Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-109

109. országos Illés január 31. 1870. 89 nitve neveztem meg, és pedig egyedül azért, mert e vasút, mely magában csak 22 mértföld hosszúságú, Magyarország minden vidékéről vizén megközelíthető, és következőleg vizi ut által a tengerpart közelébe juthatunk. Hogy pedig ezen vizi ut minő előnyökhöz juttathatná forgalmunkat, ennek igazolására elég lenne azt mondanom, hogy, ha egyszer ki lesz nyitva ezen vizi ut, a károlyvárosi vasútra, Magyarország bármely pontjáról, hol hajózható viz van, olcsóbban lesznek elszállithatók terményeink, mint Eszéktől Károlyvárosig. Ennélfogva, t. ház, Magyarországforgalmára nézve első sorban legszükségesebbnek látnám a Száva és Kulpa szabályozását, melyeket én részemről épen oly nevezetesnek tekintek, mint Magyarország bármely első rangú vasutját, és e szabályozást országos költségen óhajtom eszközöltetni. A harmadik, mit a tengerhez való közeledés szempontjából Mag varországra nézve szintén igen nevezetesnek látok, főfolyónk a Duna ; ez Magyarország minden folyóját keblébe fogadja. Ha e folyamot más irányba lehetne vezetni, nem mondom, hogy Magyarországra nézve előnyösebb nem lenne, de azon irányban is, melyben megy, kivált a suezi csatorna megnyitása óta, Magyarországra nézve nagy érdekű: mert legyen bár kiépítve egy európai vasút Konstantinápolyig, Saloniki-ig vagy valahol közelebb a Cap Madaham felé, minden esetre a vizi ut Mag}'arországra nézve sokszorosan fölül fogja haladni a vasutszállitást. Ennek azonban igen nagy természettani akadálya van az Aldunán, mely egyátalában a szabad hajózást nagy mérvben akadályozza. A mondottaknál fogva, t. ház, bátor vagyok ezennel a t. ház elé egy határozati javaslatot terjeszteni, mely ekképen hangzik. (Olvassa) : „ 1. Mondja ki a ház, hogy szabályozandó folyóink közül legelső sorban a Száva és Kulpa legyen szabályozás alá veendő. 2. Tisztelettel szólittassék föl a minisztérium, hogy az alsó Dunán létező és a hajózást gátló természeti akadályok eltávolítását a birodalmi külügyérség közbenjárása által eszközölni törekedjék." Bátor vagyok ezt tisztelettel a ház becses figyelmébe ajánlani. Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Wass Sámuel gr. határozati javaslatát.) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy ezen határozati javaslat most a költségvetéssel együtt tárgyaltassók, vagy hogy kinyomassák és később n tűzessék napirendre? (Későbben!) Tehát ki fog nyomatni és annak idején napirendre tűzetni. Madocsányi Pál: T. ház! A Kvassay képviselő ur által tett indítványra nézve köte- j lességemnek tartom, néhány észrevételt tenni; előbb azonban azon kérdést vagyok bátor intézni: KÉPV. H. NAPLÓ 18S4 V. vajon kivánja-e a t. ház ezen indítványt, mely a raellék-folyók szabályozásáról szól, előlegesen mindjárt most tárgyalni, vagy pedig czélszerübbnek tartja-e ezen indítványt akkor tárgyalni, midőn a jelentésnek 8-ik pontja, mely a Duna, Tisza, Maros, Száva stb. szabályozásáról szól, fog tárgyalás alá kerülni? Ha a t. ház csak akkor kívánja tárgyalni, ugy most nem szólok hozzá, hanem akkorra tartom fen szólási jogomat. Elnök: A költségvetés pontonkint fog elővétetnijésakkor az illető pontnál lehet hozzá szólani. Madocsányi Pál : Fentartom tehát szólási jogomat akkorra. Ordódy Pál: T. ház! Én szorosan csak Kvassay képviselőtársam indítványához kívánok szólni. (Halljuk!) Több megye intézett a múlt években fölszólítást a minisztériumhoz, a melyben a Vág szabályozásnak országos erővel való megkezdetését kérték; a minisztériumtól azonban, tudtomra, ezen megyék tagadó választ nyertek. Csodálni nem lehet, hogy a válasz tagadó volt, tudjuk, hogy a minisztériumnak elegendő pénzerő nem állott rendelkezésére, de különben is az egész ügy országosan elhatározva nem volt; ha azonban a t. minisztérium ezen válaszából valaki azon következtetést akarná vonni, hogy a Vág szabályozásnak országos erővel kivitele nem szükséges, vagy nem létesíthető, ez ellen mindenesetre részemről fölszólalni kötelességemnek tartanám. Ha utainkat nézzük, folyóvizeinket tekintjük, mindenütt látjuk, mennyire szükséges a szabályozás, memryire szükséges az utaknak legalább járható állapotban fentartása. Én e tekintetből kénytelen vagyok megismerni, hogy csaknem minden olyan útnak vagy folyónak járható karban tartandó állapota országos erővel biztosítandó, mely egy egész vidéket vagy több megyét hasit át. En tehát megismerem mindezen igényeknek jogosságát; csakis azt hoznám föl e tekintetben, hogy, ha elismerem is ama jogosságot, mindenekelőtt szükségesnek tartom az utak és folyók szabályozására nézve , a sorrendet, az egymásutánt megállapítani: mert csak is hogy ha azt megállapította a törvényhozás, lehet reményleni , hogy mindazok el fognak készülni és annak idején a közlekedésnek átadatni. Tehát fölszólalásomnak oka az, hogy a Vág folyó szabályozását épen ezen sorrendbe kérjem bevétetni a törvényhozás által. Nem szükséges, hogy a tiszt, ház figyelmét annak előszámlálása által fáraszszam: mért tartom én szükségesnek, hogy a Vág folyó országos erővel szabályoztassék ; azt hiszem, ha tekintjük azon vidéket, melyen a Vág átfoly, tapasztalni fogjuk, hogy évenkint többször nógy-ötször ár12