Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-120
322 120. országos ülés február 14. 1870. latok területét, hogy ezen ügy a legsürgősebbek közé tartozik: kérem a t. iiázat, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz azon utasítással tenni át, hogy ez azt soron kivül tárgyalván, mielőbb tegye meg jelentését, miszerint a kérvény a közlekedési minisztériumhoz késedelem nélkül áttétethessék. Elnök: Azt gondolom, e kérvény tartalma eléggé fontos, hogy előleges tárgyalás végett utasíttassák a kérvényi bizottsághoz. (Helyeslés.) Nem levén sémiinek bejelenteni valója, a napirendre térünk át, t. i. a belügyminisztériumnak költségvetésére. Szombaton azt méltóztattak határozni, hogy legelőbb is Ghyczy Ignácz képviselő ur által beadott s a „Budapesti Közlöny" hivatalos lap jövedelmére vonatkozó határozati javaslat vétessék föl. A tisztelt ház azt rendelte, hogy nyomassák ki. El is küldetett a nyomdába, de ott most oly viszonyok vannak, hogy a nyomtatást nem lehetett eszközölni. Azt hiszem azonban, t. ház, ezen határozati javaslatnak értelme oly világos, miszerint, ba még egyszer fölolvastatnék, tárgyalás alá lehet venni. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (fölolvassa Ghyczy Ignácz határozati javaslatát.) Ghyczy Ignácz : T. ház! Midőn határozati javaslatomat a szombati ülésben a ház asztalára letettem, kifejtettem azon okokat, melyek annak beadására indítottak. Nem kívánom azok ismétlésével a t. ház becses türelmét igénybe venni, azért egyszerűen hivatkozva az akkor mondottakra, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az általam igen t. miniszterelnök urnák azon kijelentése, mely szerint ezen lap jövedelmet vagy épen nem. vagy igen csekélyét hoz, fölidézett emlékezetembe egy tavaly igen elterjedi és sokáig föntartott hirt, mely szerint ezen lap az „Athenáumnak" bizonyos előre lefizetett nagyobb öszszegért több, ha nem csalódom, 5 évre lenne átadva. Ha ez áll , akkor meg volna fejtve e lap nem jövedelmezésének rejtélye. De én ezt — őszintén megvallva — alaptalannak tartottam, és tartom most is. Miután azonban ezen hir és a miniszterelnök urnák kijelentése közt némi összefüggés mutatkozik, igénytelen nézetem szerint szükséges volna, hogy ezen titokszerüség, mely ezen lapon évek óta lebeg, eloszlassák, költségei és jövedelmei liquidáltassanak, és a számadásban, illetőleg az idei előirányzatba fölvétessenek. x4jánlom határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe. Rajner Pál belügyminiszter: T. ház! A „Budapesti Közlöny" vagyis a hivatalos lap kezelése három stádium szerint ítélendő meg. Az első stádium az, mikor a magyar minisztérium átvette a kormányzatot, akkor, midőn a „Sürgöny" czimü hivatalos lap részéről kötött szerződést egyelőre tiszteletben tartotta, mint az első perczben máskép nem is tehetett az átmeneti nehézségek miatt. Ez még tartott volna 1867. év végéig. Azonban csakhamar oly körülmények tűntek föl, melyek folytán a kormány szükségesnek látta a szerződés fölbontását, még pedig június végével. Nem akarom mindezen indokokat elősorolni, elég lesz csak annyit megjegyeznem, hogy a főindok az volt, mikép ezen szerződés arra alapíttatott, hogy a községek kényszerítve voltak a hivatalos lapra előfizetni. Ezen kényszert pedig a magyar minisztérium a községekre tovább is kiterjeszteni nem akarta. (Helyeslés.) így tehát 1867-ik évi júniusban fölbontatott azon szerződés, melyet a régi kormány az Emich-féle nyomdával kötött. Emichnek azonban ezen szerződésre nézve hat hónapra terjedő követelése maradt fön, és Emieh ezen szerződéshez ragaszkodván, visszatartott némely pénzeket, melyekhez a kormány igényt tartott, azért, mert mint monda, a szerződés által magát sértve érzé. Ezen pénzeket tehát, körülbelül 1 — 2000 frtot, ki nem adta, a netaláni kártérítés esetére tartván föl magának. Ebből vitás ügy támadt, melyről tökéletes fölvilágosítást e perczben nem adhatok, azonban ugy vagyok értesülve, hogy ez ügy kiegyezés által vagy be van már végezve, vagy bevégződőben van, s ebből 1- 2000 frtnyi haszon fog háramlani, illetőleg a kormánynak 1867. június végéig 1 — 2000 forintnyi követelése van. E szerződés fölbontása után a kormány szükségesnek látta a hivatalos lapot házi utón kezeltetni, három tagú kezelő bizottság által, és az egyetemi nyomdában nyomatta. Ezen kezelő bizottság állott az egyetemi nyomda igazgatójából, pénztárnokból és kiadóból. Ezen házi kezelés alatt volt a „Budapesti Közlöny" 1867. Julius 1-től 1868. október l-ig. Ezen időről, mely alatt házi kezelés volt, itt van a kimutatás, melynek végeredménye az, hogy a hivatalos lap ezen idő alatt nem jövedelmezett, sőt 48 forint 62 krnyi deficit mutatkozott. Azonban itt szintén vannak követelések 3660 frt 90 krnyi őszszegben, de e követelések oly természetűek levén, hogy az egyes községeknél a kényszer-példányokért vannak kűn. Ezekért jó akaratból befolyt ugyan némi, de ha csak a kormány kényszerítő eszközt nem használ e követelések behajtására, itt ez ősszeg befolyására nem igen számithatni. 1868. augustus hava 11-kén a miniszterelnök aláírásával szerződés köttetett az Athenáum irodalmi és nyomda-részvóny-társul&ttal három
