Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-133

133. országos Ülés márczius 1. 1870. 209 szavaztatott meg és épen azért mondám egy al­kalommal, hogy igen jól tudom és tudtam, hogy mindaz, a mit teszek, hogy minden fáradozásaim­nak eredményei a jelen pillanat alatt nem fog­nak látszani, hanem annak gyümölcsei talán 10 év múlva, vagy még később lesznek élvez­hetők s valamint Francziaországban csak 1850 után kezdették élvezni az 1834-ki törvényt, ugy azon törvény, a mely legközelebb itt alkottatott, áldásaiban, jótéteményeiben csak bizonyos évsor után lesz észrevehető; mert, a mint mondám, az első, a legnagyobb akadálya a népnevelésnek nem a budget hiányában, hanem a népnevelési esz­közök hiányában keresendő, melyeket a nép­nevelésnél átalába, tapasztalhatunk. Hogy Magyarországban a népnevelés ne oda fejlődjék, a hol Poroszországban áll, hanem oda hol például a népnevelés Francziaországban áll, Magyarországnak jelenleg legalább 25—26,000 néptanítóra van szüksége és méltóztassanak kö­rültekinteni, méltóztassanak figyelembe venni, hány van azon 14—15 ezer tanító között, ki a jelen pillanatban valóban képesnek nevezhető, és méltóztassanak elhatározni, hogy lehetséges-e egy a ezélnak valóban megfelelő, valóban ered­ményes rendszert behozni? Ismerem a t. háznak lelkesedésót a népne­velés iránt; tudom, hogy e házban nincs senki, ki a népnevelés ügyét nem tartaná a haza leg­nagyobb, legégetőbb szükségének; meg vagyok győződve, hogy ha a népneveíést egyszerre ma­gas fokra emelhetnők, vagy esak tetemesebben magasabbra, mint a mostani, egy perez alatt nem kiméinek a milliókat és készek volnának mindenre; de még e mellett is lehetetlen lenne egy bizonyos idő lefolyása előtt a népnevelés ügyét egy bizonyos pontra fölemelni. Yan egy kiadás, a hol az, a mit a t. ház a budgetben meg fog szavazni, azonnal hasznos eredményeket teremt és ez azon kiadás, a mely az iskolaépületekre fordittatik. Meghoztuk a törvényt, melynek értelmében minden szülő gyermekét tanköteles korában az iskolába küldeni tartozik. Vóghetíenül kevés Ma­gyarországon azon hely, a hol a most létező iskolákba a tanköteles gyermekek száma bele­férne — mellőzve azt, hogy ezen iskolák bármily roszak, valamint azt, hogy nem 150, hanem 80 gyermeket küldünk egy iskolába, még akkor is, mondom, kevés hely van, a hol a tanköteles tanulók két harmada a helyiségekbe belefér. így tehát, a mi az iskolahelyiségeket illeti, itt minden, a mi történik, az azonnal gyűmülcsözni fog; egyébiránt bátor leszek e tekintetben is egy törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé, ha lehet, még ez ülésszak alatt — mondom, ha lehet, mert nem rajtam fog múlni, hanem attól függ, KBPV. H. NAPLÓ 1B?| VI. vajon a háznak ideje lesz-e annak tárgyalására —­egy törvényjavaslatot, melyben tervet fogok elő­adni, mely szerint az egyes községek épületeik­ről gondoskodván, az ország részéről csak az erre tett költségek biztosítása lesz szükséges. Mert az, hogy az állam építsen iskolákat az egész országban — méltóztassanak elhinni — tökéletesen lehetetlen. Ez nem csak a mi költ­ségeinket merítené ki. de kimerítené más ország költségeit is két oknál fogva, mert először az iskolaépületnek, melyet az állam épit, másfélé­nek kell lenni, mint azon épületnek, melyet va­lamely falu épit. A falu által fölállított iskola­épületnél nem szükséges másra tekinteni, mint épen a legszorosabb szükségletre, az állam által állított iskolaépületeknek bizonyos külső diszszel kell birniok. Halász Boldizsár : Ennek szükségét nem látom be. Eötvös József h. közoktatási mi­niszter : Az állam nem építhet ugy, mint egyes helység. Másodszor : az nem szenved két­séget, hogy ha gondoskodunk arról, hogy egyes községek olcsó kölcsönt kapjanak az iskolák épí­tésére és azok hozzájárulva munkáikkal, segít­nek minden módon, akkor az iskolák gyorsabban és sokkal olcsóbban is föl fognak állíttatni, mint ha azok fölállítását az ország vállalná magára. A mi t. képviselőtársamnak azon indít­ványát illeti, hogy a népnevelési költségekre nézve legyünk tekintettel egyes vidékre, ez in­dítványt nem fogadhatnám el, mert méltóztas­sanak elhinni, a dolog természeténél fogva nem vidékekről lehet szó, hanem csak egyes helyiség­ről és a dolgok természete ugy hozza magával, hogy mindenekelőtt azon helyiségekről kell gon­doskodni, a hol iskolák nem léteznek; de egy különös védeket jelölni ki a jelen pillanatban, azért nem tartom czélszerünek, mert egész Ma­gyarországon nincs oly vidék, hol a népnevelés ügyében igen sokat ne kellene tenni, ugy hogy első időben tevékenységünket, ugy szólván, min­denütt ki kell terjesztenünk. (Élénk helyeslés.) Pulszky Ferencz : A népnevelés kér­dése, t. ház, mindenesetre a legfontosabbika a ház elé került eddigi kérdéseknek, s én azt hi­szem, hogy nincs annak más határa, mint épen a fedezet, mint épen a budget állása; mert azt hiszem, hogy még azon összeg is, melynek meg­ajánlását Káliay képviselőtársam indítványozta, csekély ahhoz képest, a mi szükséges, szerintem ezzel is esak foltozgathatunk, nem hogy ujat építhetnénk. Ha valahol, ugy a népnevelésnél látok egy régi mondát alkalmazhatónak, és ez a Sybilla könyveinek regéje. Volt idő, midőn a magyar nemesség kor­27

Next

/
Thumbnails
Contents