Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-108
108. országos ülés január 29. 1870. fi 3 Az ezen javaslatokban rejlő eszmék ellen nincs kifogásom, sőt üdvözlöm azokat, és, ugy hiszem, ezen háznak minden tagja ezen nézeteket a közgazdaság és a nyilvános ellenőrzés öregbítése és hatalomkörének kiterjesztése folytán üdvözölni fogja; de nem helyeselhetem a formát, melyben e czél elérése szándékolta tik. Németh Albert képviselőtársam is a forma ellen kelt ki, és én is csak az ellen teszek észrevételt. Hogy pedig ezt tehessem, ezen egyesitett határozati javaslatokban rejlő eszméket külön csoportokba szándékozom osztani. Mocsáry képviselő ur módositványában azon eszmét találom, hogy tiltakozik az ellen, hogy a hivatalnokok fölösleges nagy számban tartatnak, hogy kellő takarékossággal nem járnak el. Ezeket illetőleg felszólítja a minisztert, hogy a hivatalnokok eljárása fölött fölülvizsgálatot rendeljen el. Megvallom, erre nézve a határozati javaslatot tökéletesen fölöslegesnek tartom. Bátor leszek indokaimat előadni. Alkotmányos fogalom szerint a szabadelvű kormányzattal oly kötelezettségek járnak, melyeket én az alkotmány eszméjétől elválasztani, elkülöníteni képtelen vagyok. Szükségtelennek tartom tehát akkor, midőn a ház ezen kötelességek teljesítését követeli, még határozatok által ezen kötelesség teljesítésére utasítani a minisztériumot. Előadhatná magát azon veszélyes körülmény, hogy talán mulasztások alkalmával, a miniszter hivatkozhatnék arra, hogy ez vagy azon visszaélés a határozat keletkezése előtt tőrtént. Pedig határozottan tagadom azt, hogy egy határozat által kellene a minisztert alkotmányos kötelességének teljesítésére figyelmeztetni. En tehát azt minden alkotmányos felelős miniszter szent kötelességének tartván, hogy mindenütt az állam érdekét előmozdítva lehetőleg legtakarékosabban járjon el, s minden fölöslegest kerülni iparkodjék, továbbá a képviselőházinak ugjds hatalmában levén a budget tárgyalása alkalmával minden fölöslegest kijelölni s eltörölni: ezen szempontból határozati javaslatot fölöslegesnek tartok. {Helyeslés jobb felől.) Áttérek a másik csoportra. Ezen csoportozatba sorozom Petrovay Ákos és Mocsáry képviselő urak határozati javaslataikat. Ezekben arról van szó, hogy a törvényhatóságok kellőleg fölszólittassanak hozzájárulás iránt, egy szóval, hogy mindenben nyilvános ellenőrködés történhessék. Valamint, t. ház, szent kötelessége minden képviselőnek és e háznak, féltékenyen őrködni a fölött, nehogy a végrehajtó hatalom hatáskörét legkevésbé is csorbítsa meg: ugy viszont kötelességünk a végrehajtó hatalom hatáskörét és jogait annál kevésbé megszorítani, minthogy a ház felelőssége alatt áll. E szempontból kiindulva nem tartom tehát helyesnek azt, hogy határozati javaslat által a végrehajtó hatalom hatáskörébe akarunk vágni. Minden egyes képviselőnek joga van az illető minisztert interpellálni, ki arra felelvén, ha ígéreteket tesz, mi a jegyzőkönyvbe fölvétetik, a ház által feleletre vonathatik. Ott van a képviselőháznak és az egyes képviselőnek is azon joga, hogy törvényjavaslat beadása által az illető minisztert vagy a kormányt kötelezze annak megtételére, a mit szükségesnek tart. A harmadik csoportozatba pedig az tartozik, a mit Simonyi br. képviselő ur előadott: hogy a közmunkák helyes rendezése tárgyában a kormány terjeszszen elő törvényjavaslatot. Ezzel tökéletesen egyetértek, e határozati javaslatnak itt csakugyan helye van. Mellőzve azt, hogy azon nyilatkozatok, melyek itt tétettek, engem megnyugtattak — a miniszter ur azon kijelentése tudniillik, hogy e kívánságnak eleget fog tenni, — az a kérdés most, hogy ezek után szükséges-e ily határozati Röviden kimondom tehát, hogy az ezen határozati javaslatokban, illetőleg módosításokban rejlő eszméket tökéletesen helyeslem, pártolom és magamévá teszem, a közállamgazdaság és a nyilvános ellenőrködés erősbödése tekintetéből; csak a forma ellen van kifogásom, és óhajtanám, hogy azon képviselő urak, kik e czélt el akarják érni, oly formát választanának, mely meggyőződésemmel ellenkezésben nincs. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! Senki a szólásra fölírva nem lévén, előadó ur sem akarván a tárgyhoz többet szólni, a kérdés szavazásra tétetik föl. A pénzügyi bizottság jelentésében három pont foglaltatik, melyeket a képviselőház által elfogadtatni kivan. Miután e három pont nincs oly alakban szerkesztve, hogy arra szavazni lehessen, jegyző ur föl fogja olvasni a pénzügyi bizottság jelentése értelmében szerkesztett határozati javaslatot. Mihályi Péter jegyző (olvassa): „Először is a pénzügyi bizottság véleménye oda járul, hogy az utfentartás czime alatt, eltekintve minden részletezéstől, egy átlag, bizonyos meghatározott összeg szavaztassák meg. „ Másodszor utasítsa a ház a közlekedési minisztert, hogy a közmunka czélszerü fölhasználása iránt már elkészült törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze tárgyalás alá. „Harmadszor kimondja a ház, hogy az államutak egy részének a törvényhatóságok kezelése alá bocsátása a jelen körülmények közt helyben nem hagyható, és hogy a miniszteri jelentésnek 17 — 18-ik lapján megnevezett utvona-