Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-108
108. országos Ülés január 29. 1870 67 hogy az országnak, számos szabályozást sürgetően igénylő viz szerkezeteinek szabályozása rendkívül meg fog könnyittetni az által, ha a minisztériumnak módok ós eszközök nyújtatnak, hogy ezen munkák szabályozási terveit elkészíttesse. De más részről szükségesnek tartja a bizottság azt is, hogy a minisztérium rendkívüli szerencsétlenségek esetében ugy egyes községeket, mint törvényhatóságokat segélyezhessen." Ez tehát föl fog merülni a rendkívüli szükséglet egyik rovatában, és a miniszter ur azon speciális esetet föl is emiitette azon helyek közt, hol valószínűleg szükség lesz ezen sommá igénybe vételére. Olgyay Zsigmond: Ha kikerül ezen összegből, akkor semmi szavam hozzá; főlszólalásom csak azon esetre vonatkozik, ha ez összegből ki nem kerülne. Elnök: Tehát különleges építkezésekre és beszerzésekre 161,400 ft megszavaztatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa az 5-ik rovatot: alsóbb rendű személyzet fizetésére 9132 ft.) Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát az alsóbb rendű személyzet fizetésére 9132 ft megszavaztatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 6-ik rovatot: építészeti szerek és eszközök beszerzésére és kijavítására 3750 ft.) Pulszky Ferencz előadó: A pénzügyi, bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát építészeti szerek és eszközök beszerzésére és kijavítására 3750 ft megszavaztatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 7-ik ? rovatot: föld kárpótlás és kisajátítás 3550 ft.) Pulszky Perencz előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök : Elfogadja a t. ház? {Elfogadjak!) Tehát földkárpótlás és kisajátításra 3550 írt megszavaztatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 8-ik rovatot: dőre nem látott kiadások 4460 ft.) _ Pulszky Perencz előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a t, ház? (Elfogadjuk!) Tehát előre nem látott kiadásokra 4460 ft megszavaztatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 9-ik rovatot: tengeri kikötőkben 29.080 ft.) Pulszky Perencz előadó: Ez öszszeget a bizottság csak ugy ajánlja megszavaztatni, ha a magyar tengerparti kikötők kezelése az év folyama alatt a magyar kormánynak tényleg át fog adatni. P. Szathmáry Károly: Kénytelen vagyok ezen pontot illetőleg némi fölvilágositásért fordulni a t. kormányhoz, illetőleg a közlekedési miniszter úrhoz (Halljuk!) Mind itt. mind pedig később a rendkívüli kiadásoknál uj gőzkotrókról van szó. Tudvalevőleg korábban az összes tengerészet aként volt arányítva, hogy a magyar tengerészeket még a kiegyezés előtt 30% illette mindazon eszközökből, melyek az összes tengerészet rendelkezésére állottak. Ennek következtében különösen már akkor, midőn a kiegyezkedés megtörtént és annak alapján is kívánatos lett volna, ha a tengerészeti segélyeszközökből — és ide tartoznak a gőzkotrók is —a magyar tengerészetet és a magyár tengerpartot illető arányos rész átadatott volna, különösen pedig, miután összesen 14 kotrója van Ausztriának, ezek közül a minket illető 4 kotró átvétetett volna. Azonban tudvalevőleg sem JTuméban sem a magyar tengerpartokon egyetlen gőzkotró sincs alkalmazva, habár mindannyi közös~"köítségen vétetett. Annálfogva kérem a közlekedési minisztériumot, méltóztassék nyilatkozni: hogyan történhetett az, hogy sem a korábbi egyezméiry, sem az ujabb egyezkedések alapján a magyar tengerészetet illető 30% segédeszköz kiszolgáltatása nem történt meg ez ideig sem ? Hieronymi Károly osztálytanácsos: T. ház! Bátor vagyok megjegyezni, hogy e tekintetben megindittattak már a magyar tengerészet és rév iránti tárgyalások a kereskedelmi (Halljuk!) és a közlekedési minisztérium közreműködésével. Ezen tárgyalások még nincsenek befejezve; de rövid időn be fognak fejeztetni és akkor mindenesetre tudomásra fog hozatni az is, hogy az összes inventar szerekből, melyek a tengerparton léteznek, hányadrész illeti Magyarországot. A mi különösen a gőzkotrókat illeti — melyek szintén az inventarszerekhez tartoznak — azokra nézve meg kell jegyeznem, hogy nem 14, hanem csáb 7 kotró van, ezek közül is csak 5 gőzkotró 2 pedig szélkotró. Egyébiránt, hogy ezen gőzkotrókból Magyarországra mennyi esik, az nézeten szerint kevésbé fontos kérdés, miután valamennyi között egy sem bír azon berendezéssel, hogy a fiumei mélységnek megfelelő munkákat lehetne vele czélszerüen végezni. Különben a kotrási munkálatokat a trieszti Seebehörde 10 évre egy vállalkozónak bérbe adta és most körülbelül három negyed év. óta a kotrási munkálatokat igy szerződésalapján az végezi. Az ezen vállalkozóval kötött szerződésben világosan ki van kötve, hogy, ha a magyar kormány átveszi a magyar tengerpartot és kikötőt, az, ha czélszerünek látja, ezen szerződéshez hozzá járulhat; — ha pedig czél9*
