozhat a törvényhozás ; de ha nem javítja azokat, kiknek számára a javításokat, a reformokat életbe lépteti, tökéletesen mindegy : akár áriatok részére hozta volna be az állam azon reformokat, akár oly emberek részére, kik azokat felfogni nem képesek. Mi, t. ház, sok időt töltöttünk a törvénykezési rendszer reformjával, mi megváltoztattuk az eddigi egész rendszert; de nem gondolkodtunk arról, miről legelőször kellett volna gondoskodnunk, hogy azon egyéniségeknek, kik akár bíráknak alkalmaztatnak, akár tanuknak hivatnak fel, értelmi fejlettségébe és becsületességébe bizalmunkat helyezhessük. Mi sokat beszéltünk és beszélünk folyvást a szabadságról; mi a legszéle-