Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-128

108 128. országos Ülés február 23. 1870. ványát illeti, erre nézve észrevételeimet megtenni fölöslegessé vált, minek utána Horváth Mihály képviselő ur indítványát visszavonta, nincs tehát szükség azon indokaimat előadni, melyeknél fogva indítványát el nem fogadtam volna. Ellenben egy más iránj^ban, t. i. a Ghyczy Kálmán képviselő ur indítványával szemben az én indítványomat indokolni, illetőleg védelmezni kénytelen vagyok. Ezt pedig nem fogom azon irányban tenni, mint az előttem szóló igen t. képviselő ur tette, t. i. nem fogom az elleninditványt ezáfolni, hanem igyekezni fogok kimutatni, hogy az én határozati javaslatom érdemileg véve, ugyanazt tartalmazza, a mit Ghyczy Kálmán képviselő uré, (Fotkiáltásdk bal felől : Hát fogadja el!) és a mennyiben különbség van a kettő között, illetőleg a mennyiben Ghyczy képviselő ur javaslata többet tartalmaz az én javaslatomnál, az nézetem szerint legalább is fölösleges. (Halljuk!) Ezek után megjegyzem, miszerint azon két alapeszmét, melyet Ghyczy képviselő ur hangoztatott, a mennyiben én tudom, e házban senki kétségbe nem voná; hogy t. i. először a vallásés közoktatási minisztérium mindazon alapokról, melyeket kezel, a háznak felelős ; másodszor, hogy a mennyiben e javak iránt akárminemü intézkedés szándékoltatnék, ez intézkedés csak a ház beleegyezésével tehető. Miután mindnyájan azon nézetben vagyunk és az általam beterjesztett határozati javaslatot is ezen két sarkalatos főelvnek nem csak épen tartását, hanem némileg érvényesítését is foglalja magában, én részemről nem találom, hogy érdemleges különbség volna e két javaslat közt. Maga, előttem szólott Ghyczy képviselőtársam is, midőn javaslatom ellen polemizált, két ellenvetést hozott föl indítványom ellen. Az egyik az volt: hogy javaslatom utasítás nélkül küldi a választandó küldöttséget föladata elé, holott az ő javaslatában a minisztérium eleve utasittatik aziránt: hogy a választandó bizottság számára az anyagot elkészítse. Én, t. ház, nem gondolom, hogy ezen ellenvetés alapos volna: mert a ház által kiküldendő bizottságnak mindenesetre köteleztetik a minisztérium mindazon adatokat kezéhez szolgáltatni, melyek megkívántatnak, hogy ama kiküldendő bizottság föladatában eljárjon, mit nem tehetne a bizottság, ha az adatokat nem a minisztériumtól kapná, minthogy csakis ettől nyerheti azon különböző okmányokat, melyek épen föladata megoldásának alapját képezik. A másik ellenvetés, mely javaslatom ellen fölhozatott, az volt: hogy azon bizottság, melyet én kívánok, csak a javak, alapok és alapítványok „jogi természetét" és nem azok „eredetét'' kimutatni, van kiküldve. m Megvallom, nem hiszem, hogy a mélyen tisztelt képviselő ur, ki méltán jeles polgárnak tartatik, ebbeli ellenvetését komolyan tette volna. Miután jogokról, alapítványok természetéről és azok kimutatásáról van szó, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy jogokat nem lehet mutogatni, mint phisikai dolgokat, mert azok szellemiek; mert nem vagyunk képesek soha valamely jogot egyenesen demonstrálni, hanem csak annak keletkezését vagyunk képesek kimutatni. Midőn tehát azt mondom határozati javaslatomban, hogy az illető alapok jogi természetének megvizsgálására küldessék ki egy bizottság, akkor minden jogász előtt érthetőleg azt is mondtam, hogy a bizottság azon okokat is mutassa ki, melyek azon alapítványok eredetét maguk után vonták. (Helyeslés jobb oldalon.) En tehát nem tartom komolynak azon ellenvetést, melyet Ghyczy képviselő ur fölhozni méltóztatott. Hanem igenis azon utolsó ellenvetésről, mely javaslatom ellen fölhozatott , valamivel hosszabban kell szólanom, s ez az, miszerint javaslatomban nincs gondoskodás az iránt, hogy miként kezeltessenek ezen alapok addig is, mig az országgyűlés, a törvényhozás e tárgyban határozni fog; holott Ghyczy képviselő ur legalább részben biztosítja azok kezelését. En őszintén megvallom, hogy nem tartanám szerencsétlenségnek, ha Ghyczy képviselő ur ebbeli elve elfogadtatnék, hanem bocsánatot kérek, ha viszont azon loyalitást és méltányosságot kívánom, hogy a túlsó félről is szintoly őszintén nyilatkozzanak arról, .mit most mondani fogok. (Halljuk!) Azt, ugy hiszem, kétségbe vonni senki sem fogja, hogy ezen alapok és alapítványok közt egy részről, és az állam egyéb vagyona közt más részéről, mégis van egy különbség; (Halljuk!) az államvagyon közvetlenül államczélokra forditta tik. még pedig ugy, miként azt a törvényhozás elrendeli. Kérdem, ugy vagyunk-e ezen alapokkal is? Lebet-e állítani, hogy ezen alapokra nézve oly értelemben lehet a törvényhozásnak intézkedni, mint péld. azon uradalmakról, melyek az állam sajátját képezik, vagy pedig azon adókról, a melyek kivettetnek? Mindezen alapoknak meghatározott rendeltetése van, mely rendeltetés azok hovaforditását megszabja. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, mégis van különbség azon befolyás között, melyet a ház egyrészt ezen alapokra és másrészt a többi állami jövedelmekre gyakorol. Mig emezeknél meghatározza a ház a jövedelmet és a kiadást, amazoknál az állam teendője csak az, hogy a nélküle támadt jövedelmeknek szintén nélküle meghatározott